1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

Rg vb: ötven évvel a pesti első után királynőt keresnek Kijevben

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

Szerdán Kijevben kezdődik meg a 32. ritmikus gimnasztika világbajnokság, melyen kiderül, ki ülhet át a visszavonult – és a legfrissebb hírek szerint gyermeket váró – Jevgenyija Kanajeva, minden idők legeredményesebb rg-se megüresedett trónjára. Bárki is lesz az, nagy az esély, hogy csak rövid „uralkodásra” számíthat – a mostani élmezőnyből (még) senki nem tűnik az elmúlt két évtized egyéni összetett világbajnokaihoz hasonló szintű versenyzőnek.

A magyar színeket Vass Dóra, Böröcz Bianka, illetve a Boldizsár Blanka, Horváth Csinszka, Kiss Barbara, Kun Zsuzsanna, Raub Nóra, Tóth Sarolta összeállítású kéziszercsapat képviseli.

Több szempontból elmondható: ennyire zaklatott ritmikus gimnasztika világbajnokságra még nem került sor. Az „égzengés" a szőnyegen kívül tavaly decemberben kezdődött, és azóta tart: a FIG fegyelmi bizottsága és a nemzetközi bírói kar, valamint a fegyelmi bizottság csörtéje még mindig nem zárult le a 2012 végi nemzetközi vizsgákon tapasztalt súlyos rendellenességeket és csalási vádakat követően. Kijev sok szempontból felbolydult méhkas lesz, egyelőre még megjósolni sem lehet (bár sejteni azért igen...), hogy a külön monitoring-bizottság által figyelt bírói kar mit mutat az ukrán fővárosban.
 
Zaklatottság van a versenyzők körében is, és ennek is megvan az oka: a 2012-es olimpia után az élmezőny jó része visszavonult vagy szünetet tart, így versenyzők sora kap talán egyszeri lehetőséget arra, hogy beleszóljon a világbajnoki cím kérdésébe. Ilyen tét mellett (a bécsi Európa-bajnokságot leszámítva) még nem sokan versenyeztek az esélyesek közül.

Fokozottan igaz az „egyszeri lehetőség" kitétel az első számú orosz tornászra – így első számú esélyesre –, Margarita Mamunra (a feni képen). A tizennyolc éves, bangladesi származású Mamun ugyan nyeri a versenyeket, ám közel sem olyan meggyőző, mint az orosz éltornászok szoktak lenni – túl sok bizonytalansága van egyelőre ahhoz, hogy hosszú távon is vezetőként számoljanak vele, a konkurencia pedig félelmetes lesz jövőre házon belül. Könnyen elképzelhető, hogy Mamun most megnyeri a világbajnokságot, jövőre pedig címvédőként el sem jut már Izmirbe, mert lesznek jobb oroszok nála...

Átlagpontszámokat tekintve az Eb-n (itt nem volt egyéni összetett) az elsőéves felnőtt Jana Kudrjavceva volt a legjobb: a labdagyakorlatával a mezőnyből kiemelkedő (lásd a videót) tizenhat éves szőke lány Mamun megingása esetén akár még világelső is lehet. Már ha elkerüli azokat a hibákat, amik a szentpétervári vb-főpróbán kihúzták az aranyért indulók köréből... Kudrjavceva labdával egyértelmű esélyes – hihetetlen nehézségű gyakorlata volt az első az új, 20 pontos maximumú pontozási rendszerben, mely elérte a 19-es határt –, buzogánnyal is Eb-címvédő, szalaggal pedig Mamun volt a legjobb a kontinensviadalon.

Az egyéni összetett versenyt tekintve Ukrajnának 2007 óta nem osztanak lapot, most viszont hazai pályán versenyeznek az ukránok, akik valószínűleg mindent bevetnek az orosz uralom megtöréséért. Kérdés, hogy elegendő-e ehhez a „fegyverkészlet”: Ganna Rizatdinova kiváló rg-s, de egy világjátékok-aranyon kívül csak ezüstöket és bronzokat tud felmutatni, Alina Makszimenko meg világklasszis képességű és egyéni stílusú tornász, ám a nagy versenyeken aranyérem nélkül áll, ráadásul csapaton belüli első helyét is elveszítette. Az ukránokhoz hasonló esélyekkel indul a fehérorosz Melityina Sztanjuta (a képen), aki 2010-es egyéni összetett bronzával a legjobb egyéni vb-eredményt elért tornász a mezőnyből.

