Helyzetelemzés Peking után
A magyar olimpiai csapat nem tudta megismételni az athéni eredményeket, az érmek számát és az olimpiai pontokat figyelembe véve a nemzetek rangsorában sem tudta megőrizni korábbi helyét az első 15 ország között.
A sportági értékelések többsége elemezte az elmúlt időszak kedvezőtlen folyamatait is, amely alapján négy alapvető problémát jelenítettek meg:
A magyar sportegyesületi rendszer folyamatos leépülése, különös tekintettel a kisegyesületek helyzetére. A meghatározó sportpolitikai dokumentumok világos jövőképet nem jelenítenek meg az egyesületekkel kapcsolatban, holott a fiatalok sporton keresztül történő nevelésének az egyesületek az alapvető műhelyei.
- Az edzők és sportszakemberek anyagi és erkölcsi megbecsülésének jelenlegi alacsonyszintje nagyban gátolja az elmélyült, tudományos igényű munkát. A sportágak többsége jelezte, hogy az elmúlt olimpiai ciklus alatt a pénzügyi források szűk mértéke és időbeli eloszlása nem felelt meg a kvalifikációs és felkészülési követelményeknek.
- A sporttudományos és sportegészségügyi háttér hiányosságai és jelentős lemaradása a világ élvonalától. Ebben az évben 40 olimpiai sportággal történt szövetségi konzultációs beszélgetés 2009. március 17. és május 27. között. Egyetlen egy sportág – a gyeplabda – jelentette be, hogy nem kíván részt venni a londoni olimpiai játékokon.
A megbeszéléseken kiemelt témakörként a XXX. Nyári Olimpiai Játékok, felkészülési programjainak egyeztetése szerepelt. A felkészülési programok elkészítéséhez szempont anyagot küldtünk a sportági szakszövetségek számára.
A szakmai konzultációkon a szövetségekrészéről az elnök, főtitkár és a felkészülést irányító szakemberek vettek részt, valamint meghívást kaptak az ÖM, az OSEI, a NUSI, a NUPI, a TF, és az NSSZ képviselői is.
A konzultációk az egyes témakörökben az alábbi tapasztalatokat hozták:
1.
A MOB által megadott kritériumok szerint a szövetségek elvégezték az olimpiai kerettagok kategóriába sorolását, amely szerint csak kiemelt - felnött vagy utánpótlás –világversenyen elért eredménnyel rendelkező sportoló lehet a londoniolimpiai „A” keret tagja. Az olimpiai kerettagok -„A” és „B”- összlétszáma 1065 fő, ebből 373 fő az „A” kerettag! Ez a létszám soknak tűnik – de az „A” keret létszáma abszolútreális - nem szabad elfelejteni, hogy az olimpiai felkészülés kezdetén a sportágak mindig bő keretekkel kezdik meg a munkát és a következő évtől kezdve a keret létszámok fokozatosan, csökkeni fognak. Tájékoztattuk a szövetségeket arról, hogy a kategóriák átjárhatóak, tehát az „A” kategória eredményességi feltételeinek teljesítése a szövetség javaslata alapján automatikus átsorolást eredményez, de a az átsorolás fordított irányban is lehetséges. A pekingi olimpia után sok sportágban és szakágban több változás történt a felkészítésben résztvevő szakemberek körében, valamint a szövetségek vezető tisztségében.
2.
Általános megállapítás, hogy az olimpiai felkészülés állami támogatása sokkal rosszabb, mint négy évvel ezelőtt volt, 48%-al csökkent a tavalyi,nominálisan 16,7%-al a 2005-ös támogatáshoz viszonyítva.
A szövetségek későn kapják meg az állami támogatásokat, nincsenek tartalékaik, amivel a kieső időszakot áthidalhatnák és a MOB sincs abban a helyzetben, hogy kölcsönöket nyújtson a szövetségeknek.
