Antwerpen 1920 beszámoló

Vesztettünk, nem mehettünk

A háború négy esztendeje után 1919 tavaszán Lausanne-ban a NOB Antwerpent jelölte ki véglegesen az 1920. évi olimpiai játékok színhelyéül. Mint ismeretes, Budapest helyett bízták a belga városra az olimpia megrendezését. Hiábavaló volt Pierre de Coubertin minden diplomáciai készsége, hogy megakadályozza az úgynevezett központi hatalmak sportolóinak kizárását a részvételből. Közbenjárása eredménytelen volt. A belgák nem hívták meg a vesztes hatalmakat – Németországot, Ausztriát, Magyarországot, Bulgáriát, Törökországot –, és természetesen a Varsó alatt még háborúskodó Szovjet-Oroszországot sem. A sors iróniája, hogy éppen ezen a békétlen "csonka" olimpián húzták fel először a stadion árbocára a békés egységet jelző ötkarikás olimpiai zászlót. A másik újdonság az volt, hogy először itt tettek amatőresküt a sportolók. Mind a két újítást Coubertin találta ki és szorgalmazta. Az első eskü szövegét a belgák vívóbajnoka, Viktor Bonin mondta el:
"Esküszünk, hogy az olimpiai játékokon becsületesen, a szabályokat tiszteletben tartva veszünk részt, a lovagiasság szellemében szolgálva hazánk dicsőségét és a sport ügyét."

Finnország az olimpia hőse

Az olimpia hőse Finnország lett: a háború és az orosz forradalom pusztításától szenvedő kis ország tizenöt aranyérmet szerzett, és azonos teljesítményt nyújtott az Egyesült Államokkal. A magyar kardvívók kényszerű távolmaradása miatt az olasz Nedo Nadi öt aranyéremmel térhetett haza. Antwerpenben lépett életbe az a szabály, hogy csak a nemzeti olimpiai bizottságok nevezhetik be a sportolókat a versenyekre. I. Albert király mondta el a hivatalos megnyitót, amely után fehér galambokat röptettek, mint a béke szimbólumát. Ezt a ceremóniát is itt rendezték meg először, mint ahogy az olimpiai láng is ezen a csonka olimpián mutatkozott be. A versenyeket 22 sportág: atlétika (30), birkózás (10), evezés (5), gyeplabdázás (1), íjászat (9), jégkorongozás (1), kerékpározás (6), korcsolyázás (3), labdarúgás (1), lovaglás (7), lovaspóló (1), ökölvívás (8), öttusa (1), rögbi (1), sportlövészet (21), súlyemelés (5), tenisz (5), torna (4), úszás-műugrás (10+5), vitorlázás (13), vívás (6) és vízilabdázás (1), összesen 154 versenyszámában 29 ország 2591 férfi és 78 női, összesen 2669 versenyzőjének részvételével rendezték meg. A kötélhúzás az atlétika versenyszámai között szerepelt. A művészeti versenyeket 5 kategóriában értékelték.

Magyarországot – mint az I. világháború vesztes államát – a rendezők nem hívták meg.