Olimpiai bajnokok Klubja: Emlékezés Mexikóra (06.11)

Minden eddiginél nagyobb érdeklődés kísérte az Olimpiai Bajnokok Klubja újabb összejövetelét a Széchenyi Gyógyfürdő Konferenciatermében. Igaz, érdekes téma szerepelt napirenden, a 40 évvel ezelőtt, 1968. október 12. és 27. között Mexikóban rendezett olimpiára emlékeztek az aranyérmesek és az egykori résztvevők. 



Dömötör Zoltán elnök üdvözölte a több mint száz résztvevőt, megemlékezett Ambrus Miklós 75. születésnapjáról, és köszöntötte Benedek Gábor, öttusázó olimpiai bajnokot, aki ismét hosszabb nyári szabadságra érkezett haza Az összejövetelen tapssal köszöntötték Kónya Imrét, a klub tiszteletbeli tagját, akinek korábbi javaslatára a parlament bevezette az olimpiai járadékot, ami nagymértékben hozzájárult a bajnokok és érmesek szociális helyzetének javulásához. 
Berkes István, főigazgató - főorvos a Sportkórház helyzetéről, az olimpiai bajnokok gyógykezeltetésének lehetőségeiről adott tájékoztatást. Mindenekelőtt elismerését fejezte ki  a bajnokoknak a Sportkórház melletti kiállásukért, hiszen az elsők között voltak, akik felemelték szavukat a kórház megszüntetése ellen. 
A gyógykezelési lehetőségek, részletes tájékoztatóját itt elolvashatja.
Dömötör Zoltán ezt követve a jelen lévő Takács Tibornak, az Ybl Tervező Iroda tulajdonosának, valamint a Kalotherm Zrt. és a Penta Kft. vezetőinek mondott köszönetet a klub munkájához nyújtott támogatásért. A Budapesti Gyógyfürdő Vállalat pedig, amint dr. Kiss Ferenc főmérnök bejelentette, továbbra is örömmel segíti a klub működését, és a támogatást a maguk részéről szélesíteni szeretnék örömmel adnak helyt a bajnokok összejöveteleinek. 
Takács Tibor a köszönetre röviden  válaszolt:  " Örömmel segítünk! "
Majd a mexikói olimpia került a középpontba. A 40 évvel ezelőtti játékokon 112 nemzet 5516 (781 női és 4735 férfi) versenyzője indult, 172 szám szerepelt műsoron.
Az olimpiát sok vita előzte meg, hiszen a város 2300 méter magasan fekszik, egyes szakértők féltették a versenyzők egészségét. Majd közvetlenül az olimpia kezdete előtti tüntetés során sortűz dördült, ami 200 áldozatot követelt, de az olimpiát lényegében zavartalanul megrendezték. 

Beamon és Fosbury

Három kiemelt teljesítmény érdemel említést. 
Bob Beamon, több mint fél méterrel, 8.90 méterre javította a távolugrás világcsúcsát. 
Vera Chaslavska, csehszlovák tornásznő 4 arany- és 2 ezüstérmet nyert. Az egyik aranyérmét Dubceknek, a levert „Prágai Tavasz Mozgalom”  egykori  vezetőjének adományozta, amiért később sok nehézsége volt. 
Dick Fosbury pedig háttal jutott át a léc fölött, s ezzel forradalmasította a magasugrást, az uj, gyorsan elterjed  stílust  azóta Fosbury-flopnak nevezik. 
A Black Power, a Fekete Erő is jelentkezett. A faji megkülönböztetés ellen tiltakozó Tommie Smith, a 200 méteres síkfutás győztese és John Carlos, a harmadik helyezett lehajtott fejjel, kesztyűs öklét magasba emelve  tiltakozott  a győzelmi emelvényen. A 4x400 méteres amerikai váltó tagjai megismételték a demonstrációt. Bátor kiállásuk nagy visszhangot váltott ki világszerte, hiszen a televíziós közvetítések révén a tüntetés már mindenhol látható volt.
A magyar sport képviselői 15 sportágban vettek részt, 167 magyar versenyző indult, s nagyszerű szerepléssel 10 arany-, 10 ezüst- és 12 bronzérmet nyertek, 196 pontot gyűjtöttek.
Négy sportágban dupláztak a magyar versenyzők.
Németh Angéla gerelyhajításban és Zsivótzky Gyula kalapácsvetésben,  Hesz Mihály és Tatai Tibor kajak-kenuban, Kozma István és Varga János birkózásban, Kulcsár Győző és a párbajtőr-válogatott vívásban végzett az első helyen,  az öttusacsapat és a labdarúgó-együttes is bajnok lett. .

Bajnokok  mondták

Az egykori győztesekről rövid videofilmet vetítettek, majd a jelen lévő bajnokok emlékeztek.



Németh Angéla: 
" A kosárlabda volt a kedvenc sportom, de azután Koltai Jenő bácsi, a TF későbbi rektora valósággal kényszerített a gerelyhajításra. Az olimpia előtti évben elért teljesítményemmel figyeltek fel rám, majd '68 tavaszán megjavítottam a magyar rekordot, de nem  tartottak esélyesnek. Az izgalom akkor ragadott magával, amikor beléptem a hatalmas, zsúfolásig megtelt stadionba. Lassan megnyugodtam, csak az utolsó sorozat előtt  izgultam, mert a román Penes utánam következett. Az volt a kérdés, ha túldob, csak második leszek. De végül mégis én győztem. A győzelem, a bajnokság értékét csak később éreztem, fogtam fel igazán. Örömmel emlékezek ezekre a felejthetetlen pillanatokra. "

Varga János: 
"Döntőbeli  ellenfelemet jól ismertem, a román Baciut  korábban már néhányszor legyőztem. Mexikóban óvatosan kezdtem. Az első percek fogáskereséssel teltek, s bár nekem a döntetlen is elég lett volna, mert ellenfelemnek jóval több hibapontja volt, de azután erősítettem. A második olimpiámat győzelemmel fejeztem be. Ezzel biztatom most tőrvívó Gabi lányomat, aki Athén után Pekingbe készül. A legboldogabb ember lennék a világon, ha követné példámat. "



Dunai II Antal (mint szóvivő, a jelenvolt Menczel Iván, Básti István és Szalai Miklós nevében) 
"Már Tokióban is ott voltam, de nem került sor játékomra, s mivel a tartalékok akkor nem jutottak elismeréshez, érem nélkül maradtam. Mexikóban hat góllal járultam a győzelemhez. A döntőben nehezen lendültünk játékba, de a bolgárok vezető gólját sikerült kiegyenlítenünk.  Újabb gólunk után ellenfeleink idegei felmondták a szolgálatot, a döntő majdnem félbeszakadt, de végül győzelmünkkel fejeződött be. Münchenben játszottam az ezüstérmes csapatban, s így tulajdonképpen nem sok választott el attól, hogy háromszoros olimpiai bajnok legyek, amivel egyetlen labdarúgó sem büszkélkedhet a világon. Később 1996-ban a  vezetésemmel jutott el a válogatott  az olimpiai tornára. Erre is büszke lehetek, bár bevallom, sajnálom, hogy azóta nem sikerült az olimpiai részvétel. "

További képek a rendezvényről

(Fotók: Kelemen Nóra és Doba István, a Canon támogatásával)