Problémát okoz az állami támogatás folyósításának ritmusa, ami nem veszi figyelembe a szövetségek szakmai programját és így a szövetségek bankhitelek felvételére kényszerülnek.
További nagy gondot jelent a beigért 150-200 milliós edzőtábori voucher hiánya az állami támogatásból, ami nagyban hátráltatja a válogatott keretek sikeres felkészülését.
A „kis” sportágak örömmel fogadták a Wesselényi kuratórium döntését az egységes 300.000 Ft-os alaptámogatásról, amelynek összegét – forrás hiány miatt – az eredményes sportágaktól kellett elvenni, így csökkentve azok havi keretösszegeit.
A négyéves olimpiai felkészülési programok szinte tervezhetetlenek, az állami támogatások összegének kiszámíthatatlansága, valamint a támogatások ütemezésének nem sportszakmai igények szerint történő biztosítása miatt.
Nagyon sok sportágban, az első negyedévben a versenyzők saját költségen utaztak el a nemzetközi versenyekre! Ma már a legtöbb sportágban egész éves versenyprogram, világ kupák, Grand Prix sorozatok vannak, ami jelentős, sokszor megoldhatatlan anyagi terhet ró a szövetségekre.
3.
Az edzők és a sportszakemberek anyagi és erkölcsi megbecsülésének jelenlegi alacsony szintjenagyban gátolja az elmélyült, tudományos igényű munkát. Hazánkban az állami edzők csak az utánpótlás nevelés terén – NUPI programok - vannak jelen, ott is csak csekély számban. A gazdasági bázisok elvesztése illetve beszűkülése valamint a TF szakemberképzés során bevezetésre került bolognai rendszer okán a szakemberek körében elvesztette vonzerejét az edzői pálya. Edzőink tömegét vesztette el a magyarsport, akiknek jelentős része külföldön dolgozik, és munkájukkal erősítik a hazaiélgárda ellenfeleit.Az olimpiai kerettagokat felkészítő edzőink részére a MagyarOlimpiai Bizottság saját bevételeiből, a nehézségek ellensúlyozására, létrehozta60,0mFt-os tőkével a Bay Béla edzői ösztöndíjat.
4.
A magyar sportegyesületi rendszere folyamatosan leépült, megrendült, az egyesületek működésének alapfeltételei jelentősen beszűkültek, pedig az egyesületek a fiatalok sporton keresztül történő nevelésének alapvető műhelyei. Az egyesületek többsége már nem tud részt vállalni az olimpiai felkészülésben részt vevő versenyzők és edzők menedzselésében.
5.
Az olimpiai felkészülést nagyban hátráltatja a sportegészségügyi és sporttudományos háttér hiányosságai és jelentős lemaradása a világ élvonalától, a sportorvosi hálózat körül kialakult kaotikus állapotok (2-3 hónap a versenyzési engedély), az OSEI-ben kialakult belső személyi ellentétek, valamint az intézmény jövőjét illetően kialakult bizonytalanságok, táplálék kiegészítők, vitaminok hiánya.. Az alacsony fizetések miatt, a gyúrók kénytelenek más munkát is elvállalni, így hosszabb külföldi versenyre, vagy edzőtáborozásra nem mennek el. Az OSEI által foglalkoztatott sportpszichológusok kevesen vannak és nagyon leterheltek, nem tudnak minden sportági igényt kielégíteni. A szövetségek rendszeresen szerveznek doppingellenes megelőző tájékoztatókat az olimpiai kerettag versenyzők részére.
6.
A központilag irányított olimpiai felkészülés alapja az önálló sportági létesítmény. A legtöbb olimpiai sportág nem rendelkezik önálló létasítménnyel, vagy ha rendelkezik, akkor elavult, korszerűtlen termekben, pályákon, uszodákban készülnek a világversenyekre. Tata változatlanul az egyik legkedveltebb edzőtábori hely, de ma már a szövetségek számára magas az ára, sportlétesítményeinek színvonala nem tartott lépést a szállodai résszel, kevés a munkacsarnok.
