Felelős döntést kell hozni

Nem az a kérdés, lesz-e közép-európai olimpia, hanem hogy mikor és hol – állítja Borkai Zsolt MOB-elnök, aki sportemberként tudja, csak az a verseny nyerhető meg, amin elindulunk. Borkai Zsolttal a MOB arany fokozatú támogatója, a Nemzeti Sport vezető szerkesztője, Szűcs Miklós készített interjút. A cikk a sportnapilap február 8-ai számában jelent meg.

Az Agenda 2020 ismeretében olimpiai bajnokként és sportvezetőként kötelezőnek érezte, hogy a MOB támogassa egy budapesti olimpia pályázatának ötletét?

Ez a MOB alapszabályából is egyértelműen következik. Azt szokták mondani, egy sportoló életében a legnagyobb élmény hazai környezetben a csúcsra érni, és csodálatos lenne a magyaroknak szurkolni egy budapesti olimpián. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság gazdaságos olimpiát célzó, Agenda 2020 reformja nélkül azonban sokkal nehezebb lenne a helyzetünk. A NOB úgy döntött, olcsóbb, megtérülő játékokat akar 2020 után, fenntartható vagy ideiglenes létesítményekkel. A gazdaságos olimpia forradalmi változást jelent, Magyarországnak pedig történelmi esélyt. Az időzítés mindig nagyon fontos, most nem alaptalanul gondolhatjuk, eljött a mi időnk.

A MOB közgyűlése elsöprő többséggel, egy ellenszavazattal fogadta el az olimpiai pályázat előkészítésére irányuló határozati javaslatot. Ilyen egyértelmű igenre számított?

Igen. A magyar olimpiai család egyértelműen olimpiapárti. Nem is értem azt a MOB-tagot, aki erre a határozatra nemmel szavazott. Az olimpia természetesen több mint egy sportesemény. Az olimpia gazdasági és társadalmi kérdés. A közgyűlésen elfogadott határozat címe: Felelősen az olimpiáért. Mi a társadalmi felelősségünk tudatában, egész Magyarország iránti felelősségérzettel tesszük meg javaslatainkat. Az olimpiarendezésről, illetve a pályázásról alapos előkészítés után felelős döntést kell hozni. Akkor járunk el felelősen, ha a megvalósíthatósági tanulmány megmutatja a realitásokat, ha társadalmi párbeszédet kezdeményezünk. Jó döntést így hozhat Magyarország, ez a meggyőződésünk.

A következő hónapok munkájától függ, hogy szeptemberben végül beadja-e Budapest szándéknyilatkozatát a 2024-es nyári játékok megrendezésére. Melyek az elkövetkező időszak legfontosabb teendői?

Az olimpiarendezés megpályázása csak akkor lehet sikeres, ha mindannyian magunkénak érezzük ezt a célt, az egész ország mögé áll. Csak akkor szabad pályázni, ha az gazdaságilag racionális, előnyös és garantálható a társadalmi konszenzus. Ha bármelyik feltétel nincs meg, tilos pályázni. Ezért javasoljuk, készüljön el a realitásokat bemutató elemzés, megvalósíthatósági tanulmány, és kérdezzük meg az országot egy olimpiai társadalmi párbeszéd keretében. Ráadásul sem az olimpiai védnökök testülete, sem a MOB nem gondolja, hogy mindent tud, ezért kérjük a társadalmi párbeszéd közös megszervezésére az akadémiát, az iparkamarát, a gyáriparosokat, a vállalkozók szervezetét, mindenkit, aki érdemben hozzá tud tenni a gondolathoz.

Elképzelhetőnek tartja, hogy valami okból mégsem jutunk el odáig, hogy a NOB-nak elküldjük a szándéknyilatkozatot?

Egyetlen küzdelembe sem szabad a vereség esélyét latolgatva belevágni. Kétezer-kettőben készült egy megvalósíthatósági tanulmány, amely azt mondta, néhány kritikus feltétel teljesülése esetén reális a budapesti olimpia gondolata. Az azóta eltelt tizenhárom évben számos feltétel teljesült, elég, ha a megvalósult beruházásokra gondolunk. Másrészt a léc is lejjebb került, az Agenda 2020 jelentősen könnyítette a feltételeket. Ugyanakkor az őszinte válaszom a kérdésre: igen, előfordulhat, hogy nem nevezünk be. A kérdés nyitva van. Abban bízom, hogy a társadalmi párbeszéd és a megvalósíthatósági tanulmány minden kérdésre választ ad, és jó szívvel dönthetünk úgy: Budapest, Magyarország pályázik.

Mondjon néhány érvet, amivel meggyőzné az esetleges kétkedőket.

A gazdaságos olimpia reformja, az olcsóbb játékok lehetősége, az ideiglenes és a meglévő létesítmények használatának ösztönzése, az elmúlt tíz év magyarországi fejlesztései, a közlekedési beruházások, a sportlétesítmény-fejlesztések, az olimpiától független meglévő terveink, az európai uniós fejlesztési források mind-mind sokkal közelebb vihetik Magyarországot az olimpiarendezéshez, mint valaha. A rendezés gazdasági növekedést és munkahelyeket teremt, segíti, hogy a magyarok életszínvonala közelítsen a nyugatéhoz. Segíti, hogy az egész ország előrébb jusson.

