Szocsi visszatekintés - egy évvel a téli játékok után
Épp egy esztrendeje rendezték Szocsiban minden idők egyik legnagyobb modernkori olimpiáját, a XXII. Téli Olimpiai Játékokat. A rendezők és az ország nem csak eddig soha nem tapasztalt anyagi, természeti és emberi erőforrásokat mozgósított a sikeres lebonyolításért, hangsúlyt fektetve a kényelemre és a lenyűgöző létesítményekre, de egyben különös figyelmet irányított a fenntarthatóság és a játékok társadalmi és fizikai hagyatékára is.
Ma a Fekete-tenger parti város a 2014-es olimpia kapcsán számos maradandó infrastrukturális fejlesztést élvez, a korábban szezonális nyaralórégió turizmusa immár a téli sportok időszakában is virágzik. A szocsi polgármester tájékoztatása szerint már múlt év novembere óta telve vannak az ötkarikás eseményre kialakított, azóta a nagyközönség által használt sípályákhoz kapcsolódó szállodák, és nem ritka, hogy a síbérletek árusítását a rendkívüli érdeklődés miatt fel kell függeszteni egy-egy napon. A terület nem csak 400 kilométernyi közúttal, 200 kilométeres vasútvonallal, 54 híddal és alagúttal gazdagodott, de 60 új oktatási-, kulturális-, és egészségközponttal, valamint összesen 25,000 új hotelszobával is gyarapodott.
Szocsi minden szempontból a rekordok téli olimpiája volt: 88 nemzeti delegáció összesen hét sportág 98 versenyszámában vetélkedett érmekért, a résztvevő 2,800 versenyző mintegy 40%-a nő volt, s 64 korábbi ifjúsági olimpikon szerepelt immár a felnőttek között.
Hazai pályán Oroszország végzett az éremtáblázat első helyén Norvégia, Kanada és az Egyesült Államok előtt. A norvég biatlon sztár, Ole Einar Björndalen Szocsiban megszerezte 13. téli olimpiai érmét, így vált minden idők legsikeresebb téli olimpikonjává, míg a hölgyek között a szintén norvég Marit Björgen tízedik érme megnyerésével került az örökranglista élére a 2014-es játékokon. Az olasz Armin Zoeggler is történelmet írt, hiszen szocsi elsőségével beállította az eddigi leghosszabb, hat olimpián átívelő ötkarikás győzelmi sorozatot. Szánkóban nyert ezüstérmével az amerikai Lauryn Williams pedig jelenleg az ötödik olyan sportoló, aki mind nyári, mind téli játékokon képes volt érmet szerezni (előtte 2004-ben Athénban, majd a londoni olimpián is diadalmaskodott).
A magyar küldöttséget hét férfi és kilenc női sportolónk alkotta Szocsiban, akik öt sportágban álltak rajthoz. Hazánk legnagyobb sikerei az alpesi síelő Miklós Edit 7. helye lesiklásban, valamint a női rövidpályás gyorskorcsolyaváltó pontszerző, 6. helye volt.
A kiemelkedő sportteljesítményeket és látványos rendezést egyúttal soha nem tapasztalt média-figyelem övezte: a becslések szerint több mint 4,1 milliárdan nézőt értek el az ötkarikás közvetítések, a játékok hivatalos közösségi profiljait pedig mintegy 37 millióan követték világszerte. 412 nemzetközi televíziós csatorna több mint 42,000 órányi adást közvetített az eseményről, az olimpiák történetében először 60,000 órányi digitális adást is sugároztak (így szinte megduplázódott a 2010-es vancouveri 57,000 órányi össz-adásidő).
Egy évvel a XXII. Téli Olimpiai Játékok után a szervezők, Szocsi és Oroszország számára is az eltelt idő bizonyságot tett, hogy a régió és az ország társadalma, a most felnövekvő fiatal generációk számára mekkora inspirációt, szellemi és infrastrukturális értéket, és jövőbeni lehetőségeket hordoz az olimpiarendezés. A téli sportokban kiemelkedő nemzet immár nem csak bármely téli olimpiai diszciplína nemzetközi versenyének képes világszínvonalú körülmények között méltó otthont adni, de számos más sportág eseményeit is az országba csábítja, legyen szó a Forma 1-ről, vagy akár labdarúgásról.
Nem kétséges, hogy Szocsit kritikák illették a túlköltekezés, az egyes nézetek szerinti „státuszszimbólum” olimpia miatt, de abban bizonyosak lehetünk, hogy az esemény társadalmi és közösségi hasznát, az ország és a régió a világ felé történő kulturális és szellemi nyitásának értékét nem lehet anyagiakban felbecsülni, ez az olimpiai mozgalom és szellem igazi értéke a jelen és a jövő nemzedékeinek.
(NOB-MOB, fotó: MOB/Kovács Anikó)
Keresés