Keresés eredménye - Kertész Alíz
Sportág | torna |
Születési idő | 1935-11-17 |
Születési hely | Budapest |
Olimpia | Helyezés | Sportág | Versenyszám | Egyesület |
---|---|---|---|---|
1956 | 23 | torna | gerenda | Bp. Honvéd SE |
1956 | 34 | torna | műszabadgyakorlat | Bp. Honvéd SE |
1956 | 61 | torna | összetett egyéni | Bp. Honvéd SE |
1956 | 64 | torna | lóugrás | Bp. Honvéd SE |
1956 | 1 | torna | kéziszer csapat | Bp. Honvéd SE |
1956 | 2 | torna | összetett csapat | Bp. Honvéd SE |
1956 | 6 | torna | felemás korlát | Bp. Honvéd SE |
Kertész Alíce olimpiai bajnok tornásznô a Bp.Postás szakosztályában kezdte, majd a Bp. Honvédban folytatta sikeres pályafutását.
Huszadik életévét sem töltötte be, amikor 1954-ben a római világbajnokságon a gyôztes kéziszer csapat és az összetett versenyben második helyen végzett együttes tagja volt. Melbourne-ben ismételt, ahol a olimpiai bajnok kéziszer csapatban és az összetett versenyben második helyen végzett együttesben szerepelt. Egyénileg felemás-korláton hatodik lett. Viszonylag fiatalon hagyta abba a versenyzést.
Edzôként irányította a Központi Sportiskola nôi szakágát, majd a válogatott edzôje lett. Nyugdíjba vonulásáig az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen tanított.
1956
Az aranyérem története
Csőke József írása
1956. Női kéziszercsapat
Sok száz méter filmszalag, apró képkockák ezrei őrzik a magyar női kéziszer-csapat világbajnoki és olimpiai bajnoki „aranyos” történetét.
A helsinki olimpia után immár előre a melbourne-i sikerért!
1954: világbajnokság Rómában. Itt a magyar lányok nyerték az aranyérmet!
Ők nyolcan: Bánáti Éva, Bánhegyi Lászlóné, Kárpáti Irén, Keleti Ágnes, Kertész Aliz, Köteles Erzsébet, Tass Olga, Vásárhelyi Edit volt a kezdőcsapat és a mesteredző: Nagy Jenőné, Vali néni, aki hideg fejjel, de nagy szívvel, világszínvonalú tudással tanította a gyakorlati elemeket.
A szép, együttes táncmozgásra pedig Berczik Sára és Kovács Éva táncpedagógusok „formálták” tornászlányainkat.
Mi, sportfilmesek 1955 tavaszán forgattunk először a női kéziszer-csapatról a tatai edzőtáborban.
Zászlós gyakorlatot örökítettünk meg filmszalagon. Ezt a filmhíradó-betétet látta Keleti Márton, háromszoros Kossuth-díjas filmrendező, aki akkor kezdett hozzá a „Díszelőadás” című esztrád film forgatásához Hegyi Barnabás Kossuth-díjas operatőrrel.
Találkoztunk hármasban. Keleti Márton mondja és kérdezi: „Nincs kezdő blokkunk, tudsz-e valami „blick-fangos” indítást, én sportra gondoltam!”.
- Hát, jó! Akkor legyenek a világbajnok tornászlányok” – mondtam én.
Világhírű rendezőnk egy edzésen megtekintette őket, én is vele voltam, majd a fülembe súgta: „megvettem őket!”, és kacsintott is hozzá. Az Erkel Színházban forgatták a „római gyakorlatot” Keleti Ágnes csapatkapitány mesteri vezetésével és ez a blokk lett a nyolcrészes film indító anyaga. A főcím után Semnyei Vera színésznő konferálta be a Rómában világbajnoki aranyat nyert csapatot.
A Magyar Filmhíradó 1950 szeptembere óta volt tagja a Nemzetközi Filmhíradó Szövetségnek. 1956-ig már 51-re bővült a nemzetközi filmes csapat. Így kerültünk cserekapcsolatba az ausztrál filmhíradósokkal is. Kölcsönösen küldtünk mind az 50 országnak a Magyar Filmhíradó és Sporthíradó szöveglistáját. Ennek alapján volt a kölcsönös filmcsere – standard filmkópiák - és minden év januárjában „elszámoltunk” méterhosszban, időegységben a filmriportokról.
Így volt ez a melbourne-i olimpián készített sportágakról is. Mi megkaptuk mind a kilenc aranyérmünk filmanyagát!
A kéziszer-csapatbajnokságról csak egy fix gépállásból, totál képben lehetett felvételt csinálni. Az ausztrál operatőr kolléga – 16 mm-es filmszalagon – tisztességesen felvette az eseményt.
A versenynap reggelén nagy izgalommal készültek a tornásznők. Az izgalmat tetézte és szinte pánikot okozott, hogy Tass Olga nemzeti színű szalagja eltűnt! Hol lehet? Olga felkiáltott: „Jó ég! Az eszpresszóban hagytam a szalagomat!”
Az úszólányok besegítettek a szalagot keresni. Nem volt meg!
Vali néni szikrázó szemekkel tekintett Olgára, majd az öltözőbe sietett és a mérge is csitult. Néhány perc múlva, kezében egy csillámló szalaggal így szólt: „Ez lesz a te szalagod!” – adta át Olgának a szivárványszínű selyem girlandot. Majd percekkel később hat, fehér ruhába öltözött csinos magyar lány hozzákezdett a gyakorlathoz. A ritmusos mozdulatok pillanatok alatt megragadták a nézők figyelmét, s a piros-fehér-zöld színek között csillogóan hatott az egyetlen szivárványos szalag.
Már biztos volt a végső siker is. A lányok a sok ezer néző előtt, Fülöp edinbourgh-i herceg, II. Erzsébet angol királynő férje kérésére még egyszer bemutatták gyakorlatukat a nézőtér tombolása közepette.
A második bemutató alatt az ausztrál filmoperatőrt már nem kötötte a szigorú totálkép-állás. A kézi kamerával fel tudta venni a közelképeket.
A herceg gratulált Vali néninek és kérdezte: „Jelent valamit a szivárvány szalag?”
„Igen!” volt a válasz. „Ez reménysugár, lehet, hogy lesz szabadabb élet Magyarországon?”
A melbourne-i aranylányok: Bodó Andrea, Keleti Ágnes, Kertész Alíz, Korondi Margit, Köteles Erzsébet, Tass Olga mind a mai napig őszinte barátsággal, tisztelettel vannak egymás iránt.
Keresés