Hajós Henrik az olimpiai bajnok testvére Alfréd után nyolc évvel született, 1886. július 21-én Budapesten.
Az már Hajós Alfréd életrajzából ismert volt, hogy négy fiú volt a családban, amely eredetileg a Guttmann nevet viselte. 1915-ben változtatta a nevét Hajósra.
A gyerekek apja tragikus körülmények között halt meg, kikötői munkásként dolgozott, mígnem egy nap rakodás közben belezuhant a Dunába és ott lelte halálát. Vízbe fulladt.
Amikor 1896-ban Hajós Alfréd az első újkori olimpián, Athénban két úszószámban is bajnok lett, a kisöccse, Henrik még csak tízéves volt és Pestről drukkolt a bátyjának.
Hajós Henrik 1903-tól az MTK (Magyar Testgyakorlók Köre), majd 1910-től a 33 FC úszója, atlétája és labdarúgója volt. Tizenhét évesen egyre jobb eredményeket ért el. Olyannyira, hogy a századelőn kevés jobb hosszútávúszó volt nála Magyarországon.
A legfiatalabb Hajós gyerek itthon éveken át verhetetlen volt hosszú távokon, tengeri és folyami versenyeket nyert nagy fölénnyel. Az újságok hetente beszámoltak az újabb sikereiről.
Nem véletlen az sem, hogy 1906-ban ott lehetett az athéni olimpia tízéves évfordulóján rendezett versenyen, amelyen nívós mezőny jött össze, de soha nem ismerték el hivatalos olimpiának. Tíz évvel a bátyja athéni győzelme utána Hajós Henrik is aranyérmes lett a pánhellén olimpiai játékokon az Ónody József, Hajós Henrik, Kiss Géza, Halmay Zoltán összeállítású 4 × 250 méteres gyorsváltó tagjaként.
1908-ban, a londoni olimpián ott volt a lehetőséges, hogy bajnok legyen, de 100 méter gyorsban az előfutamban, 400 méteren az elődöntőben búcsúzott és nem jutott a döntőbe.
Tízenegyszeres magyar bajnokként (1 mérföld: 1905–1911; 440 yard: 1911; 880 yard: 1905, 1911) a 1912-es stockholmi olimpia előtt befejezte a karrierjét és műszaki pályán helyezkedett el.
Visszavonulása után vállalati tisztviselőként tevékenykedett. Az első világháború után több évig Bécsben sikeres vállalkozó lett, majd hazatért.
77 esztendősen 1963. június 2-án hunyt el Budapesten.
Linkek:
sports-reference.com
Keresés