1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

Olimpikonjaink (kereső)

Keresés eredménye - Benedek Gábor

Sportág öttusa
Születési idő 1927-03-23
Születési hely Tiszafûred
Olimpia Helyezés Sportág Versenyszám Egyesület
1952 1 öttusa csapat BHSE
1952 2 öttusa egyéni BHSE
1956 4 öttusa csapat BHSE
1956 6 öttusa egyéni BHSE

Benedek Gábor,  olimpiai bajnok öttusázó Marosvásárhelyen kezdte Sopronban, a katonai középiskolában végezte tanulmányait. Ott ismerkedett meg az öttusa technikai sportágaival. Húsz évesen, 1947-ben harmadik lett az országos bajnokságon. Majd Helsinkiben – Szondy i István és Kovácsi Aladár társaságában - vezéregyénisége volt a svédek hagyományát megtörô, győztes magyar csapatnak, és egyéniben is a második helyen végzett. Ezt követôen Santo Domingoban az egyéniben, Budapesten pedig csapatban nyert világbajnokságot. Az akkori idôk egyik legnépszerűbb magyar sportembereként, Melbourne elôtt a Csepeli Vas és Fémmuvekben dolgozó öttusázó tette le az olimpiai esküt. A Melbourne-be történô utazás közben beválasztották az olimpiai csapat forradalmi bizottságába. Hazatérése után csak kisiparosként dolgozhatott. Maga gyártotta és árulta a szódát Kelenföldön. Majd 1959-ben, örökre eltiltották minden sporttevékenységtôl. Tíz évvel késôbb súlyosan beteg kislányát kellett gyógykezeltetnie, és a család Németországba távozott. A kiválóan képzett szakvezetôt tárt karokkal fogadták. Warendorfban, a német öttusa központban is dolgozott. Ferenc fivére a csepeliek ismert edzôje, Balczó András mestere volt. A rendszerváltás óta többször járt itthon, szülôvárosában Tiszafüreden díszpolgárrá választották, néhány éve kis falusi házat vett a Dunakanyarban.


1952

 

 

Az aranyérem története

Vad Dezső írása

 

 

1952. Öttusa csapat

 

 

Hát igen… Itt győztünk… – mondta Szondy István...

- Emlékeztek? Ott szemben, a tó partján volt a befutó zuhogó esőben – tette hozzá Benedek Gábor.

- Micsoda kutyahideg volt az uszoda vize. Azt mondták, tizenhat fokos, de tizenkettő sem volt. Csoda, hogy nem fagytunk bele – jegyezte meg Kovácsi Aladár 2002 július végén, Hameelinnában, az öttusa verseny egykori színhelyén.
Ritkán adatik meg, hogy egy-egy nevezetes esemény fél évszázados évfordulóján a főszereplők együtt, ráadásul a nemes ellenfelekkel közösen emlékezzenek. A feledhetetlen jubileumon a házigazda finn öttusázók a melbourne-i ezüstérmes, már kopaszodó Olavi Mannonennennel az élen jelen voltak, s a több ezer sportkedvelővel együtt ünnepelték Benedek Gáborékat.
Messze északon, a Helsinkitől közel 100 kilométerre, Hameelinnában, erdők övezte kis tó dimbes-dombos környékén sikerült megtörni a svéd sorozatot, teremtődött meg 1952-ben a magyar öttusa hegemóniája.

De hogyan is történt ez az őrségváltás? Az öttusa, az alapító Coubertinnek 1911-ben, Budapesten, a NOB 14. ülésén elfogadott javaslata nyomán, hosszú küzdelem után indult hódító útjára:  az ókori összetett versenyek felújítását jelentette. Más források szerint viszont egy bátor harcos lóháton indul, párbajra kényszerül, tűzharcba keveredik, majd úszva, futva viszi a hírt. Az azonban a két változattól függetlenül kétségtelen, hogy ez az igazi embert próbáló, a sport öt ágában jártasságot igénylő, kiváló erőnlétet kívánó sport került 1912-ben, Stockholmban az olimpiai játékok műsorára. Kezdetben a katonák sportja volt. A magyar színeket is főleg egyenruhások képviselték, többek között Filótás Tivadar (1928), Somfai Elemér (1932) és Orbán Nándor (1936). Londonban már helyezésben reménykedtek. De az akkori bajnok, Karácsony László százados „csak” azzal a bravúrral irányította magára, s a magyar tusázókra a figyelmet, hogy a lovaglás során elszenvedett kulcscsonttörése után bal kézzel vívott, így is legyőzte csaknem a mezőny felét (21 győzelem, 23 vereség).

