Ez egy páratlan olimpiai év lesz – Fókuszban Tokió, az edzőtársaság konferenciáján

Olimpia a Covid árnyékában címmel rendezett online konferenciát a Magyar Edzők Társasága (MET) április 27-én. A fórumon Schmitt Pál, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, a magyar szervezet tiszteletbeli elnöke és Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke adott tájékoztatást a tokiói olimpiával kapcsolatban.

Az online eseményt több mint 350-en követték, köztük edzők, sportvezetők, a Kiemelet Edző Program és a Gerevich-ösztöndíjrendszer szakemberei, a MOB munkatársai.

Az esemény moderátora, Köpf Károly, a MET titkára felvezetésként azt mondta, nem mindennapi alkalom, hogy az olimpiai mozgalom két ilyen illusztris képviselője ossza meg gondolatait a konferenciájukon, amelynek témája ezúttal minden sportszerető embert érdekelhet.

Molnár Zoltán, a Magyar Edzők Társaságának elnöke köszöntőjében, 93 nappal az olimpia megnyitója előtt arról beszélt, ez a 14. alkalom, hogy ebben az esztendőben konferenciát rendeznek, még ha az online térben is valósul az meg. „A mai eseménynek az is különlegességet ad, hogy a Gerevich-ösztöndíjban részesülő edzők számára is kötelező a részvétel. Az alapítástól, több mint 25 éve dolgozunk Ormai Lászlóval azért, hogy a lehető legtöbb magyar edző számára lehetőséget biztosítsunk a továbbképzésre” – jelentette ki a MET első embere. „Furcsa olimpia lesz a tokiói a járvány árnyékában. Nekünk az a feladatunk, hogy a magunk eszközeivel sikerhez segítsük a Magyar Olimpiai Csapatot, ezért is rendezzük ezt a mai konferenciát” – fogalmazott az edzőtársaság elnöke.

A MOB korábbi főtitkára, aki maga is 10 olimpián vett korábban részt, az előadók bemutatása során kitért rá, hogy Schmitt Pál 22 téli és nyári olimpián vett részt, ebből háromszor sportolóként, 1983 óta pedig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjaként. „Pali ezüstérmes abban a tekintetben, hogy a NOB-tagság idejének hosszúsága tekintetében ő a második a jelenlegi tagok között. Volt a NOB alelnöke, protokollfőnöke, létrehozta és vezette a környezetvédelmi bizottságot, nyolc évig az Olimpikonok Világszövetségének az élén állt.” Molnár Zoltán Kulcsár Krisztiánról elmondta, hogy sportvezetőként négyszer kísérte a helyszínen figyelemmel az ezüstérmes vívó szereplését, méltatta párbajtőröző pályafutását, és emlékeztetett, hogy 2017-ben döntő többséggel választották meg a MOB elnökévé.

Schmitt Pál, a Nemzet Sportolója a NOB és Japán vonatkozásairól beszélt. Elsőként azonban nyomatékosan köszönetet mondott az edzőknek a tokiói felkészítésben végzett munkájukért, a járványhelyzet idején mutatott kitartásukért. „A pandémia nem győzheti le a játékokat” – hangsúlyozta a sportdiplomata. „Le a kalappal a média türelme és segítő hozzáállása mellett, illetve az edzők előtt: az elvégzett munka nem vész kárba” – tette hozzá Schmitt Pál.

Kulcsár Krisztián az előkészületekről, a kvalifikációról, a magyar csapatról adott tájékoztatást. Hangsúlyozta: „Olimpia lesz, nincsenek kétségek. A hogyan a kérdéses. Ez egy páratlan olimpiai év lesz.” A MOB elnöke is megköszönte az edzők munkáját, majd bevezetőjében néhány gondolatot megosztott a 125 esztendős Magyar Olimpiai Bizottságról, részletesen beszélt a tokiói vonatkozásokról, végül ismertette az új közösségépítő szurkolói márkát, a Magyarock-ot.

