Keresés eredménye - Kiss Géza (Drippei Géza, Klein Géza)

Kiss Géza, (eredetileg Klein Géza) Pálfalván (a mai Salgótarján része) született 1882. október 22-én.
A magyar úszósport fejlődésének egyik előmozdítója, számtanácsos. A tiszta technika és a kizárólagos úszóedzés híve volt.
1896-tól a Magyar Úszó Egyesület (MUE), majd 1904-től a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) úszója és vízilabdázója, egyúttal a MUE labdarúgója.

Halmay Zoltán állt ki mellette, hogy részt vehessen az 1904. évi olimpián. A 1900. évi olimpián két ezüst- és egy bronzérmet szerző Halmay kikötötte, csak akkor vesz részt az olimpián, ha egykori osztálytársa, Kiss Géza is ott lehet a játékokon. Gyűjtést szerveztek azért, hogy mindketten ott lehessenek. Az MTK elnöke, Brüll Alfréd 1000 koronát áldozott erre a célra saját vagyonából. Augusztus hatodikán indultak el Budapestről, előbb Brémáig mentek el vonattal, onnan hajóval New Yorkba. Egy hét után megérkeztek, majd újabb egy hét után futottak be St. Louisba.

Kiss az olimpián gyorsúszásban az 1 mérföldös távon ezüst-, fél mélföldön bronzérmet szerzett. Részt vett az 1906. évi „rendkívüli olimpián” is, ahol a Hajós Henrik, Halmay Zoltán, Kiss Géza, Ónody József összeállítású 4 × 250 méteres gyorsváltó tagjaként aranyérmet nyert. Az aktív sportolást 1907-ben fejezte be.


1904. évi Saint Louis-ban rendezett nyári olimpián részt vevő magyar sportolók és sportdiplomaták.
Állnak (balról jobbra) : Stankovits Szilárd diplomata, Gönczy Lajos atléta, Kemény Ferenc sportdiplomata, Mező Béla atléta, Muzsa Gyula sportdiplomata. Ülnek(balról jobbra) : Halmay Zoltán úszó, Kiss Géza úszó.

Ötszörös magyar bajnok (1 mérföld gyors: 1903, 1904; 100 yard gyors: 1905; 220 yard gyors: 1905, 440 yard gyors: 1906). Vízilabdában 3-szoros nem hivatalos magyar bajnok (1901, 1902, 1903).

Foglalkozott úszás- és edzéstechnikai kérdésekkel is, a Nemzeti Sport szerkesztőjeként, illetve a Pesti Hírlap és a Magyarság című lapok sportrovatvezetőjeként számos cikke jelent meg. Őt tekintik a magyar sportújságírás első úszás szakírójának. 1912-től 1918-ig a Magyar Úszó Szövetség főtitkára, később két alkalommal is – 1920-ban, majd 1926-tól 1928-ig – a szövetség ügyvezető alelnöke volt.

A budapesti IV. kerületi Eötvös József Gimnáziumban érettségizett 1901-ben. Tanulmányai befejezése után pénzügyi számvevőségi tanácsos (1901–1924), nyugdíjazták. Később a Magyar Lajos Gépszíj és Műszaki Bőrárugyár Rt. igazgatóságának és a Hotel Palace Szálloda Rt. igazgatóságának tagja.

1952. augusztus 23-án halt meg Budapesten. 69 évet élt.

A pálfalvai születésű sportoló, aki az egyetlen dobogós helyezett úszó olimpikonja Nógrád megyében, tiszteletére hat északi régiós város (Besztercebánya, Eger, Hatvan, Gyöngyös, Bátonyterenye és Salgótarján) egyesületeinek versenyzői gyűlnek össze 2006 óta tavasszal Bátonyterenyén, ősszel Salgótarjánban, hogy versenyzéssel adózzanak nagy úszóelődjük emlékének.

Linkek:

sports-reference.com      olympic.org