Keresés eredménye - Bodor Ödön (Krausz Ödön)

Bodor Ödön 1882. október 24-én Krausz Ödön néven anyakönyvezték Kapuváron. Édesapja 1899-ben belügyminisztériumi engedéllyel változtatta vezetéknevüket “Bodor”-ra, amelyet október 2-án jegyezték be hívatalosan.

1900-ban kezdett versenyszerűen sportolni az Újpesti FC-nél labdarúgóként, majd a Magyar Úszó Egyesületben (MUE), a BPTTSE (Budapesti Posta- és Távírda Tisztviselők Sport Egyesülete), 1918-tól a PSE (Postás Sport Egyesület) színeiben atlétizált.

Labdarúgó karrierjét 1900-ban kezdte az Újpesti FC-nél. 1903-ban egy alkalommal tagja volt a magyar labdarúgó-válogatottnak mint a Postás balfedezete. (1903, Bécs - Budapest 4:2). Sokoldalú játékos volt. Legnagyobb sikereit hátvédként aratta. Képességei alapján még jó néhányszor lehetett volna válogatott, de ő egy idő után az atlétikát választotta.

1902-ben Ausztria 1 mérföldes síkfutó bajnoka. A kor legjobb magyar középtávfutójává lett. Tizenkét alkalommal szerzett magyar bajnoki címet síkfutásban (440 yard: 1908., 1909., 1911.; 880 yard: 1906., 1909., 1910., 1911., 1912.; 1 mérföld: 1905., 1906., 1908., 1910.), kilencszer javította meg a magyar csúcsot. Ő volt az első magyar, aki a 800 méteres távon 2 percen belül futott.

Tagja volt az 1908-os olimpián a Simon Pál, Mezei Frigyes, Nagy József, Bodor Ödön összeállítású olimpiai váltónak. Bodor az 1600 méteres verseny (200-200-400-800m) utolsó 800 méterét teljesítette. Az első fordulóban Bodor három méteres hátránnyal váltotta társát a svéd csapat mögött, a végén 4 tizeddel előrébb ért a célba. A magyar váltó ideje ebben a fordulóban 3:32,6 volt. A döntőben az amerikai csapat játszotta a főszerepet. Bodor a második helyen váltotta társát öt yardos előnnyel a németek előtt. A végére viszont nem tudta megtartani ezt a pozíciót és a németek mögött egyetlen tized másodperccel 3:32,5 idővel bronzérmes lett a váltó.

800 méteren Bodor megnyerte futamát az első fordulóban 1:58,6-os idővel, ami a 7. legjobb eredmény volt a futamgyőztesek között. Bodor egyike volt annak a négy versenyzőnek, aki megdöntötte az amerikai Lightbody 1: 56,0-os olimpiai rekordját a fináléban, de ez az idő 1:55,4 csak a negyedik helyre volt elegendő.

Bodor az 1500 méteren is versenyzett, de az első fordulóban a futamában a sok kiváló atléta között csak a 8. helyen ért a célba és nem jutott be a fináléba.

Részt vett az 1912-es stockholmi olimpián, ahol 400m-en a 12. előfutamban 6. lett és kiesett. 800m-en előfutamából a 3. helyen ért a célba, és a 19. helyen végzett holtversenyben.

Visszavonulása után több lap (Sporthírlap, Pesti Napló, Pesti Hírlap, Világ) munkatársa, sporttudósítója, atlétika- és jégrovatok szerkesztője volt. A Magyar Athletikai Club, majd a Magyar Testgyakorlók Körének atlétaoktatója, korának legképzettebb edzője, teoretikusa. Fiatal tehetségek egész sorát nevelte.

Postatisztviselőként dolgozott Budapesten: a IV. kerületi Koronaherceg utcában a Központi Posta- és Távírda hivataltisztje volt.

1927 elején a városligeti műjégpályán balesetet szenvedett, és a baleset után néhány órával a koponyaalapi törésébe belehalt. Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben található. Nevét országos emlékverseny őrzi.

Az akkori sajtó így adta hírül temetését:

Bodor Ödön temetése

A szinte hihetetlenül tragikus körülmények között elhunyt Bodor Ödön hírlapírót és trénert a Sporthirlap és az MTK közös halottjának tekinti. Az általános szeretetnek és megbecsülésnek örvendett kiváló sportférfiú részére díszsírhelyet ajánlottak föl. A temetés nagy gyászpompával ma délután 3 órakor lesz a rákoskeresztúri izraelita temető halottasházából, ahol Hevesi Simon főrabbi mondja a búcsúztatót.

Sportéletünk nagy halottja utolsó útját volt atlétái vállain teszi meg. A sírnál a klub részéről dr. Dietz István mond beszédet, az MTK atlétáinak a nevében Grosz István többszörös bajnokunk, Bodor Ödön tanítványa szól a Mesterhez, akitől utoljára fog elbúcsúzni Kiss Gyula, a „Sporthirlap” főmunkatársa.

Budapest, 1927. január 22.

Linkek:

sports-reference.com   olympic.org