Ádámfi Attila: A csalók nem jutnak ki Tokióba!

„A csalók nem jutnak ki Tokióba 2020-ban" – mondta a Nemzetközi Súlyemelő-szövetség főigazgatója, Ádámfi Attila - aki a MOB Nemzetközi Kapcsolatok és Sportdiplomáciai Bizottságának is az elnöke - hiszen a sportágban most nagy figyelmet szentelnek az olimpiai kvalifikációnak.

Az utóbbi idők temérdek doppingvétsége (22 sportolót függesztettek fel az elmúlt három hónapban), valamint a lebukás módja egyértelmű üzenetet küld mindenki számára a sportágban, hogy a doppingolókat elkapjuk. Ezt az üzenetet kommunikálja a Nemzetközi Súlyemelő-szövetség (IWF), miközben a sportág történetének valószínűleg legzsúfoltabb fejezete veszi kezdetét, ugyanis 66 napon belül, február 23-tól kezdődően 10 olimpiai kvalifikációs versenyt rendeznek meg.

„Aki doppingol, azt minden bizonnyal elkapjuk" – mondta Ádámfi Attila, az IWF főigazgatója, akire az utóbbi hetek nagy számú pozitív eredményű mintái inkább bátorítóan hatnak, mintsem szégyelli azokat. „A mostani esetek azt az üzenetet küldik a világnak, hogy nem csak egyetlen tesztet kell túlélni." A december 23. óta felfüggesztett sportolók közül nyolc thaiföldi, köztük két olimpiai bajnok és három világbajnok.

Miután újratesztelték a 2012-es londoni mintákat, a NOB december 22-én újabb öt esetről számolt be, akik közül ketten (egy ukrán és egy üzbég) olimpiai bajnokok voltak. A minták újratesztelése egyike azoknak a módszereknek, amelyek segítségével az IWF tetten érheti a doppingolókat a jövőben, mondta a magyar sportvezető, aki hozzátette, hogy a szövetség irányító testülete elfogadta a Független Tiszta Sportolói Bizottság (Independent Clean Sport Commission) javaslatát, miszerint „jelentősen megnövelik" az újbóli elemzés céljából tárolt minták számát arra az esetre, ha fejlődik a doppingleleplező technológia.

Az Aşgabatban, Türkmenisztánban rendezett 2018-as IWF-világbajnokság mintáit Kölnbe szállították, ahol az ottani legkorszerűbb technológia néhány esetben szabálytalanságot fedett fel a sportolók jelenlegi és korábbi tudományos adatait illetően. „Ez a Sportolói Útlevél-adminisztrációs Osztály (Athlete Passport Management Unit) munkája volt" – mondta Ádámfi Attila. „A Biológiai Útlevél Osztály (Biological Passport Unit) visszajelzése is kulcsfontosságú annak megállapításában, hogy mely mintákat érdemes összetettebb teszteknek alávetni az anabolikus szteroidok hosszan lebomló metabolitjaira. Eme fejlett metodológia – amelyet erősen támogat az IWF – azt jelenti, hogy a doppingolni akarók már nem tudnak átmenni a versenyeket megelőző vizsgálatokon akkor sem, ha a versenyidőszakon kívül használnak anabolikus szteroidokat.”

„A NOB és az IWF összehangolta metodológiájukat, hiszen már a pekingi és a londoni minták, valamint a thai versenyzők esetében is használták ezt az eljárást. A minták tárolása kulcsfontosságú a Sportolói Útlevél-adminisztrációs Osztály számára, hiszen pontosan ezért fogadták el a Független Tiszta Sportolói Bizottság javaslatát” – tette hozzá a főigazgató.

Arra a kérdésre, hogy más nemzeteknek is van-e félnivalójuk, azt felelte, hogy „határozottan". „A Sportolói Útlevél-adminisztrációs Osztály folyamatosan dolgozik. Ugyanazt az eljárást újra lehet alkalmazni. Ha valaki doppingvétséget követett el, azt elkapjuk" – fogalmazott az IWF vezető tisztségviselője.

Számos más nemzet is, köszönhetően a 2008-as pekingi olimpiai játékok utáni doppingeredményüknek, csökkentett kvótaszámot kap a 2020-as tokiói játékokra. Míg más, „tiszta" nemzetek nyolcfős csapatokat delegálhatnak Tokióba, addig a 2008-as játékok óta a 20 vagy annál több pozitív teszttel rendelkező nemzetek (jelenleg Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Kazahsztán és Oroszország) csak két versenyzőt küldhetnek. Az új olimpiai kvalifikációs rendszer egyéni teljesítményen alapszik és arra sarkallja a sportolókat, hogy félévente legalább egyszer versenyezzenek, valamint összesen hatszor a másféléves, novemberben indult időszakban.

„Ezen innovatív megközelítés hatékonynak bizonyul, hiszen az IWF kemény doppingellenes fellépésének megfelelően, a doppingvétséget elkövető sportolók, és végsősoron a szövetségbeli tagországok, nem versenyezhetnek majd az IWF eseményein és nem juthatnak ki az olimpiai játékokra" – fejtette ki Ádámfi Attila.

A doppingproblémáknak köszönhetően a NOB lényegében felfüggesztette a súlyemelést a 2020-as tokiói olimpiai játékokon túlmenően, azonban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság támogatja a 2020-as tokiói kvalifikációs programot és az IWF valamint a Független Tesztelőügynökség (Independent Testing Agency, ITA) ez év január elsejével kezdődő partnerségi megállapodását.

„Az ITA-val való együttműködés remélhetőleg hatékonyabbá teszi az IWF kemény módszereit. Mint bármely sport esetében, ahhoz, hogy a súlyemelés tiszta sport legyen, csapatmunka szükséges. Jól összedolgozunk a NOB-bal és a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséggel, valamint a saját sportágunkon belül található független testületekkel, nemcsak azért, hogy elkapjuk a csalókat, hanem hogy képezzük a sportolókat és edzőket a kultúra megváltoztatása érdekében. Nagyon bátorítóan hat az eddig elkönyvelt haladás és elégedettek vagyunk az üzenettel, amelyet azon fiatal sportolóknak közvetítünk, akik a súlyemelés mellett szeretnének elköteleződni" – részletezte Ádámfi Attila.

Arról korábban már beszámoltunk, hogy a NOB a budapesti székhelyű IWF pozitív példáján keresztül arra ösztönzi a nemzetközi szövetségeket, hogy vonják meg a doppingbotrányba keveredett országoktól az olimpiai kvótákat, melyekkel a 2020-as tokiói nyári olimpiára kvalifikálhatnának.

(insidethtegames.biz, fotó: MOB/Szalmás Péter, archív)