Keresés eredménye - Gönczy Lajos dr. (Grőn Lajos dr.)

Gönczy (Grön) Lajos 1881. február 24-én született Szegeden. Az elemit a belvárosi iskolában végezte, majd következett a piarista gimnázium. Atlétikai eredményei már a gimnáziumi évek alatt is kiemelkedőek voltak, sorra nyerte az iskolai tornaversenyeket. Jó eredményeket ért el magasugrásban, távol- és rúdugrásban. Gimnáziumi tanulmányai idején már az 1872-ben alakult Szegedi Torna Egylet sportolója. 1899-es érettségi vizsgája után Budapesten folytatta tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi Karán. Azonnal bekapcsolódott az egyetemi sportéletbe és a Budapesti Egyetemi Atletikai Club (B.E.A.C.) atlétája lett. Nem csak a sportpályákon, hanem az egyetemi hallgatók népes táborában is népszerűséget szerzett. Gönczy Lajos szerette a spiccert (fröccsöt), ezért a barátai a „Spicceres” becenevet ragasztották rá. Váltig állította, hogy pár korty Tokaji-bor után jóval magasabbra képes ugrani.

Az 1900-as évben, 19 évesen, mint a BEAC sportolója, életében először utazott olimpiai versenyre. Magyarországról ekkor 17 sportoló érkezett Párizsba. A francia fővárosban rendezett második olimpia a zűrzavarok olimpiája volt. Nem hogy senki sem fogadta a magyar csapatot, de amikor érdeklődtek az is kiderült, hogy van olyan párizsi lakos, aki azt sem tudja, hogy olimpia van a városban. Az ottani világkiállítás miatt ugyanis az olimpiát, mint másodrendezvényt kezelték a szervezők. Ennek ellenére Gönczy, a róla elnevezett „magyar” ugrási stílussal 175 centiméterrel magasugrásban a 3. helyezést érte el. A következőképpen ugrott: szemből merőlegesen nekifutott, messziről dobbantott, majd lábbal előre, háttal erősen homorítva jutott át a léc felett.

A következő olimpiai játékok színhelye 1904-ben az amerikai kontinensen a szintén világkiállítást is lebonyolító St. Louis volt. Ez az olimpia is elsikkadt a kiállítás árnyékában. A nagy távolságok miatt az európai országok csak kis küldöttséggel képviseltették magukat. Magyarországról négy magyar sportoló utazott ki. Gönczy Lajos itt is eredményesen szerepelt, mert 175 centiméteres magasugrásával a 4. helyet szerezte meg, helyből magasugrásban pedig az 5. helyet. Feljegyezték róla, hogy a versenyre vitt magával néhány palack tokaji bort is, mint erősítőszert. Ezt fogyasztotta az edzések során. Verseny közben nem engedték meg neki a „doppingszer” fogyasztását. Borral állítólag magasabbat tudott ugrani.


1904. évi Saint Louis-ban rendezett nyári olimpián részt vevő magyar sportolók és sportdiplomaták.
Állnak (balról jobbra) : Stankovits Szilárd diplomata, Gönczy Lajos atléta, Kemény Ferenc sportdiplomata, Mező Béla atléta, Muzsa Gyula sportdiplomata. Ülnek(balról jobbra) : Halmay Zoltán úszó, Kiss Géza úszó.

A nagy versenyek közben a BEAC versenyzőjeként igen szép eredményeket ért el a hazai bajnokságokban is. Kétszeres magyar bajnok (1904, 1905), négyszeres magyar csúcstartó volt, legjobb eredménye az 1904-ben megugrott 182 centiméter. Az egyesületben mint sportvezető is szerepet vállalt.

Két év múlva, 1906-ban az athéni játékok következtek. Ezt az olimpiát utóbb nem tekintették hivatalos olimpiának, mivel nem az előző játékok után négy évvel tartották és nem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság választotta ki a helyszínt. Népszerűsítő hatása azonban nagyban hozzájárult az olimpiai mozgalom életben maradásához. Gönczy Lajos 175 centiméteres ugrásával itt a 2. helyezést érte el.

Az 1908-as londoni olimpián nem volt a magyar válogatott tagja. Az aktív versenyzéstől 1910-ben vonult vissza.

Hazai pályákon magasugrásban kétszeres magyar bajnok (1904, 1905) és négyszeres országos csúcstartó. 172 cm (1900); 179 cm (1901); 181 cm (1902); 182 cm (1904)

Katonai szolgálata miatt visszakerült Szegedre, ahol civilként előbb ügyvédgyakornokként, majd bírósági tisztségviselőként, később pedig törvényszéki bíróként dolgozott.

A Nagy Háború kitörése után már a szegedi 46-os „közösök” soraiban harcolt a távoli harctereken. Az ezred 1915 júniusának végén került az olasz frontra, a doberdói frontszakaszba.

December 3-án a kora hajnali órákban az olasz ellenség támadása során 3 órakor telitalálatot kapott az a tiszti fedezék, amelyben dr. Gönczy Lajos főhadnagy és dr. Bárány Emil hadnagy tartózkodott. Mindketten hősi halált haltak. A 17. közös hadosztály Vallone völgyben kialakított temetőjében temették el őket, közös sírban. A görzi hadtápcsoport-parancsnokság 1918-as felmérése során 26-os sorszámot kapott visintini temetőben, a közös sír az 1168-as számot kapta. Az egykori hadosztálytemetőt az 1930-as években felszámolták, a hősök maradványait elszállították. Jelenleg olasz kutatókkal közösen kutatják az áttemetések helyét.

A Doberdón hősi halált halt Gönczy Lajos főhadnagy volt az első szegedi olimpikon. Olimpiai eredménye 68 évig tartotta magát a városban, mivel csak 1968-ban nyert újra érmet szegedi sportoló: Kocsis Lajos labdarúgó, aki Mexikóvárosban lett olimpiai bajnok a magyar válogatottal.

Linkek:

sports-reference.com   olympic.org