A Budapest 2032 Bizottság létrehozásáról is döntött a MOB elnöksége

A Magyar Olimpiai Bizottság január 27-ei ülésén döntött a Budapest 2032 Bizottság létrehozásáról is. A testület vezetőjének Szalay-Berzeviczy Attilát választották. Az elnökség tárgyalta az új alapszabály tervezetét is.

A Budapest 2032 Bizottság létrehozásáról, valamint elnöke és tagjainak megválasztásáról a MOB elnöksége egyhangúlag döntött.

„2021-ben egy olyan évhez érkeztünk, amikor kijelenthető, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság nem végezné jól a feladatát, ha nem foglalkozna komolyan a 2032-es olimpia megpályázását és megrendezését megelőző kérdésekkel, ne állítana fel erre vonatkozóan egy csapatot, és ne tenne lépéseket arra vonatkozóan, hogy az ügyet és annak feltételrendszerét szervezeti keretein belül alaposan megvizsgálja. Az eddigi tapasztalatok alapján az várható, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hét évvel korábban, azaz 2025-ben dönt a 2032-es helyszínről, tehát a pályázó városoknak jelen rend szerint, legkésőbb 2023-ban jelezniük kell pályázati szándékukat” – mondta Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke.

A kérdés átgondolása és körültekintő mérlegelése azt jelenti, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság január 27-én egy 8 tagból álló bizottságot hozott létre.

„A bizottság feladata kizárólag annak a kérdéskörnek az átfogó vizsgálatára terjed ki, hogy lehetséges-e, illetve érdemes-e Budapestnek megfontolni azt, hogy beadja-e a 2032-es nyári olimpia megrendezésére vonatkozó pályázatát. Egy minden részletre kiterjedő megvalósíthatósági és makrogazdasági hatástanulmány elkészítése és bemutatása a fő feladat, ami egy másfél éves komplex folyamat lesz, amiben a korábbi pályázatok minden elemét újra kell gondolni. Fel kell tennünk magunknak azt a kérdést, hogy ’mit tudunk, és az mire elég’” – magyarázta Szalay-Berzeviczy Attila.

„A bizottság létrehozása teljes mértékben önálló és független kezdeményezés. Egy pontos és megbízható tanulmány elkészítéséhez szükség lesz az állami és az önkormányzati szervektől kapott adatokra, információkra. Ha a pályázás kilátásai pozitív eredménnyel kecsegtetnek, úgyis kiterjedt társadalmi vitára lesz szükség, hiszen egy olimpia és a paralimpia megrendezése a teljes országot hét éven át megmozgató nemzetgazdasági vállalkozás. Ehhez természetesen állami garanciára is szükség van” – tette hozzá Vékássy Bálint főtitkár.

A bizottság tagjai mindannyian a magyar gazdasági élet egy-egy fontos területének elismert és megbecsült szereplői. „Mögöttük kiemelkedő teljesítmény áll, személyük garancia a MOB vezetésének arra, hogy ez a tanulmány lelkiismeretesen és professzinálisan lesz elkészítve. Úgy gondoljuk, hogy ők olyan emberek, akiknek fontosabb a saját nevük és hitelességük annál, minthogy magalapozatlan döntés vagy javaslat mellett lássák azt” – jelentette ki Kulcsár Krisztián.

A Budapest 2032 Bizottság elnöke Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke. Tagok: Balogh Gabriella, a Portfolio Csoport igazgatósági tagja; Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország ügyvezető igazgatója; Lantos Csaba, a MET Csoport igazgatóságának elnöke; Nyúl Sándor, a Gránit Bank felügyelő bizottságának elnöke; Orbán Gábor, a Richter Gedeon vezérigazgatója; Pandurics Anett, a Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója és Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója. A bizottság MOB-elnökség által delegált összekötője dr. Kovács Antal. A bizottság tagjainak részletes bemutatása ide kattintva elérhető.

Az újkori olimpiai mozgalom időszakában a magyarországi olimpiarendezés ötlete, Budapest mint lehetséges házigazda eddig tíz alkalommal vetődött fel (1896, 1916, 1920, 1936, 1940, 1944, 1960, 2012, 2020 és 2024).

Az elnökségi ülésen más témák is napirendre kerültek.

Kulcsár Krisztián a december 2-a óta eltelt időszak vonatkozásairól adott tájékoztatást, miközben gratulált a tornász Európa-bajnokságon és a női vízilabdázók kvalifikációs tornáján elért magyar eredményekhez, valamint Keleti Ágnes tornász, a világ legidősebb olimpiai bajnokának 100. születésnapja alkalmából is.

A MOB elnöke kifejtette, hogy folyamatosan zajlanak az egyeztetések a tokiói és pekingi olimpiával kapcsolatban, legutóbb múlt pénteken volt egyeztetés a NOB és a nemzeti olimpiai bizottságok között. „Az legyen mindenki előtt világos, hogy Tokióban idén nyáron olimpia lesz” – jelentette ki.

Elmondta azt is, hogy dr. Schmidt Ádám személyében új miniszterelnöki sportügyi főtanácsadót neveztek ki; a jogász végzettségű szakember korábban a MOB jogászaként is dolgozott, ma a szervezet jogi bizottságának tagja. A sportdiplomáciai események közt kitért arra, hogy a MOB székházában is látogatást tett az Európai Rögbi Szövetség elnöke, Octavian Morariu, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság román tagja.

Beszámolt róla, hogy 32 autós flottával idén is folytatódik a Toyotával való partnerség, illetve együttműködési megállapodást kötött a MOB és a Mediaworks Hungary Zrt. A szerződést Magyarország egyik legnagyobb médiavállalata részéről dr. Szabó László elnök-vezérigazgató írta alá.

A sportvezető a koronavírus elleni oltással kapcsolatban arról beszélt, hogy azt az olimpiára készülő sportolóknak a NOB és a MOB sem teszi kötelezővé, de ajánlja.

Az elnökség ismét napirendre vette a készülő új alapszabályt. Vékássy Bálint arról számolt be, hogy a közelmúltban több bizottság is tárgyalta a tervezetet, és hasznos javaslatokat tettek a készülő dokumentumhoz.

Az ülés résztvevői tájékoztatást kaptak a NEAK–OSEI Call Center igénybevételére jogosult sportolói keretre tett javaslatról. Fábián László sportigazgató elmondta, hogy a zökkenőmentes és folyamatos ellátás érdekében január elején leadásra kerültek az idei listák a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) és az Sportkórház (OSEI) felé a MOB részéről. Az igénybevétel lényege, hogy a nemzetközi szintű válogatott felnőtt és utánpótláskorú sportolók, akik soron kívüli ellátást kaphatnak a Call Centeren keresztül az ország 11 egészségügyi intézményében, valamint jogosultak a Sportkórházban térítésmentes szűrővizsgálatra és térítésmentes teljesítménydiagnosztikai vizsgálatra (1300 fő); az OSEI-ben szintén térítésmentes szűrővizsgálaton és térítésmentes teljesítménydiagnosztikai vizsgálaton vehetnek részt az alsóbb utánpótlás-korosztályos válogatottak és felnőtt ’B’ válogatottak (1335 fő).

A grémium elfogadta az elmúlt időszak kilenc Európa-bajnokságára vonatkozó eredményességi támogatásokkal kapcsolatos javaslatot, miután a vonatkozó jogi szabályozást az esztendő végén módosították. 

(MOB; fotó: MOB/Szalmás Péter)