1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

Olimpikonjaink (kereső)

Keresés eredménye - Bauer Rudolf

Sportág atlétika
Születési idő 1879-01-02
Születési hely Budapest
Elhalálozás ideje 1932-11-09
Elhalálozás helye Sósér
Nyughely Fiumei út B. 166. Kripta
Olimpia Helyezés Sportág Versenyszám Egyesület
1900 1 atlétika diszkoszvetés MOGA AC

Bauer Rudolf olimpiai bajnok diszkoszvető   1932. november 9-én, 53 éves korában távozott az élôk sorából.

A Budapesti Torna Club (BTC) atlétája, birkózója, evezőse, labdarúgója (1895–1898), a Magyar-Óvári Gazdasági Akadémiai AC (MOGAAC) dobóatlétája (1898–1900), a Pannónia Evezős Club evezőse (1901–1903).

Első diszkoszvető versenyén 26 méter 30 centimétert ért el (1896: Siófok), majd megnyerte az első nem hivatalos diszkoszvető magyar bajnokságot (1897: 30,50 méter). Győzött Pozsonyban (1899: 31,20 méter), ill. nem hivatalos országos csúcsot állított fel (1900: 33,21 méter).

1900-ban Párizsban az olimpián a diszkoszvetést a Bois de Boulogne bokros-fás parkjában rendezték, 20 résztvevővel. Bauer nyert 36 méter 4 centiméterrel. 


A győztes dobása az olimpián

Erről később így írt:

„A párisi győzelem után a jelenlévő »sportszakértők« a legalaposabb vizsgálat alá vettek, pontos méreteket csináltak a testalkatomról és győzelmemet karom és derekam »abnormis«” hosszúságával igyekeztek magyarázni, mert nem tudták elképzelni, hogy akadjon egy magyar, aki legyőzi az atlétika nagymestereit, az angolokat és amerikaiakat…” 



Az olimpiai bajnokságért aranyérmet nem adtak, mindenki más-más ajándékot kapott a szervezőktől, Bauer Rudolf egy míves, ezüst cukortartót.


Bauer Rudolf az első magyar atlétikai olimpiai bajnok, aki a kor mára már teljesen elfeledett sporteszközével, a füleslabdával gyakorolva kialakította a modern fordulásos diszkoszvető mozgást. 

Olimpiai győzelme után soha nem indult többet diszkoszvető versenyen. A BTC első labdarúgócsapatának a tagja (1897–1898). 1901-től a verhetetlen Pannonia evezős nyolcas tagjaként még éveken át nyerte az érmeket. 1905-ben megnősült, Budapesten és Sóséren élt, ahol saját birtokán gazdálkodott,. Két lánya s egy fia született. 1914 és 1916 között a szerbiai harctéren volt egy népfelkelő század parancsnoka. Szívelégtelenségben halt meg 1932-ben, 54 éves korában. Sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben található.

Fiumei út

B. 166. Kripta


Linkek:
sports-reference.com    olympic.org

Az aranyérem története

Salánki Miklós írása

1900. Bauer Rudolf diszkoszvetés

 
A diszkoszvető Bauer Rudolf teljesítménye megismételhetetlen, mert ugyan az elmúlt 110 évben magyar szempontból sok kellemes meglepetés is született az olimpiákon, de 1900-ban, párizsi győzelme különlegességnek számít. A Magyaróvári Gazdasági Akadémia hallgatójának ugyanis első nemzetközi versenye az olimpia volt, amelyen úgy győzött 36,04 méteres világcsúccsal - amelyről később kiderült, hogy csak Európa-rekord lett - hogy sem előtte, sem pedig utána még magyar bajnok sem volt. Ugyan 1897-ben 31,15 méterrel
megnyerte az országos diszkoszvető-bajnokságot, de mivel azt a
tornaszövetség rendezte, a Magyar Atlétika Szövetség nem ismerte el.

 

 

Az olimpiák legnépesebb és legjelentősebb sportágában eddig mindössze kilenc atlétánknak sikerült győznie, közülük a legváratlanabb siker Bauer Rudolf elsősége volt, aki magyaróvári magányában nem csupán megpróbált felkészülni az olimpiára, hanem korszerűsítette a diszkoszvetést, technikai reformjával új korszak kezdődött a hagyományos dobószámban. A mezőgazdász forradalmár így emlékezett újítására:

 

 

"Az athéni olimpián jelenlévő magyar sportvezető, Iszer Károly hazahozott néhány diszkoszt. Megmutatta nekünk a kétféle stílust. Mi, fiatalok azonnal megpróbálkoztunk mindkettővel, az ógörög stílus hamarosan kiszorította az amerikai, Garrett-féle módszert. 1899-ben és 1900-ban a Magyaróvári Gazdasági Akadémia hallgatója voltam, és ott már szorgalmasan készültem a párizsi olimpiára. Mivel a Garrett-féle stílus nem elégített ki, szakítottam vele, és újítással próbálkoztam. Jó füleslabdázó létemre, eszembe jutott, hogy füleslabda-módra, forgással kellene kidobni a diszkoszt. Megpróbáltam fordulattal venni lendületet, és ez úgy sikerült, hogy az olimpiai próbaversenyen 33,21 méterrel legyőztem Crettiert, a MASZ legjobbját is.”


