Keresés eredménye - Csik (Lengváry ) Ferenc

                                                            Keszthelyi temető

Dr. Csik Ferenc
(1913. Kaposvár – 1945. Sopron)



 „A férfi lelkében olthatatlanul él a vágy, hogy kitűnjön, kiváljon az átlagból, s valami nagyot, szépet, maradandót és értékest teremtsen. A mai férfi három viszonylatban keresi a tökéletességet: a testi kultúra, a hivatás és a társadalom szolgálatának viszonylatában. A mai kor ideálja még a tudósok között is az, aki a test és lélek harmóniájában él, és talán nem is túlzok, ha egyszerűen azt mondom, hogy az ideál közöttük is a sportember.” – (Csik Ferenc) 

1936. Berlin, a 100 m-es gyorsúszás olimpiai bajnoka.

Orvos volt, klinikai tanársegéd, Testnevelési Főiskolán oktató, úszókapitány, újságszerkesztő.

 A kaposvári születésű Ferkó a Balatonban tanult meg úszni. A víz életeleme lett és elhatározta, úszó akar lenni. 1931-ben iratkozott be a BEAC Sportegyesületbe. Mellúszóként kezdett versenyezni. Vértessy József felismerte képességeit, könnyed stílusát, remek vízfekvését és rövidesen gyorsúszót nevelt belőle. Ferkó korát megelőző edzéstechnikával, jóval többet úszott társainál, ez tette őt képessé eredményei elérésére.

1934-ben Magdeburgban az Európa bajnokságon aranyérmet nyert, Párizsban a Grand Prix győztese lett és magyar bajnok. Ebben az évben összesen 55 versenyen indult. 1935-ben Főiskolai Világbajnokságon három aranyérmet nyert.

Elkezdte az olimpiára a felkészülést. Meghívta a gyorsúszás világcsúcstartóját Ficket és Fischert. A Császár uszodában megrendezett híres „hármas versenyt” megnyerte. Berlinbe utazott, hogy lássa a japánok edzésmódszerét. Tudta, velük szemben csakis így lehet esélye.

1936. Berlin, augusztus 9. Napsütéses, gyönyörű vasárnap volt. A százas gyors döntőjének nagy napja. Délután 3 órakor kezdődött a verseny… Csiknek a sorsoláson a „7” pálya jutott. Készülődés, a karját rázza, körülnéz. Felállnak a rajtkőre a versenyzők. Eldördül a rajtpisztoly, startol a vízbe a hét úszó, a víz sistereg. A magyar tábor a forduló után egyre hangosabban buzditja Csiket. Csik erősít. Pluhár István legendás közvetítése, bíztatása Feri, Feri, mindent bele, Csiiik,  gyere Ferkó, gyere, gyere…! Zúg zeng a nézőtér, Csik keze a medence falára csapódik, de a japáné is odatapad már. Dermedt csend. Mindenki vár, ekkor Pluhár örömmámorban Én úgy láttam, ő ütött be elsőnek!- kiabálja a mikrofonba. Tombol a közönség, odarohannak, csókolják, kihúzzák a vízből. Egy riporter azonnal meg is kérdezi: Hogy érzi magát a verseny után? – A világ legboldogabb embere vagyok és maradok is – válaszolta hamisítatlan somogyi akcentussal. Amikor arról faggatták, hogyan sikerült győznie, „az utolsó métereken csak önmagammal törődtem- válaszolta, csak arra figyeltem, hogy a kartempóm tökéletes legyen”.

A verseny két nagy, örökérvényű tanulsága: a nagy időket az olimpia előtt a japánok úszták, a döntőt ő nyerte. Eredményei az olimpiai előfutamban 58,3, a középdöntőben 58,1, a döntőben 57,6. Így fokozni, így időzíteni kevesen tudnak!

Győzelme azt jelentette, hogy Hajós Alfréd és Halmay Zoltán után ismét magyar lett a világ leggyorsabb úszója. Kezét egész Európa, de az egész világ rázta és a világ „Ferkója” lett! 

Sportszerűségből még Berlinben megígérte a japánoknak, hogy lehetőséget ad a visszavágóra. 1936. augusztus 22-én megrendezett a japán-magyar úszóversenyen ismételten Csik győzött. Bebizonyította, hogy az olimpián elért eredménye nem volt véletlen.

Csik Ferenc olimpiai győzelme Pluhár István közvetítésében:

Berlinből hazatérve szűnni nem akaró ünnepléssel fogadták. Mindenki tudni, hallani akarta az olimpiai bajnokság nagy titkát. Idézem szavait:

„A 100 méteres úszás nem is volt olyan nehéz, hiszen voltaképpen nem volt más, mint 57,6 másodpercig tartó megfeszített izom és idegmunka.– válaszolta. Amit előtte kellett csinálni, az volt a dolog nehezebbik része.

A bajnokság csak hosszú évek szorgos munkájának az eredménye volt. Ne gondolja senki, hogy a kimagasló sportteljesítmény csak különös adottság vagy éppen szerencse dolga. A sportteljesítményhez három dolog szükséges: testi adottság, lelki adottság és szakszerű vezetés mellett folytatott céltudatos munka.