Sztanjuta csak a vk-döntőben fújó erős orosz „hazai szélnek” köszönhetően nem nyerte meg az összetett világkupát, a világjátékokon két aranyérmet szerzett, és ő az egyik legkomplettebb (ha nem is a leglátványosabb) tornász. Az Európa-bajnokságon a „virtuális egyéni összetettben” majd' 1.2 ponttal végzett Mamun mögött, ám azóta estek a pontszámok, ezért szorosabb verseny lehet, ez pedig jó hír Sztanjuta számára.

A fentieken kívül az élmezőny többi tagja aranyról nem álmodhat, éremről vagy érmekről azonban igen: a kiváló versenyzőtípus bolgár Szilvija Miteva 2009 és 2011 után gyarapítaná vb-éremkollekcióját, az Ázsia-bajnok, olimpiai ötödik dél-koreai Szon Jeon Dzse pedig hazája első vb-érmét szeretné megszerezni Kijevben.

Bárki is lesz az egyéni összetett bajnok – az olimpiai elsőséget leszámítva ez a legnagyobb presztízsű elsőség –, az elmondható: nagyon jó tornász áll a dobogó tetejére, ám valószínűleg nem olyan, aki a sportágtörténet igazi nagyjai között lesz számon tartva. Egyéni összetett világbajnokságot az elmúlt huszonöt évben kevés kivétellel (a vb-jét „szőnyegen kívül” megnyerő ukrán Tamara Jerofejeva és az orosz Olga Kapranova) csak a sportág legnagyobbjai tudtak nyerni. Egyelőre nem látszik, hogy az esélyesek közül bármelyik tornász olyan sportági legendává válhatna, mint Maria Petrova, Jelena Vitricsenko, Alina Kabajeva, Anna Besszonova vagy a legutóbbi három vb-t megnyerő Jevgenyija Kanajeva. Persze erre a kijelentésre mindegyik favorit örömmel cáfolna rá.

Kéziszercsapatban – ha nincs teljes összeomlás – a szenzációs képességű oroszoknak simán kellene nyerni, valószínűleg a fehéroroszok előtt. Ez azt is jelentené, hogy az oroszok hat év és három világbajnokság után szerzik vissza a kéziszercsapat összetett aranyat az olaszoktól, akik épp az olimpia utáni változásokat „nyögik”. Az olasz csapat még közel sem állt össze (lásd a szentpétervári, hihetetlen összeomlásukat), de éremre jó lehet, ugyanerre pályáznak bolgárok, a spanyolok és a franciák is.

A MAGYAROK

Teljes magyar küldöttség vesz részt a világbajnokságon: egyéniben Vass Dóra és Böröcz Bianka, kéziszercsapatban a Boldizsár Blanka, Horváth Csinszka, Kiss Barbara, Kun Zsuzsanna, Raub Nóra, Tóth Sarolta egység indul. Vass Dóra Mie (2009), Moszkva (2010) és Montpellier (2011) után sorozatban negyedszer veszi célba az egyéni összetett döntőjét – az eredeti célkitűzés a top 15 volt, ám tekintve az idei pontozást és az eredményeket a finálé is már megfelelő eredmény lenne. Böröcz Bianka és a kéziszercsapat elsősorban tapasztalatszerzésre használhatja a világbajnokságot: sokkal inkább jól végrehajtott gyakorlatokban, mintsem számszerű eredményben mérhetik a sikert.

TORNATÜNDÉRTŐL BANGLADESIG – ÉRDEKESSÉGEK

♦ Ez a 32. ritmikus gimnasztika-világbajnokság, egyben pedig ünnepi verseny is: a sportág első vb-jét 1963-ban, Budapesten rendezték. Az első rg-világbajnok a szovjet Ljudmila Szavinkova lett, megelőzve honfitársát, Tatjana Kravcsenkót és a bolgár Julia Traslievát. A félszáz évvel ezelőtti, pesti világbajnokságon Belgium, Bulgária, az NDK, Spanyolország, Lengyelország, a Szovjetunió, Finnország, Csehszlovákia és házigazdaként Magyarország vett részt. Az eseményt egy évvel később ismerték el a sportág első világbajnokságának.

