A gigaolimpiák után új szereposztás következhet

Február 6-án, pénteken a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közgyűlése adhatja meg a jelet egy újabb magyar olimpiai pályázat alapjainak a letételéhez, amelynek elkészítéséhez, majd annak benyújtásához bátorságot kölcsönözhet a NOB Agenda 2020 elnevezésű reformprogramja. A fényűző és gigantikus olimpiák korszakának remélhetőleg valóban véget vető – részleteiben még nem ismert - rendezési modell ugyanis azok előtt is kaput nyithat, akik a túl magas mércét eddig nem tudták átvinni, de most a költségtakarékosság és gazdaságosság reményében úgy gondolják, hogy ringbe léphetnek. 

A jelentős mértékű könnyítés lehetőségével várhatóan a MOB is élni fog, de csak az után, hogy már sikerült maga mellé állítania a potenciális házigazda Budapestet és a hozzá csatlakozó társrendező városokat, és ezt az újszerű összefogást széleskörű társadalmi támogatottság erősíti.

Az eddigi pályázatok és azok megvalósulásával kapcsolatos események:

• 1896-ban Athénban 14 nemzet képviselői mérték össze az erejüket, ezzel szemben legutóbb 2012 nyarán Londonban 204 ország képviseltette magát
• Beszámítva a jövő évi Riói ötkarikás eseményeket és a 2020-ban esedékes tokiói nyári olimpiát is, az eddigi és a jövendőbeli házigazdák sorában London az egyedüli, amely háromszor érdemelte ki a rendezés jogát: 1908-ban, 1948-ban és 2012-ben
• A duplázók száma négy: Athén (1896 és 2004), Párizs (1900 és 1924), Los Angeles (1932 és 1984) és Tokió (1964 és 2020).
• A NOB azoknak az olimpiáknak is sorszámot adott, amelyeket a háborús események miatt nem rendezhettek meg. Ezek közé tartozik az 1916-os, amelyet Berlin rendezett volna meg, az 1940-es, amelyet előbb Tokiónak ítéltek oda, de a japán főváros lemondása miatt Helsinki vette át a váltóbotot, valamint az 1944-es, amelynek megrendezésére London készült, de a II. világháború eseményei megakadályozták ebben.
• Az említett „beszámítással” magyarázható, hogy a három évvel ezelőtt triplázó London a 30. nyári olimpiai játékoknak adhatott otthont.
• Budapest négy alkalommal pályázott az olimpia megrendezésére, először 1916-ban, aztán 1920-ban, 1944-ben és legutóbb 1960-ban. A négy nekifutásból az 1920-as sikeres is volt, de az első világháború után kialakult nemzetközi helyzet következményeként a magyar fővárostól elvették a rendezés jogát, amelyet aztán Antwerpennek ítéltek oda.
• Minden eddigi pályázó közül a legnagyobb buzgalmat Los Angeles tanúsította, amelynek 8 (!) pályázata közül csak kettő volt eredményes. Az amerikai város 1928-ban, 1948-ban, 1952-ben, 1956-ban, 1976-ban és 1980-ban nem járt sikerrel.
• A legtöbb város, szám szerint 13 az 1936. évi olimpiáért versengett, amelyet végül Berlin rendezhetett meg. Kilenc város mérte össze az erejét az 1956-os olimpiáért, amelyet Melbourne-nek ítéltek oda, illetve egy olyan földrésznek, amely addig nem lehetett házigazda.
• Az Athéntől (1896) Tokió (2020) felé vezető úton 23 város szerepel a rendezők névsorában. Ezek többsége, szám szerint 16 Európát képviseli, megelőzve Észak-Amerikát (6)
• Eddig – Európa mellett - már Észak- és Dél-Amerika, Ázsia, valamint Ausztrália és Óceánia is lehetőséget kapott, egyedül Afrika vár még a sorára…
• Több város is, mint például a közelmúltban München, Szöul, Barcelona és Sydney első nekifutásra lett rendező, de volt úgy is, hogy egy pályázó ellenfél nélkül kapott felhatalmazást a rendezésre. Így volt az 1984-es házigazda kijelölésénél, amikor az 1976-os rendező Montreal súlyos eladósodása miatt a profitorientált Los Angeles „magánvállalkozásban”egyedül bátorkodott a játékok lebonyolítására.
• 2016-ban egy több mint 6 milliós város várja a világ sportolóit, négy évvel később a Riónál kétszer is népesebb Tokió veszi át a váltóbotot. A kérdés az, hogy a két óriásváros után az Agenda 2020-nak köszönhetően 2024-ben vagy 2028-ban– egyedül vagy társakkal – vajon egy jóval kisebb település is eséllyel pályázhat-e, amelynek a nagysága történetesen úgy Budapest méretű, és emellett számos sikeres világverseny tapasztalatával felvértezve vállalja a megmérettetést.
• Január végéig hivatalos formában az Egyesült Államok (Boston), Németország (Berlin vagy Hamburg), valamint Olaszország (Róma) jelezte a 2024-es játékokkal kapcsolatos pályázati szándékát, de várhatóan Isztambul, Melbourne, Doha, Párizs és Baku is megteszi a szükséges lépéseket. Újabban már afrikai pályázók nevét is emlegetik… 

(Telekom Sporthír Szolgálat/Szalay Péter-MOB)

Kapcsolódó cikk:
MOB-közgyűlés február 6-án 
Agenda 2020 - lényeges elemek magyar fordításban
Februárban a MOB közgyűlése elé kerülhet a budapesti olimpiarendezés ügye