1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

„Ez egy olyan pillanat volt, amely megváltoztatta a világot”

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

Az 1995-ben, Pekingben megtartott IV. Nők Világkonferenciája fordulópontot jelentett a nemek közötti egyenlőség tekintetében. A női sport szempontjából is meghatározó momentum volt ez, hiszen az áttörést jelentő Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Platform elismerte a sport kiemelkedő szerepét a nők és a lányok előrelépésének kapcsán.

25 esztendő telt el, az ENSZ a történelmi mérföldkőnek számító tervet ünnepli, Anita DeFrantz, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöke pedig megosztja velünk emlékeit és vet egy pillantást az elmúlt negyedszázad fejlődésére.

„Van valami a sportban, ami kizárólag az emberekre jellemző. Mi vagyunk a Föld egyetlen olyan élőlényei, amelyek versenyeken leküzdendő akadályokat állítanak fel maguknak, hogy lássák, ki szakítja át először a célvonalat. Mindez kódolva van a természetünkben, éppen ezért mindenkinek eredendően joga van a sportoláshoz. Persze mi itt, az olimpiai mozgalomban tisztában vagyunk azzal, hogy több, mint egy évszázadon keresztül, a Nők IV. Világkonferenciája előtt a sportot nem úgy tartották számon, mint jelentős jogot. A konferencia első alkalommal úgy ábrázolta a sportot, mint a nemzetközi nőmozgalom részét.

Gyerekként nem volt lehetőségem sportolni. A három testvérem sportolt, én viszont nem. Négyévesen megtanultam úszni és egészen addig, amíg nem kerültem a főiskolára, ez volt az utolsó sporttal kapcsolatos élményem. A sportolás fontos lépés a gyermekek fejlődésében, hogy a társadalom részévé váljanak – és amikor a lányoknak erre nincs lehetőségük, az hatalmas érvágás.”

„Amikor 1976-ban a sportágam, az evezés először kapott helyet az olimpián, valamiért csupán a férfiak versenytávjának felén szállhattunk vízre a győzelemért. Ez egészen 1988-ig így is maradt.

Ezek a tapasztalatok megerősítettek abban a hitemben, hogy tudnánk mi egy egyenlő világban is élni. Kihívást jelentett és tudtam, hogy nem kéne, hogy így legyen. Nem gondoltam volna, hogy valaha olyan pozícióba kerülök, hogy változtathassak a helyzeten.

Elképesztően jól éreztem magam Pekingben. Kiváltság volt képviselni a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot az újonnan megalakult nők és sport munkacsoport elnökeként, valamint, hogy láthattam, mennyit dolgoznak világszerte a nők, hogy elérjék az egyenlőséget. Elnökként, akkor én voltam Pekingben a NOB első embere. Megbeszélések hosszú listáját kellett átolvasnunk, hogy eldöntsük, melyeken lenne a legfontosabb részt venni – tényleg rengeteg megbeszélésre került sor. Számunkra ez tényfeltáró küldetés volt, hogy kiderítsük, más nők mit tesznek. Az a kép pedig, ami mind a mai napig élénken él bennem, az, hogy látom a számtalan nőt, ahogy nemzeti viseletükben összegyűlve megértik, ha közösen teszünk az ügy érdekében, változást érhetünk el. Csodálatos emberség képe ez.

Hatalmas kihívás volt számunkra, hogy elérjük, hogy a sport szerepeljen a Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Platformban. Több emberre volt szükségünk a sport jövője érdekében – az óriási kiaknázatlan embercsoport pedig a nőké volt. Szükségünk volt a nőkre, hogy a sport tovább fejlődjön. Minden olimpia végén felhívást intézünk a fiatalokhoz – nem a férfiakhoz vagy a fiúkhoz, a fiatalokhoz. Ez alapján képes voltam amellett érvelni, hogy nem elég csak tépnünk a szánkat, a tettek mezejére kell lépnünk. Fontos mozzanat volt ez a női sport jövőjének szempontjából – megszerezni a világ elismerését, illetve az Egyesült Nemzetek Szervezetének támogatását, amely többet foglalkozik a sporttal, mint addig bármikor. Ez volt az elmúlt 25 év pozitív eseményeinek kiindulópontja.