A lelki adottság alatt, szellemi és főként az erkölcsi momentumokat kell érteni. Aki ezeknek nincs birtokában, feltétlenül alul marad. Még sokkal fontosabb azonban ennél az erkölcsi kellék: kitartás, következetesség, kötelességtudás, fegyelmezettség, mely nélkül nincs nagy eredmény. És éppen ebben rejlik a verseny-sportnak óriási nevelő hatása, mert a fiatalságot ésszerű életmódhoz szoktatja. A legkisebb eltérés a szigorú életmódtól már meghozza a maga következményét, mert aki egy vonalon enged, más vonalon is engedékennyé válik, más szóval, meginog az erkölcsi alapja.

Ha azt kérdezné valaki, hogy fontosság szerint hogyan lehetne csoportosítani az említett feltételeket, úgy azt kell válaszolnom, hogy a versenyző szempontjából első helyre okvetlenül az erkölcsi feltételeket tenném; második helyre a szellemi képzettséget, és csak harmadik helyre a fizikai adottságokat, mert ezen lehet legtöbbet javítani.” 

Az olimpia után meghívásokkal rohamozták, bemutatókat kellett úsznia, de a siker nem vakította el. A belga sajtóban így írtak róla: „Nyugodt, komoly, majdnem szigorú. Csendes beszédű, feltűnést kerülő. Csendben, szinte észrevétlenül érkezik a rajthoz, és utána éppoly észrevétlenül távozik. Csik nem időre úszó, hanem nagyszerű küzdő. Olyan úszó, aki minden versenyét komolyan veszi. De ismerni kell Csiket, ezt a kedves atlétát és művelt úriembert, aki 2 héttel ezelőtt kitüntetéssel tette le orvosdoktori vizsgáit.”(1937) 

Hat év versenyzői pályafutása alatt indult:

100 m-es gyors, 100m és 4x200 m gyorsváltó, 200 m mell, 3x100 m vegyes váltóban.

Összesített eredményei:

Olimpia: 1 arany,1 bronz, EB: 1 arany, FVB: 7 arany, 1 ezüst, 1 bronz, OB: 16 arany.

Visszavonulva a versenyzéstől: „Írásban és képben kívánunk dolgozni ezentúl azokért a célokért, amelyekért eddig idegekkel és izmokkal dolgoztunk. A magasabb rendű magyar sportcélokat akarjuk szolgálni a Képes Sport megindításával és szerkesztésével. A magyar sportolók tízezrei elé szeretnénk vinni írásban és képben azt, amit az élő sportról tapasztalunk, és amit a napi sportélményekből látunk. Ugyanazzal a szívvel, lelkesedéssel és erős akarattal fogjuk szolgálni ezeken a lapokon a magyar sport ügyét, mint amilyennel szolgáltuk salakon és gyepen, szárazon és vízen. Sporttársaink megértését kérjük ehhez a munkához, amelyről hisszük, hogy elősegítjük vele a magyar nemzeti sportélet fejlesztését.” (Dr. Csik Ferenc) 

1945. március 29-én Sopronban katonai szolgálatot teljesítve légitámadás áldozata lett.

Keszthelyen helyezték örök nyugalomra. A temetésen az Úszószövetség és a pályatársak nevében Hajós Alfréd így búcsúztatta. „A sportszerűen élő és gondolkodó Ferkó, szerény, udvarias úszóbajnok, akit mindenki szeretett, mindannyiunk példaképe volt. Ferkó volt a tökéletes versenyző, a legtisztább ember”.

Élt 32 évet. A számára kiszabott időbe egy egész életet sűrített bele, oly intenzíven élt.

Életszemléletét és a víz olthatatlan szeretetét, mint apai örökséget őrzőm és adom tovább.

                                                                                      írta: Csik Katalin (2005)

 
A képre kattintva letöltheti, megnyíthatja a könyvet

Emlékét őrzik:

1983-ban Floridában az International Swimming Hall of Fame tiszteletbeli taggá választotta az úszónagyságok közé.Az emlékfalon elhelyezett fényképek őrzik győzelmének pillanatait.

Budapesten 1991-től a  Medve Utcai Általános Iskola és Gimnázium viseli a nevét. Az iskolában évente Csik díjat kapnak azok a tanulók, akik kiváló eredményt érnek el a tanulás és a sport terén.

A Csanádi Árpád Sportiskolában tantermet neveztek el róla, ahol vitrinekben relikviáiból nagyon szép összeállítás látható.

Sopronban utca, uszoda és emlékverseny őrzik emlékét,

Keszthelyen a Balaton parti sétány és uszoda van elnevezve róla, ahol évente emlékversenyt rendeznek december 12-én, születésnapja alkalmából. Egész alakos bronz szobra a parton áll.

Kaposváron évente június elején Csik Ferenc emlékversenyt rendeznek az uszodában, mellszobrának ünnepélyes megkoszorúzásával indul a verseny.


A kaposvári Sportmúzeumban  állandó kiállítás látható; relikviáiból egy szép összeállítás és mellszobrának másolata.

Várpalotán  az egykori uszoda helyén lévő park Csik Ferenc nevét őrzi.

Magyarország egyik legmagasabb állami sportkitüntetése a Csik Ferenc díj, amelyet évente a sport napján május 6-án, ünnepélyes keretek között adnak át életműdíjként.

Csik Ferenc 2005-ben posztumusz Magyar Örökség díjban részesült.

Születésének 100. évfordulója alkalmából posztumusz  „Keszthely Városa Díszpolgára”  oklevelet kapott és az Önkormányzat kiadásában Csik Katalin: "Édesapám emléke, 100 éves lenne Csik Ferenc" című könyv jelent meg (2013) .