Milyen szempontok figyelembevételével dönthet a NOB arról, mely városok kerülhetnek be a hivatalos pályázók közé?

Döntő szempont lesz, hogy mennyiben felel meg egy terv a gazdaságos olimpia koncepciójának, az Agenda 2020-nak. Ez a mi esélyünk. Ami eddig hátrányt jelentett, azt most a javunkra fordíthatjuk. Budapest mellett számolhatunk nyolc-tíz vidéki helyszínnel is. Győr, Veszprém, Székesfehérvár, Szombathely, Miskolc, Debrecen, Szeged már most rendelkezik vagy az olimpiától függetlenül rendelkezni fog alkalmas létesítményekkel. A sor bővíthető és bővítendő is! Az Agenda 2020-at kihasználva lehet néhány szomszédos országbeli helyszín is. Mi biztosan élünk a NOB javaslatával, az olimpiától függetlenül meglévő létesítményekre és ideiglenes, az olimpia után elbontható létesítményekre összpontosítunk. A cél világos: a lehető legkisebb kiadás, a lehető legnagyobb haszon.

Mivel az Agenda 2020 a kisebb városoknak is lehetőséget teremt az indulásra és a 2024-es lesz az első nyári olimpia, amelynek a házigazdáját már ennek figyelembevételével döntik el, elképzelhető, hogy egy Budapest nagyságrendű város előnyt élvez majd a kiválasztásnál?

A NOB-reform csökkenti az olimpiai és paralimpiai játékok költségét, lehetővé teszi a helyszínek szétterítését, több ország rendezését, elsőbbségben részesíti a fenntarthatóságot és az ideiglenes létesítményeket. Ezek a szempontok nemcsak elméletiek, a gyakorlatban is igazolnia kell a nyitást, a váltást a NOB-nak. Tehát egyértelműen igen a válaszom.

Tud arról, hogy a régióból, Kelet-Közép-Európából más város is gondolkodna a rendezésen?

A csehek és a lengyelek korábban is gondolkoztak, a gazdaságos olimpia esély lehet Romániának is. Két dolgot fontos tudnunk: immár nem az a kérdés, lesz-e közép-európai olimpia, hanem, hogy mikor és hol.

Érzése szerint mekkora egy esetleges budapesti olimpia társadalmi támogatottsága?

Ez fontos kérdés, és az előttünk álló hónapok feladata, hogy választ kapjunk rá. Tapasztalatom szerint a magyar emberek szeretik a sportot, bárhova elutaznak, hogy támogassák a kedvenceket. Természetesen most ennél többről van szó, és ezért is kezdeményeztünk társadalmi párbeszédet az olimpiarendezésről.

Utazzunk kicsit az időben, tegyük fel, hogy 2017 augusztusában járunk. Milyen érvekkel próbálná Budapest mellé állítani a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjait?

Az elmúlt években számos sportágban, a kajak-kenutól az úszáson, vízilabdán, cselgáncson, birkózáson át az atlétikáig rendeztünk minden szempontból sikeres világversenyt, tehát garantálható, hogy kiváló olimpiát tudunk tető alá hozni, elismerten jó házigazdák vagyunk. Ráadásul közvetlen a döntés előtt Győr lesz a házigazdája a nyári EYOF-nak, az európai olimpiai család legnagyobb korosztályos versenyének, ahol a NOB vezetői is megjelennek. Hangsúlyozzuk, mennyire megfelelünk az Agenda 2020 gazdaságos olimpia koncepciójának. Bemutatjuk a gyönyörű és izgalmas Budapestet, az elmúlt tizenöt év fejlesztéseit, Magyarországot. Külön kiemeljük a sportlétesítményeket, a kitűnő közlekedést, az európai összehasonlításban is kiváló közbiztonságot, a terrorveszély hiányát. Érvelünk, hogy Közép-Európában még sohasem voltak nyári játékok, és itt lenne az ideje. Érvelünk azzal is, hogy dr. Kemény Ferenc révén azon kevés nemzet között vagyunk, amelyek képviseltették magukat a NOB indulásakor, NOB-alapítók vagyunk. A MOB az idén lesz százhúsz éves. Az egyik adunk pedig a magyarok eredményei az olimpián, a sok-sok legendás bajnok és érmes, előkelő helyünk az éremtáblázaton. A tíz legeredményesebb nemzet közül egyedül mi nem rendezhettünk még olimpiát.

A felkészülési időszakot és magát a játékokat is figyelembe véve milyen hozadéka lehet egy budapesti olimpiának?

Ha jól csináljuk, az olimpia segítheti Magyarország felemelkedését. Fejlődik az ország, növekszik a gazdaság, lesz munkája mindenkinek, aki dolgozni képes. Munkahelyek sokasága jön létre. Megépülnek utak, hidak, vasúti pályák, amit tervezünk egyébként is, de sokszor késnek, elmaradnak. Erősödik az együttműködés, az önkéntesség kultúrája. Mi most azt javasoljuk, ne rettenjünk meg. Csak az a verseny nyerhető meg, amelyen elindulunk.

 (Nemzeti Sport/Szűcs Miklós fotó: MOB)