A sportdiplomácia terén a szövetségek váltakozó sikerekről és balsikerekről számoltak be. Néhány eredményes sportágunkban változatlanul nem rendelkezünk a világszövetségben megfelelő képviselettel. A sportágak többsége jelentős erőfeszítést tesz, hogy fiatal, nyelveket beszélő volt sportolók kerüljenek be a nemzetközi sportéletbe, bizottsági tagként vagy versenybíróként. A szövetségek véleménye, hogy szükség lenne egy központi államilag támogatott sportdiplomáciai keretre.
A sportágak nagy elismeréssel nyilatkoztak a NUPI programokról, természetesen azok a sportágak, amelyek nincsenek benne ezekben a programokban szeretnének bekerülni, aminek reális alapja az I. Nyári és Téli Ifjúsági Olimpia megrendezése.
A konzultációk során felmerült a magyar sport és a média kapcsolata. Több sportági vélemény szerint a média háttérbe szorította az egyéni sportágakat, a televízió közvetítések rendezetlenek, az államilag támogatott sikersportágainknak egyre jobban meg kell küzdenie a képernyőre kerülésért, ezáltal szponzori bevételek helyett, nem a piaci alapokon nyugvó támogatásokat tudják esetleg kilobbizni.
A klasszikus sikersportágak média megjelenéseire a kiszámíthatatlanság és az egyediség jellemző.
Több sportágnak gondot jelent a külföldi sportolók honosításának nehézségei.
A „kis „olimpiai sportágak kérik az ÖM és a MOB támogatását sportági felzárkóztató programbeindítására.
A pekingi olimpiai játékokon részt vett csapat teljesítményét a Magyar Olimpiai Bizottság Közgyűlése, elnöksége, Szakmai és Tudományos Bizottsága, a Parlamenti Turisztikai és Sport Bizottság, a Nemzeti Sporttanács tárgyalta a játékok utáni hónapokban. A sportágak olimpiai értékelései és az elmúlt két hónapban 40 olimpiai sportág vezetőivel megtartott konzultációs beszélgetések során egyértelművé vált az olimpiai felkészülés válságának oka, öt alapvető problémára vezethető vissza:
- a londoni olimpiai felkészülés állami támogatása alulfinanszírozott, a támogatás időbeli elosztása szakmailag elfogadhatatlan, a négyéves olimpiai felkészülési programok tervezhetetlenek az állami támogatások kiszámíthatatlansága miatt, valamint nincs mögötte megbízható pénzügyi forrás.
- a magyar edzők és szakemberek anyagi és erkölcsi megbecsülése jelenlegi alacsony szintje, edzőink külföldre távozása és a pálya elhagyása nagyban gátolja az elmélyült, tudományos igényű szakmai munkát.
- az egyesületi rendszer mesterségesen leépítésre került, ami oda vezetett, hogy már a szakosztályok többsége nem tud részt vállalni az olimpiai felkészítésben, a megfelelő támogatás hiányában.
- a sportegészségügyi és sporttudományos háttér jelentősen le van maradva a világ élvonalától, a sportegészségügyi rendszer megrendült, az igen magas színvonalon működő OSEI tervezett megszüntetése és megcsonkítása rengeteget ártott a magyar sportnak és árt a londoni olimpiai felkészülésnek, valamint a sportorvosi hálózat leépítése a versenysport létszámának csökkenéséhez vezetett.
- az olimpia sportágak központi és nem központi/SE/ létesítményei elavultak, legtöbbje felújításra vagy lebontásra szorulna, nem felelnek meg a nemzetközi szövetségek előírásainak, versenyzőink többségében korszerűtlen pályákon, termekben, uszodákban stb. készülnek a világ legjobbjai ellen, akik számára maximálisan biztosítva vannak a legkorszerűbb feltételek.
Keresés