♦ A dél-koreai Szon Jeon Dzse egy kontinens kedvence: Ázsia megőrül a gyönyörű koreai lányért, aki a Forbes listája alapján hazája harmadik (!) legnagyobb sztárjának és az egyik legjobban kereső koreai sportolónak számít. A helyi Forbes-listán a valaha volt második legjobb eredményt érte el a sportolók közül Szon, a futballsztár Pak Dzsi Szung végzett korábban csak harmadiknál előrébb. A „tornatündérnek" becézett, évek óta Oroszországban edző Szon dél-koreai óriáscégek sorának a reklámarca.

♦ Margarita Mamun ugyan moszkvai születésű, de félig bangladesi, és versenyzett is Banglades színeiben egy rövid ideig. Sportdiplomáciailag azért nem mindegy, melyik országot képviseli az ember... Mamun lehet az első dél-ázsiai származású rg-s, aki világbajnoki érmet nyer.

♦ A ritmikus gimnasztika nem a „késő” húszas éveikben járók, pláne nem a harmincas anyák sportja, bár – ez kifejezetten jó a sportágnak – egyre tolódik ki a visszavonulási korhatár. Még így is óriási szó az, hogy a szlovén Mojca Rode harmincévesen és kétgyermekes anyaként (két kislánya van) kvalifikálta magát a világbajnokságra! Természetesen ezzel Rode a mezőny korelnöke is. Rode 2001-ben már világbajnokságon szerepelt, a mostani esélyesek közül Jana Kudrjavceva akkor még el sem kezdte a sportágat. Az 1983-as születésű Rode után az 1986-os születésű spanyol Carolina Rodríguez és bolgár Szilvija Miteva következik a sorban.
Carolina Rodríguez és 2004-es olimpiai tetoválása (Fotó: vfrg.ru/Oleg Naumov)

♦ A mezőny „kiürülésére” és az átmeneti állapotokra jellemző, hogy a 2012-es olimpiai döntőből csak öten indulnak Kijevben, az első négy helyezett közül senki. Szon Jeon Dzse 5., Makszimenko 6., az izraeli Neta Rivkin 7., Miteva 8., Rizatdinova 10. volt Londonban.

♦ A sportág történetében csupán egy olyan világbajnoki egyéni összetett győztes volt, aki nem a volt keleti blokkból jött: 1975-ben a nyugatnémet Carmen Rischer nyert. A keletiek nem indultak... 1995 óta csak ukrán és orosz győztesek voltak egyéni összetettben.

♦ Összességében is kevés nem exszovjet vagy bolgár világbajnok volt egyéniben, megérdemelnek egy felsorolást. Hana Micechová (csehszlovák, egyéni összetett, 1965), Carmen Rischer (nyugatnémet, egyéni összetett és szalag, 1975), Christiana Rosenberg (nyugatnémet, labda és buzogány, 1975), Hiragucsi Micuru (japán, karika, 1975) és Szun Duk Dzso (észak-koreai, 1971, labda), Daniela Bosanska (csehszlovák, 1979, buzogány), Carmen Acedo (spanyol, 1993, buzogány). 1993 óta kizárólag exszovjetek és bolgárok nyertek egyéni világbajnoki címet, kéziszercsapatban az olaszoknak van négy, a spanyoloknak egy aranyuk.

♦ Mindössze hat olyan tornász volt, aki a legutóbbi három világbajnokságon egyaránt egyéni összetett döntőbe jutott – nem kis szó, hogy az egyik közülük Vass Dóra.
A hatok: Melityina Sztanjuta, Szilvija Miteva, Neta Rivkin, Alina Makszimenko, Carolina Rodríguez és Vass Dóra. A legtöbb világbajnoki döntője (egyaránt négy) Rivkinnek és Mitevának van.

♦ Az olimpiához hasonlóan a világbajnokságon is a német kéziszercsapat tagja a volt magyar válogatott Hauser Judith, míg a kanadai egyéni indulók közül Annabelle Kovacs erdélyi magyar származású.

A PROGRAM
(Az időpontok közép-európai idő szerint értendők.)

Szerda

8.00–18.00: karika és labda egyéni selejtező
19.00-20.00: karika és labda szerenkénti döntő

Csütörtök
8.00-18.00: buzogány és szalag egyéni selejtező
19.00-20.00: buzogány és szalag szerenkénti döntő

Péntek
13.00-18.30: egyéni összetett döntő

Szombat
14.00-18.30: kéziszercsapat összetett döntő és szerenkénti selejtező

Vasárnap
14.00-15.35: kéziszercsapat szerenkénti döntők
15.50-16.50: gála

(Forrás: NSO)


Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


190 165 189
Facebook
Instagram
Rss
YouTube