80 esztendős az olimpiai bronzérmes Rákosi Gyula
Kedden nyolcvan esztendős a római olimpián bronzérmes magyar labdarúgú-válogatott tagja, később labdarúgóedző, a fair-play életműdíjas Rákosi Gyula.
Lakat T. Károly írta egyszer róla a Válogatott gyűjtemény című könyvben: „A zöld 10-es megállás nélkül futotta végig a meccseket. Feltűnt a pálya minden pontján, a labdaszerzésben legalább olyan kiváló volt, mint a támadások indításában, előkészítésében, megszervezésében, vagy azokban a kapu elé csavart labdákban (manapság utolsó passzoknak hívják), amelyekből Albert Flórián gólok tucatjait fejelte, perdítette a hálóba.”
Rákosi Gyula 1938. október 9-én született Budapesten. 1952 és '72 között két évtizeden keresztül a Ferencváros - először a fővárosi Kinizsi - játékosa, csatár, balösszekötő. A zöld-fehérekkel négyszeres magyar bajnok, kétszer Magyar Népköztársaság Kupa-győzelmet szereztek; nemzetközi menetelésben Vásárvárosok Kupája-győztes és UEFA-kupa elődöntős. Klubstatisztikájához 512 mérkőzés, ebből 332 bajnoki, 168 nemzetközi, 22 hazai díjmérkőzés, továbbá 116 gólt szerepel.
Válogatottként 1960 és 1968 között 41 alkalommal szerepelt a nemzeti tizenegyben és 4 gólt szerzett. 1960-ban a római olimpián a bronzérmes csapat tagja. Kétszer vett részt világbajnokságon: 1962-ben Chilében, 1966-ban Angliában. Az 1964-es Európa-bajnoki bronzérmes csapat tagja. 1973-ban a zöld-fehéreknél kezdte edzői karrierjét. A Ferencvárosnál több alkalommal és többféle szerepkörben dolgozott. Először 1973-76 között az utánpótlás-nevelésében vállalt feladatot, majd 1980 és 1982 között a Kecskeméti SC vezetőedzője. Dolgozott Kuvaitban is, 1982-től két éven át irányította az el-Nasszer együttesét. 1982-88 között pályaedző, majd 1988-90 között vezetőedző. Mindkét idényben második a Fradival a bajnokságban. Edzőként 163 mérkőzésen ült a kispadon. Dolgozott a magyar válogatottnál is, 1977-80 között az ifjúsági válogatott edzője, 1986-88 között a női válogatott szövetségi kapitánya. 1986-ban egy évig a Vácszentlászló edzője, majd újabb egy évig a Tatabányát vezeti, '92 és '94 között a III. Kerületi TTVE edzője, később visszatér a ferencvárosi utánpótláshoz.
Elismerései közt az FTC örökös bajnoka (1974), a Magyar Fair Play Bizottság Életmű Trófeával ismerte el 2018-ban.
Alkalmanként a MOB vagy a Magyar Olimpiai Bajnokok Klubjának rendezvényeit is látogatja.
(MOB, fotó: MTI/Pálfai Gábor, MOB)
Keresés