Keresés eredménye - Halasy Gyula dr.

Sportág | sportlövészet |
Születési idő | 1891-07-19 |
Születési hely | Kisvárda |
Elhalálozás ideje | 1970-12-20 |
Elhalálozás helye | Budapest |
Nyughely | Farkasrét N/1377 |
Olimpia | Helyezés | Sportág | Versenyszám | Egyesület |
---|---|---|---|---|
1924 | 1 | sportlövészet | agyaggalamblövés egyéni | MGOE |
1924 | 10 | sportlövészet | agyaggalamb, csapat | MGOE |
Az aranyérem története
Dr. Szakály Sándor írása
1924. Halasy Gyula agyaggalamblövészet
A magyar olimpiai bajnokok számos kiemelkedő személyiségeinek egyike volt dr.Halasy (Halasi) Gyula, a magyar lövészsport első olimpiai bajnoka.
A jeles sportoló nyugodtságával és sokoldalúságával tűnt ki kortársai közül. Kedvelt sportja, az agyaggalamblövészet mellett bokszolt, atletizált, vívott, lovagolt, korcsolyázott és autózott is.
A kiváló sportember 1891. július 19-én született a Szabolcs vármegyei Kisvárdán. Élete meghatározó éveit Budapesten, Bécsben, Kolozsvárott és Debrecen melletti családi birtokukon töltötte. Utóbbi helyen kezdett el ismerkedni a fegyverekkel és alig ötévesen már célba lőtt.
A gimnáziumi tanulmányai befejezését követően a budapesti és a bécsi egyetemen hallgatott jogot és szerzett doktori címet, melyet megelőzően, a kor szokásainak megfelelően, leszolgálta egy esztendős, önkéntesi évét a császári és királyi haderőben; a szolgálati év, valamint a kötelező vizsgák után tartalékos hadnagyi rendfokozatot kapott az „elit fegyvernemnek” tartott huszároknál.
A világháború kitörését követően, alig 23 évesen a császári és királyi 2. huszárezred kötelékében került a harctérre, ahol kimagasló katonai teljesítményt nyújtott. 1916. augusztus 1-jével tartalékos főhadnaggyá nevezték ki, és 1918 közepére olyan magas katonai kitüntetésekkel rendelkezett, mint a harmadik osztályú Vaskorona-rend a hadi díszítménnyel és a kardokkal, a harmadik osztályú Katonai Érdemkereszt a hadi díszítménnyel és a kardokkal, az Ezüst és a Bronz Katonai Érdemérem, a Katonai Érdemkereszt szalagján a kardokkal és a Károly csapatkereszt.
A háború folyamán súlyos sebesülést szenvedett. Feljegyzések szerint hosszú hónapokon keresztül beszélni sem tudott. Felépülését követően folytatta katonai szolgálatát, melyet a háborús vereség szakított meg.
A világháború befejeződése után folytatta kedvelt sportjait, első helyen természetesen az agyaggalamb-lövészetet, a „civil életben” pedig a Kisvárdai Takarékpénztár vezérigazgató-helyetteseként dolgozott.
A magyar sportolók az 1920. évi olimpiai játékokon nem vehettek részt, így a nevét közben dr. Halasyra változtató kiváló sportlövő is csak az 1924. évi, párizsi olimpiai játékokon indulhatott.
Az agyaggalamb-lövészetben 98 találatával - a finn Konrad Herberttel azonos eredménnyel - olimpiai csúcsot ért el. A bajnoki címet eldöntő szétlövés során dr. Halasy Gyula mind a tíz lövése talált, míg ellenfele egyszer hibázott. Így dr. Halasy Gyuláé lett a győzelem, ő lett a magyar lövészsport első olimpiai – akkori szóhasználat szerint - világbajnoka. Bajnoki címe mellé Párizsban még egy olimpiai 6. helyet is szerzett, mint a magyar agyaggalamblövő csapat tagja. Olimpiai bajnoki győzelmét követően méltán írta róla a kitűnő író, Krúdy Gyula, hogy „Magyarország legnyugodtabb embere”.
Az olimpiai győzelmét követően dr. Halasy Gyula további kiváló eredményeket ért el. 1932-ben, élőgalamb-lövészetben csapatvilágbajnoki címet szerzett, míg az egyéni versenyben harmadik lett. Agyaggalamb-lövészetben az 1936. évi világbajnokságon egyéniben második helyezést ért el, csapatban világbajnoki címet szerzett. Az l937. évi világbajnokságon az agyaggalamlövészet egyéni versenyében negyedik lett.
Sikeresen szerepelt az Európa-bajnokságokon is. 1936-ban mind az egyéni, mind a csapatversenyben kontinenselsőséget szerzett agyaggalamb-lövészetben, míg 1937-ben, egyéniben Európa-bajnoki negyedik helyezést ért el.
Az aktív versenyzést egészen 70 esztendős koráig folytatta dr. Halasy Gyula, aki már versenyzőként is dolgozott, mint edző és szaktanácsadó. Az 1950-es években a sportlövő-válogatott edzője és a sporthivatal szakfelügyelője is volt.
A sikerekben gazdag életút 1970. december 20-án zárult le. 79 éves korában elhunyt a magyar lövészsport első olimpiai bajnoka. Sírja a Farkasréti temetőben található. Tisztelői, tanítványai, a magyar sport és az olimpiai mozgalom hívei ott róhatják le kegyeletüket a Budapesten elhunyt egykori sportoló, sportvezető, olimpiai, világ- és Európa-bajnok emléke előtt.
.
Farkasrét
N/1377
Keresés