Az olimpiai folytatás, a Helsinkiben való részvétel azután hosszú ideig veszélyben forgott. A két olimpia között csupán egyetlen nemzetközi versenyen vehettek részt a magyarok. S miután a szövetség elnökét, Pálffy György altábornagyot a Rajk-per egyik vádlottjaként kivégezték, a katonák sportja afféle feketelistára került. A fordulat reményével váratlan moszkvai meghívás kecsegtetett. Teniszezők, vívók, úszók, vízilabdázók, atléták, tornászok után az öttusázók is szovjet meghívást kaptak közös, oktató jellegű edzésekre, tapasztalatátadásra, próbaversenyekre. Az ötnapos versenyt háromszor megismételték, de a későbbi világbajnok, Igor Novikov az ötödik helynél nem tudott előbbre jutni. Az öt nap tizenötre bővült, ráadásul a csapat legjobbjai pisztolyuk nélkül érkeztek haza, amit akkoriban még a feledhetetlen Kisgyörgy Lajos leleményességével is nagyon nehéz volt pótolni. De a Vasas volt atlétájából lett főtitkár, Lendvai Pál, Hegyi elnök egyik kedvence, már egyre erőteljesebben tudott érvelni: „Gyula bácsi, ha a szovjet elvtársak is öttusáznak, akkor nekünk is szabad” – jelszóval bekönyörögte Benedekéket az utazó csapatba. De Lendvai vezetésével is csak három versenyző utazhatott. Tartalék, edző, segítő nélkül. Pedig ha akadt volna egy szakember jó csavarhúzóval, s meghúzza Szondy pisztolyának ellazult nézőkéjét, akkor…

De ez már a verseny története. A 18 ország 51 versenyzőjét felvonultató mezőny Novikovéktól eltekintve teljesen ismeretlen volt a magyarok számára. A nehéz, változatos, valóban tereplovaglás után azonban szerényen, de már dobogóról álmodoztak. Azután, amikor a finnek legjobbja csak 37. lett a vívásban, bizakodni kezdtek, hiszen Szondy az első, Benedek a második helyen állt. S midőn az egyik svéd két „tököt” lőtt, felcsillant a győzelem reménye.

Az esélytelenként benevezett „hadd vegyenek részt” csapat iránt a harmadik nap után kezdtek érdeklődni Helsinkiből a küldöttség vezetői. S a befejező futás során már néhány szurkolójuk is akadt. A tornász Korondi Gréti és Keleti Ágnes, valamint a kalapácsvető Csermák József aranya után az olimpia hetedik napján kivívott negyedik győzelemnek tucatnyi magyar örvendezett a helyszínen is. Az öttusával hadapród iskolában megismerkedett Benedek Gábor és Szondy István katonai múltjáról akkor senki sem beszélt. A Rákosi Művek dolgozóját és a testnevelő tanárt, valamint az orvostanhallgató Kovácsi Aladárt, mint civilek soraiból kiemelkedő bajnokokat ünnepelték. Az akkori tudósítók így lelkendeztek: ezek nem katonák, de harcolni tudnak.

Hameelinna öt napján nehéz, csodálatos küzdelemben vívták ki a sporttörténelmi aranyat, amit Benedek Gábor ezüstje és Szondy István bronza tett teljessé. A Helsinkihez vezető út is hosszú volt. Az azóta eltelt ötven esztendő még hosszabb. A melbourne-i olimpia után örökre eltiltott Benedek Gábor és az ugyancsak külföldre kényszerült Szondy István a német öttusasport fellendítésével bizonyította kivételes képességeit. Azután ők ketten is hazataláltak, s együtt örültek az orvos Kovácsi Aladárral, akinek énekművésznő felesége a közelmúltban Magyar Örökség-díjat kapott.

Ez a győzelem teremtette meg a magyar öttusasport azóta sem halványuló hegemóniáját, tette magyar sporttá az öttusát. Hiszen ezt az első olimpiai bajnokságot még nyolc követte. Így várjuk a folytatást, a tizediket.

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


190 165 189
Facebook
Instagram
Rss
YouTube