Gondolatok Schmitt Pál előadásából

Japán 135 milliós szigetország, Tokió 14 milliós metropolisz, ha vonzáskörzetét is számoljuk, 35 millió lakost jelent. A világ egyik gazdasági, kulturális központja; az életszínvonal tekintetében a második a Földön. Japán 1912-ben kapcsolódott be a játékokba. Eddig 10 sportágban nyertek olimpiai aranyérmet. Elkötelezettek az olimpiai eszme és a sport mellett.
Tokióval Madrid és Isztambul volt versenyben a 2020-as rendezésért; az eredeti időpont előtt 7 évvel döntöttek a szigetország mellett.
5 új sportág került a programba, 42 helyszínen folynak majd a küzdelmek, 33 sportágban összesen 339 aranyat lehet majd nyerni (Rióban ez a szám 306 volt); 12 500 sportoló fog az eredményekért megküzdeni. A halasztást követően is marad a 32. Nyári Olimpiai Játékok elnevezése: Tokio2020.
Japán nagyon eltökélt a rendezés mellett, széleskörű összefogás jellemzi őket, a legjobb tudásuk szerint végzik a dolgukat. Az ország túlélt már természeti katasztrófát, cunamit, földrengést, világháborús bombázást, és újra, meg újra talpra állt. A halasztás példátlan nehézségeket hordoz magában. Folyamatosan mondják le a tesztversenyeket, előolimpiákat. Az olimpiai falut – a lakásokat már korábban értékesítették – plusz egy évig fenn kell tartani. A lakosság ellenállása egyre nő. Japánban egyelőre alacsonyak az oltottsági mutatók, a lakosság elöregedett.
Az olimpián nem rendeznek kulturális programokat, nem létesítenek nemzeti házakat. Rendszeres tesztelés várható, nem lesznek jelen külföldi nézők, jelentősen korlátozzák a vendégek és az akkreditáltak számát, a sportolók faluban tartózkodásának idejét; a versenyeket buborékban rendezik (erre láttunk példát Magyarországon vívás, öttusa, judo és birkózóverseny, hamarosan úszás esetében). Akadozik a jegyértékesítés, a szállodai foglalásokat visszamondják, ami visszafizetésekkel jár. Nem lesznek jelen külföldi önkéntesek, ezért helyettük újakat kellett toborozni, betanítani, öltöztetni (60 ezer fiatalról van szó).
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is fontos szerepet játszik a szervezőbizottság, a NOB és a Japán Kormány partnereként, egészségügyi vonatkozásban. A szigorú szabályokat a Playbookok tartalmazzák. 

Gondolatok Kulcsár Krisztián előadásából

Japánban 1964-ben Tokióban nyári, ’72-ben Sapporóban és ’98-ban Naganóban téli olimpiát rendeztek. Tokió hatszor pályázott sikertelenül a rendezésre.
2020. március 24-én jelentették be a halasztást, ami Japán sikere; ha nem ők lennének a rendezők, valószínűsíthető, hogy elmaradt volna a 2020-as játékok. Mindenki megérti, hogy több halasztás nem lehet.
A sportolók 70 százalékának életében egyszer adatik meg az olimpiai szereplés, így közel 8000-ren estek volna el a részvételtől.
A szervezőbizottság szigorú részvételi követelményeket határozott meg, ebből látszik, hogy nagyon szigorú olimpia lesz. Buborékban megoldható a rendezés.
A MOB-nak nincsenek eredményességi elvárásai, az elmúlt ciklus tényszerű eredményei alapján azonban megfogalmazta a prognózisát, ami szerint 13 érmet remél, és a rióihoz hasonló méretű sportolói csapatot (150-160 fő).
Három csapatunk utoljára 2008-ban jutott ki olimpiára, ez most Tokió esetében is realitás.
Jelenleg a tartalékokkal együtt 114 + 7 fős lenne a Magyar Olimpiai Csapat. A kvóták többsége a nemzetnek szól.
A Magyarockot a megnyitó eredeti időpontjában, 2020. július 24-én mutattuk be a sajtó előtt, akkor indult a kampányunk. A szlogen: „Mi vagyunk”. Célunk a szerethetőségre épülő közösségépítés, melynek alapja a sport, mint egyesítő erő.

(MOB)