Most pedig büszkén mondhatom, hogy a NOB-nál nem csupán jártattuk a szánkat, tettünk is valamit. Világkonferenciákat tartottunk a nőkről a sportban, ez pedig összehozta a világ nőit. Négyévenként javaslatokat tettünk arra, hogyan tegyük jobbá a helyzetet a nők számára, ezzel képesek voltunk mozgásba hozni a folyamatokat és megértetni az emberekkel a nők sportba való bevonásának fontosságát. A másik jelentős dolog a célok kitűzése volt. Ha vannak céljaink, az emberek belátják, hogy a változás tetten érhető, ha egyfajta nyilvántartást vezetsz, akkor tudni fogod, hogy történik-e előrelépés vagy sem.”

„Amikor 1976-ban Montréalban én is szerepeltem az ötkarikás játékokon, a sportolóknak alig 20%-a volt nő. A következő évi tokiói olimpián a résztvevő sportolók 48%-a lesz nő, ami rekord. Volt már olyan téli és nyári ifjújági olimpiánk is, ahol a nemek egyenlő arányban képviseltették magukat, most pedig minden olimpiai programban szereplő sportágban vannak női versenyszámok is.

Miután visszavonultam a versenyszerű evezéstől, 1986-ban én lettem az ötödik nő, akit beválasztottak a Nemzetközi Olimpiai Bizottságba. Nagyon boldog vagyok, hogy ma a NOB-tagok 37,5%-a nő. A célünk az egyenlőség.

És még mindig sokat kell dolgoznunk azért, hogy az egyenlőség teljes legyen a sportban. A nők sportjának hirdetése olyan terület, amely támogatásra szorul. Az ötkarikás játékok alatt az újságírók többet foglalkoznak a nőkkel, mint az év más időszakában. Nem értem, hogy ha két hétig meg tudjátok csinálni, akkor miért nem teszitek ezt mindig? A női sport gyártási eleme még mindig elmarad a férfiak sportjától. Ha megnézel néhány eseményt kommentálás nélkül, akkor egész más összképet kapsz arról, ami történik. A majdnem annyi nem azonos az egyenlővel. Ezen is dolgoznunk kell.

Hosszú utat tettünk meg a történelmi jelentőségű pekingi konferencia óta, de még mindig sok minden van előttünk. Ez egy olyan pillanat volt, amely megváltoztatta a világot, büszke vagyok rá, hogy a NOB részese volt ennek. Akkoriban az emberek mérgesek voltak ránk, mert a varázspálcánkkal nem tudtunk egyik pillanatról a másikra változásokat elérni. 25 év elteltével boldog vagyok, hogy szerepet játszhattam – legyen az bármilyen apró szerep – a világ jobbátételében.”

A Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Platform

25 évvel ezelőtt, a Nők IV. Világkonferenciáján, Pekingben úttörő megegyezés született a nők jogait illetően. A kéthetes, mintegy 30 000 aktivista és 189 ország képviselőinek jelenlétében lezajlott gyűlés eredményeként a nemzetek egyöntetűen elfogadták a Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Platformot. Ez a történelmi tervezet hangsúlyozta a nők lehetőségeinek, szabadságának és azonos jogainak jövőképét.

A sport egyértelműen megjelenik a Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Platformban, amikor az három aggodalomra okot adó területet említ:

- a nők oktatása és képzése;

- a nők és az egészség;

- a fiatal lányok.

Az elmúlt 25 esztendőben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság mindvégig támogatta a nők részvételét minden szinten, bátorítva partnereit, a nemzeti olimpiai bizottságokat és a nemzetközi szövetségeket, hogy fokozzák a nők jelenlétét a sportban.

Legutóbb a NOB vezető szerepet vállalt az ENSZ női sport a generációs egyenlőségért elnevezésű kezdeményezésében. A 2020 márciusában útjára indított sport a generációs egyenlőségért kezdeményezés egy nagyon erős – kormányok, ENSZ-szervezetek, fejlesztéshez és békéhez kapcsolódó intézmények, civil közösségek, sportszövetségek, rendezvényszervezők, ligák, márkák, piaci szereplők, valamint média- és sportinfluenszerek stb. közötti –  együttműködés. Ez felhívás arra, hogy új partnereket és generációkat vonjunk be a Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Platform felkarolására és újjáélesztésére, valamint azért, hogy a nemek közötti egyenlőség valósággá váljon.

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


190 165 189

Születésnapok ma

Facebook
Instagram
Rss
YouTube