1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

A cselgáncs csillagai

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

Nomura Tadahiro

A cselgáncs egyetlen háromszoros olimpiai bajnoka nem a mennyiség, hanem a minőség híve, nem szeret (sokat) edzeni, de Kínából újra aranyat akar hazavinni Japánba.

A Nomura klán generációk óta a dzsúdónak él a sportág hazájában. A nagyapja saját dojót alapított, Tadahiro itt játszott gyerekkorában, csak egy házzal kellett arrébb mennie otthonról. Tadahiro édesapja felügyelte Japán egyik legkiválóbb klubját, nagybátyja pedig olimpiai bajnok lett Münchenben könnyűsúlyban.

Két évvel később, 1974-ben megszületett a család legnagyobb kincse.

Hetvenhárom kilós nagybátyjával, Tojokazuval ellentétben csak 60 kilósra és 164 centisre nőtt, így a legkisebbek között lett a legnagyobb; Atlantában a japánok az ő győzelmére számítottak a legkevésbé.

Versenyzői szokásai több szempontból is különböznek a sportban divatos módszerektől, például soha nem elemzi előre videóról a vetélytársait. „Nem akarok prekoncepcióval a tatamira lépni. Minden attól függ, hogyan észlelem az ellenfél mozgását, és arra milyen választ tudok adni, akár támadok, akár védekezek. Ha a más elképzelések kavarognának a fejemben, nehezebben érzékelném a másikat” – mondja Nomura.

Megkérdezték tőle, tényleg nem szeret-e edzeni? „Tényleg. De az, hogy nem szeretek gyakorolni, még nem jelenti azt, hogy nem is gyakorolok. Csak nem szeretem elvesztegetni az időt, és végiglógni hosszú edzéseket. Az oktatómtól azt a tanácsot kaptam, készüljek fel mentálisan úgy egy-egy feladatra, mintha versenyen lennék, majd lássak hozzá edzeni, nem baj, ha rövid ideig tart. Ez az, ami tényleg segített nekem, hogy a küzdelem során jobb legyek. A munka, amely a minőségre és nem a mennyiségre törekszik.”

Sydney-i címvédő mérkőzésén sem kellett hosszú ideig dolgoznia, a koncentráció olyan magas fokára jutott el, hogy tizenkét másodperc alatt ippont ért el a döntőben.

Nomura az évek során olyan sok energiát fektetett e felfogásával a dzsúdóba, hogy 2000 után, huszonhat évesen teljesen kimerült, feleségével egy évre az Egyesült Államokba költözött, tanulni és feltöltődni.

Az egy éves kihagyás újra fellobbantotta benne a vágyat, hogy olimpiai bajnok legyen. „Felfogtam, mit jelent, hogy a sportágban én vagyok az első és jelenleg az egyetlen, akinek megadatik, hogy harmadszor is aranyérmes legyen. Tudtam, ha visszatérek Japánba, rengeteg munka vár rám ehhez, de elhatároztam, hogy megadom magamnak az esélyt.

A gyors siker ezúttal nem adatott meg neki, ötödik lett többek a lengyel nemzetközi bajnokságon és a Kodokan-kupán. „Valahogy nem tudtam összhangba hozni az eszemet és a testemet. Amikor pedig sikerült, elkezdtem félni az ellenféltől. Még az is megfordult a fejemben, hiba volt visszatérni, a csúcson, Sydney-ben kellett volna abbahagyni.” De legyőzte saját kétségeit is, 2003-ban hazájában nemzeti bajnok majd világbajnoki bronzérmes lett (Osakában), újra önbizalommal tele lépett a tatamira, és Athénban triplázott.

„Mindent, amit a dzsúdóról tanultam, meg akartam mutatni – nyilatkozta utána. – Nemcsak a küzdelemben, hanem abban is, ahogy járok, ahogy meghajolok és megadom a tisztelet az ellenfélnek. Hiszen csak akkor lehetsz te a jobb, ha van, akit legyőzzél.”

Meggyőző produkciója alapján benne látták sokan Peking olimpiai bajnokát is, de Nomura sokáig várt a döntéssel, folytassa-e. Nem érezte magát érzelmileg felkészülve a feladathoz, ezt a sportágat pedig, mint mondta, csak teljes szívvel lehet csinálni.

Ezúttal két évre volt szüksége, míg megérett benne az elhatározás: megküzd Kínában a negyedik olimpiai aranyért. 2006 tavaszán megnyerte a prágai Világkupát, szeptemberben viszont legyőzték a párizsi csapat-világbajnokságon, és még azon az őszön súlyosan megsérült a könyöke.”

A pekingi olimpia sokkal szegényebb lenne nélküle.

Tamura Rioko

A 143 centis, 48 kilós japán hölgy pályafutása legutóbbi tizennégy évében háromszor kapott ki a tatamin, mindhárom vereséget 1991 és 1996 élte át, de ami a legnagyobb fájdalma (volt): ebbe az időszakba belesett két olimpiai döntő. Elviselte, és ma már kétszeres olimpiai bajnoknő, van férje, gyermeke – boldog ember lett belőle.

Tizenhat évesen, 1991-ben az elődöntőig vitte a barcelonai vb-n, egy év múlva ugyanitt, az olimpián eggyel előre lépett – a második helyre. Aztán négy éven át senki sem tudta megverni, 84 győzelem után talán maga sem hitte el, hogy az atlantai végjátékban az ismeretlen észak-koreai, Kje Szon Hi bármi bajt okozhat neki.

Ezúttal ellenfele, Kje volt tizenhat éves, ifjúkori lendülettel rontott neki Tamurának, és ő sehogy sem találta a ritmust. Huszonkét másodperccel a vége előtt a koreai lábra támadott, pontot, majd jutalompontot is kapott, mert a japán tiltott akcióba kezdett.

Ez volt máig az utolsó veresége Tamurának. Kétszeres ezüstérmesként Sydney előtt azt mondta a legjobb esetben aranyat vár az olimpiától, de a legrosszabb esetben is. A döntő előtt szinte bárhová nézett a csarnokban, japánokat látott, (a női dzsúdó népszerűsége főleg neki köszönhető a hazájában), vele szemben az orosz Bruletova állt. Harminchat másodpercig: ennyi idő kellett Tamurának, hogy belső combdobással elintézze.

(A még aznap színre lépő Nomura a férfi hatvan kilogramm döntőjében ennél is rövidebb idő alatt tette még boldogabbá Japánt, tizenkét másodperc alatt ért el ippont. A japán cselgáncs történetének legsikeresebb olimpiája lett ebből, nyolc aranyat cipeltek haza.

Tamurának hajnali háromig kellett interjúkat adnia, amikor végre magára zárhatta az ajtót az olimpiai faluban, kisírta magát a szobájában, és aranyát a feje alá téve feküdt le.)

Majd újabb négy évvel meghosszabbította veretlenségi sorozatát, közben hatszoros világbajnok lett, Athénban pedig a francia Jossinet ellen megvédte olimpiai bajnoki címét – a női dzsúdóban elsőként.

A japán olimpiai baseballcsapat tagja Tani Josimoto 2003-ban feleségül vette, a lagzi hárommillió fontba került, de alighanem kár volt ennyire felkelteni a média érdeklődését.

Miután – már jóval athéni győzelmét követően - bevonult a szülészetre, hogy első gyermekének életet adjon, egy hadseregnyi fotós meg operatőr vette körül a kórházat, hogy megörökítsék, amikor kilép a kapun.

Tervezi, hogy Pekingben is ott lesz.

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


190 165 189
Facebook
Instagram
Rss
YouTube