1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

100 éves az öttusa, 85 éves a magyar öttusasport

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

Az első nemzetközi öttusaversenyre 1912-ben, a stockholmi olimpián került sor – a sportág kitalálójának, Pierre de Coubertin bárónak, a NOB első elnökének hosszas lobbizása után – vagyis 2012-ben a 100. születésnapját ünnepli az összetett sportág.

Magyarországon az első versenyt 15 évvel később, 1927 áprilisában rendezte a Ludovika Akadémia - ekkortól számítjuk a magyar öttusázás kezdetét -, miközben a két időpont között két újabb olimpia műsorán szerepelt az öttusa. Míg az 1928-as amszterdami olimpia Svédország, az USA, Franciaország, Norvégia és Nagy-Britannia részére már a negyedik világverseny volt, a magyarok csak ebben az időben kezdtek készülni első versenyeikre.

A magyar öttusasport „születésnapjának” 1927. április 21-ét, az első verseny első napját tekintjük.

Ma már valóban történelem a verseny programja:

1927. április    21-e: Ludovika vívóterem, vívás, este 6 óra
23-a:Szemere lőtér, lövészet, 8 óra
25-e: Császárfürdő, női uszoda, úszás, 1/2 4 óra
27-e: Nagyrákosi gyakorlótér, lovaglás, 10 óra
29-e: Ludovika Akadémia parkja, futás, 10 óra

Látható, hogy az első öttusaverseny kilenc napig tartott, minden szakág versenye után beiktattak egy nap pihenőt. A viadal megszervezése elsősorban Filótás Ferencnek (ekkor alezredes, a MAC tőrvívója, többszörös magyar bajnok) volt köszönhető. Feltehetőleg ő azért is szorgalmazta az öttusát, mert ezzel fiának, Tivadarnak adott esélyt a sportágban - aki élt is a lehetőséggel, győzni tudott. Az első verseny 12 résztvevője egy kivételével a Ludovika Akadémia növendéke volt.

Az „őskorban” az öttusával csak katonák foglalkoztak, elsősorban tisztek és a tiszti főiskolák hallgatói. A Honvéd Tiszti Vívó Klub (HTVK) kezdett el komolyabban gondoskodni az öttusáról 1930-ban, önálló alosztályt azonban a HTVK is csak 1933-ban alakított.

Somfay Elemér (a képen), az első igazán jelentős öttusázónk így írt erről a korról:

„Akkoriban az öttusasport bevezetése, megkedveltetése és irányítása, az edzéslehetőségek előteremtése - annál is inkább, mivel lovakhoz jutni csak a hadseregen keresztül lehetett - a honvédség kezében volt. Az edzéseken felhasznált lőszer, fegyver, uszodajegy költségei mind a mi - a versenyzők - költségét, zsebét terhelte. De ezek mellett mindenki maga vásárolta meg a lovagló, vívó felszerelését, gondoskodott azok karbantartásáról és az edzésekre és versenyekre való szállítás költségeiről is.”

A 30-as évek elején ilyen körülmények között edzhetett az, akinek egyáltalán lehetősége volt a sportág űzésére. Verseny sem nagyon volt. Mai szemmel nézve elmondható, hogy aki körülbelül tíz évig öttusázott, az versenyezhetett annyit, mint egy mai versenyző egy év alatt. Eleinte évenként csak egy viadalra került sor, 1931-től azonban már legalább részversenyeket is rendeztek, évente kettőt, hármat. Magyar öttusázó 1934-ben vett részt először nemzetközi versenyen, kivéve persze azokat, akik eljutottak az olimpiára. 1959-ben is mindössze 5 felnőtt és 2 ifjúsági verseny szerepelt hazai versenynaptárunkban - az igazi dömping 1966-ban kezdődött.

Közben 1946-ban a Magyar Modern Pentathlon Intéző Bizottság megrendezte az első felnőtt országos bajnokságot, majd 1948 végén megalakult a Magyar Őttusa Szövetség. 1985-ben a nők számára is kiírták az első bajnokságot. Emlékezzünk meg az első győztesekről: Karácson László, illetve Emhő Réka.

1927 óta – képletesen – nagy utat tett meg a magyar öttusasport: versenyzőink – edzőik segítségével – mindig alkalmazkodtak a sportág változó szabályaihoz, a világ élvonalában voltak. A felnőttek eredményessége elképzelhetetlen megfelelő utánpótlás nélkül, a fiatalok is a sportág meghatározó alakjai közé tartoznak.

Szakembereink a versenyek rendezéséből is kiveszik részüket, a magyarországi világversenyek (Világkupák, felnőtt és korosztályos világ-és Európa-bajnokságok) magas színvonala lebonyolítása más nemzetek számára is iránymutató.

Olimpián először 1928-ban szerepelt magyar öttusázó, Filótás Tivadar, aki a 37 fős mezőnyben a 23. helyet szerezte meg. Az 1932-es olimpián már hárman indultak: Somfay Elemér, Benkő Tibor és Petneházy Imre.

Az első pontszerzőnk Orbán Nándor volt, aki 1936-ban az 5. helyen végzett.

Az áttörést az 1952-es ötkarikás játékok hozták: a Helsinkiben első alkalommal megrendezett csapatverseny magyar sikerrel zárult (Benedek Gábor, Szondy István, Kovácsi Aladár), és egyéniben Benedek ezüst-, Szondy pedig bronzérmes lett.

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


190 165 189
Facebook
Instagram
Rss
YouTube