1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

Aki nem lő már... – Elhunyt Dömötör Zoltán olimpiai bajnok vízilabdázónk

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

„Lőjj Dömötör, lőjj!” – harsan Szepesi György hangja az éterben 1964. október 18-án Tokióban, és Dömötör lőtt. Akkor egy ország ismerte meg a balkezes pólóst, Szepesi közvetítése pedig szállóigévé vált, amit még ötvenöt év távlatából is meghatározó olimpiai pillanataink között emlegetünk. Tegnap este nyolcvannégy éves korában elhunyt Dömötör Zoltán, olimpiai bajnok vízilabdázónk a MOB korábbi tagja, tőle búcsúzunk.

Dömötör Zoltán 1935. augusztus 21-én született Budapesten. Dr. Técsőy Henrik, az UTE úszó-vízilabda szakosztályának egyik alapítója fedezte fel 1948-ban, és irányította a lilákhoz. Itt kezdetben úszott, nevelőedzője Gróf Ödön volt. Már a gyerekversenyeken felfigyeltek gyorsaságára, és annak ellenére maradt még egy ideig a kötelek között, hogy egy korai versenyen 100 méter gyorson kikapott későbbi olimpiai bajnok csapattársától, Kárpáti Györgytől. Igaz Dömötör inkább a 200, illetve 400 méteres távokon volt jó, olyannyira, hogy 1954-ben, és 1958-ban is tagja volt az Európa-bajnok 4x200-as váltónak. 1952-ben nagy csatában volt az előbb említett váltó tartalék helyére, ám végül a jobb időt úszó Kettesi Gusztáv utazhatott Helsinkibe. Mivel 1956-ban Melbourne-be sem vitték ki, áttért a pólóra, amit korábban egy idény erejéig már kipróbált. 1957-ben már stabil tagja volt az Újpesti Dózsának és mivel az olimpiáról sokan nem jöttek haza, a válogatottba is hamar bekerült. Még ebben évben debütált Barcelonában a nemzeti együttesben a franciák ellen, ahol két gólja mellett tizenhárom kapufát lőtt, amellyel társai ugratták is.

A római olimpiáról bronzzal tért haza a válogatott, ami csalódást keltett bennünk, hiszen két évvel korábban megnyerték a kontinensviadalt, ahogy ezt 1962-ben is megismételték. Az 1964-es tokiói olimpiáról mindmáig emlékezetes az aranyérem sorsáról döntő oroszok elleni mérkőzés, ahol a győztes ötödik gólunkat ő lőtte, helyesebben mondva ejtette. Szepesi György kommentárja máig minden olimpia és póló szerető ember fülében cseng. Ám Dömötör Zoltán mindig hozzátette mikor erről a híres góljáról kérdezték, hogy a magyar kaput védő Ambrus Miklós nélkül nem ért volna semmit az ő hőstette, hiszen az is kellett hozzá, hogy az oroszok utolsó támadást a Copák néven becézett magyar kapuvédő kivédje. Ez nem csak a játékokon jelentette az ötödik magyar aranyat, hanem a magyar póló történetében is, nem mellesleg pedig ez volt a 80. olimpiai elsőségünk. Négy évvel később a bronzéremmel végződő mexikói játékok után lemondta a válogatottságot.

Közgazdász diplomája mellé 1981-ben megszerezte a TF-en a szakedzői képesítést is. Dolgozott a bolgár válogatott mellett, valamint Algériában és Dél-Koreában szövetségi kapitányként is. 1980-ban került a KSI-hez, melynek vízilabda szakosztályát egészen 2001-ig vezette. Ezekről az évekről így vallott korábban az olimpia.hu-nak: „1981-ben kerültem a KSI-be, ahol sikerekben gazdag, kellemes húsz esztendőt töltöttem. Sok új, olyan módszert tudtunk megvalósítani, ami segítette a magyar vízilabdasport fejlődését, irányt mutatott a hazai utánpótlás-nevelés terén. A gyerekeknél először mi használtuk az országban kisméretű labdát. Igazi utánpótlás-nevelést végeztünk: nem csak a medencében elért sikereket céloztuk meg, hanem a vízilabdás képzésre és tanulásra fektettük a hangsúlyt. Módszertani újításnak számított, hogy gyerekeinket tizenkét éves koruk előtt nem indítottuk a bajnokságban, nehogy a pályán elért korai sikerek miatt edzőiknek elterelődjön a hangsúly a képzésről a sikerhajhászás felé. Örültem a rengeteg gyereknek, akikkel foglalkoztunk, akiket neveltünk; nem csak a vízilabdára, hanem az életre is.     

A húsz év alatt kiváló edzőkkel dolgoztam együtt: Ili nénivel – azaz Lakics Istvánnéval, aki még ma is nagy szeretettel bánik a legkisebbekkel –, Kőnigh Gyurival, Pék Gyulával, Kácsor Lászlóval, Lőrik Lajossal, Merész Bandival, Szabó Zolival, Ábrahám Istvánnal nagyszerűen kialakítottuk a munkát a közös cél: a sikerek érdekében. Nagyszerű baráti kollektíva alakult ki az edzők között, barátságok szövődtek a gyerekek között, szoros együttműködés a szülőkkel és nagyon jó kapcsolat a KSI vezetőivel. Az utóbbi évek nagyszerű sikereit együtt élhettük át Hazsik Bandi igazgató úrral, szeretettel gondolok vissza az őt megelőző Barbacsi Imrére; mindketten sokat tettek a nyugodt felkészülés érdekében a sportiskolának és így a vízilabda-szakosztálynak egyaránt. Az itt eltöltött két évtized alatt sok játékost adtunk a válogatottnak.    

Legkiemelkedőbb eredményünk a 2000-es sidney-i olimpia aranyérmes vízilabdacsapatához fűződik: a tizenhárom srác közül heten, azaz több mint a csapat fele KSI-nevelésű játékos volt: Benedek Tibi, Kásás Tamás, Varga Zsolt, Székely Bulcsú, Märcz Tamás, Vári Attila és Steinmetz Barnabás.      

Az a kapcsolat, ami a játékosok, illetve az edzők és tanítványaik között kialakult, az igazi családi szeretetnek megfelelő kapcsolat volt, mely végigkísér még most is minket. Öröm találkozni akár az uszodában, akár utcán ezekkel a nagyszerű sportemberekkel, akik nem csak a sportpályán, hanem az életben is kiváló magatartást tanúsítanak. Igazán büszkék vagyunk rájuk.”

Schmitt Pál elnöksége idején tagja volt a MOB-nak és a szervezet elnökségének is. Egykori szövetségi kapitánya, Lemhényi Dezső halála után vezette az Magyar Olimpiai Bajnokok Klubját egészen 2012-ig.

Szívünkben őrizzük tovább Dömötör Zoltán emlékét!

 A MOB Dömötör Zoltánt a saját halottjának tekinti.

(MOB-összeállítás; Fotó:MTI)

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


190 165 189
Facebook
Instagram
Rss
YouTube