Az újkori olimpiák kezdetén a diszkoszvetés alapja Müron több mint 2000 éves Diszkobolosz szobra volt, amelyen a kitűnő görög szobrász az ókori diszkoszvetés lényegét örökítette meg, amikor a váll mögé lendül a diszkoszt tartó kar. A 19. század végén, amikor ismét elkezdtek diszkoszt dobni, az atléták a régi hellén stílust próbálták utánozni. Az első újkori olimpián, 1896-ban, Athénban, a nagy esélyesek a görög diszkoszvetők voltak, akik az antik diszkoszvető szobor mozdulatát utánozták. Az amerikai súlylökő, Garrett kileste a görög dobókat, és két nappal a verseny előtt rájött, hogy a féltérdeléses testhelyzet nem megfelelő, ezért megpróbált álló helyzetből, lendületet véve dobni. A hazai nézők nagy bánatára az amerikai újító 29,15 méterrel legyőzte a  világcsúcstartó görög Paraszkevopouloszt, aki szobortechnikával 28,95 métert dobott.

A Budapesti Torna Egylet fiatal sportolójának - aki első sikerét 1895-ben, birkózásban aratta - tehetségét jelzi, hogy 17 évesen, első diszkoszvető- versenyén, 1896 augusztus 9-én már 26,30 méterrel győzött Siófokon. Négy év múlva pedig a saját maga által feltalált és begyakorolt új technikájával 33,21 méterre javította a magyar csúcsot. A vidéken tanuló atléta ugyanis nem csupán másolta az akkor ismert nemzetközi stílust, hanem azt megreformálta, és másfél forgásos technikájával új korszak kezdődött a diszkoszvetésben, amelynek első sikeres állomása 1900-ban, a párizsi olimpia volt.


A franciák a világkiállítás árnyékában botrányosan szervezetlen ötkarikás játékokat rendeztek, amelyen a diszkoszvetést a Boulogne-i parkban kialakított pályán bonyolították le, ahol tizenhatan vetélkedtek a győzelemért.


"Párizsban, az edzéseken nagyszerűen ment a dobás - emlékezett vissza Bauer Rudolf. - Egy ízben 38,10 métert dobtam, amellyel túlszárnyaltam az akkori világcsúcsot. A versenyen azonban, mint a legtöbb sportolót, engem is elfogott az idegesség, és bár az első dobásaim a selejtezőben jól sikerültek, és 36,04-re repült a diszkoszom, a délutáni döntőben javítani már nem tudtam. Ám ezzel is elnyertem az olimpiai bajnokságot. "

 

 

A magyar atlétika első sikeréből kisebb politikai botrány lett, mert az ünnepélyes eredményhirdetéskor a győztes tiszteletére a zenekar elkezdte játszani az amerikai himnuszt, mert azt hitték, a németes nevű sportoló az Egyesült Államokból érkezett. A magyar sportvezetők sietve jelezték a tévedést, azt, hogy Bauer nem amerikai, hanem magyar. A zenekar kottát váltott, újra hangolt, majd elkezdte játszani az osztrák himnuszt, amire a magyarok hangosan tiltakoztak.

Ráadásul másnap a francia lapok úgy közölték a diszkoszvetés eredményét, hogy első Bauer, Budapest, Ausztria. Az úszó, Halmay Zoltán vezetésével a kint lévő magyarok felkeresték a szerkesztőségeket, és helyreigazítást követeltek azzal az indokkal, hogy ugyan Magyarország a monarchia része, de önálló ország, és sértő a magyarokat osztráknak tekinteni. A heves tiltakozás miatt a francia szerkesztők annyira megijedtek, hogy a 200 méteres úszásban ezüstérmes osztrák versenyzőről azt írták: második Wahle, Bécs, Magyarország. Ez ellen pedig az osztrákok tiltakozhattak…

 

 

A huszadik század elején Bauer Rudolf sem erkölcsi, sem pedig anyagi elismerést nem kapott olimpiai győzelmért. A kiváló sportember 21 évesen, a csúcson abbahagyta a nemzetközi szereplést. Az olimpia után már csak vidéki gazdászversenyeken indult, és saját örömére dobálta a diszkoszt, amellyel 43 méterig jutott. Ez is jelzi, hogy megfelelő támogatással és edzői segítséggel még sok kiemelkedő eredményt érhetett volna el. Emiatt azonban soha sem bánkódott, mert Bauer Rudolf nem a sikert, hanem a sportot szerette: úszott, tornázott, evezett, vívott, sőt válogatott labdarúgó is volt.


Tanulmányai befejezése után a Fülöpszállás melletti Sósér-pusztán gazdálkodott, ahol  nem diszkoszt, hanem búzát, kukoricát vetett, és boldogan élt.

A magyar atlétika első olimpiai bajnoka még idősebb korában is büszke volt arra, hogy a görög diszkoszvetést megreformálta, és a fordulással való dobást az egész világon átvették, és ez lett a versenyszám új stílusa.

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


184 158 183
Facebook
Instagram
Rss
YouTube