A vívók az aranyérem ellenére kevés pontot szereztek Londonban

A Magyar Vívó Szövetség a londoni olimpiai ciklus ideje alatt számos olyan személyi, irányítási, és strukturális változáson, történésen ment át, amely kihatással volt a sportágra.

Ezek közül néhány a közvetlen olimpiai szereplésre valamint a felkészülésre is hatással volt. Például: a sportágban 2012. áprilisáig működött a fegyvernemeket önállóan irányító három szövetségi kapitányi struktúra, ennek ellenére egyetlen olyan szövetségi kapitány sem volt, aki a 4 éves olimpiai ciklust végig dolgozta volna; 2012. februárjában lemondott Kulcsár Győző párbajtőr szövetségi kapitányi tisztségről; az olimpiai kvalifikáció lezárása után, amikor is világossá vált, hogy egyetlen vívó csapat sem jutott ki az olimpiára, a szövetség elnöksége megszüntette a szövetségi kapitányi rendszert – kezdte beszámolóját Csampa Zsolt, a szövetség elnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság soron következő konzultációján.

 Az elmúlt olimpiász világbajnokságain, az olimpiai versenyszámokban nem tudott győzelmet szerezni a válogatott. Az elmúlt 4 felnőtt EB-n a versenyzők összesen 2 aranyérmet tudtak szerezni. A MOB kimutatása szerint a világbajnokságokon szerzett olimpiai pontok tekintetében a vívó sport teljesítménye 2009-ben 17 pont; 2010-ben 10 pont; 2011 évre 5 pontra esett vissza. A nemzetközi erőviszonyok jelentősen kiegyenlítődtek, a rivalizáció igen erőssé vált. A sportág eredményességének visszaesésében jelentős szerepet játszik, hogy míg Magyarországon kb. 1500 versenyző van, addig Franciaországban 40.000, Olaszország pedig 60.000. Bízni lehet abban, hogy Szilágyi Áron aranyérmének köszönhetően ez a számadat megváltozik és nagyon sok gyermek keresi fel a vívótermeket.

 Az érmes helyezések meghatározó részét az utánpótláskorúak világversenyein szerezte a sportág. Az olimpiász ideje alatt megrendezett, összesen 20 utánpótlás világversenyen a magyar fiatalok megszerzett 23 arany 17 ezüst és 35 bronzérem kifejezetten jó teljesítménynek mondható. Változatlanul megállapítható tehát, hogy a sportágban vannak tehetséges fiatalok.

 Szilágyi Áron csodálatos egyéni teljesítménye mellett mindhárom egyéni indulótól jelentősen eredményesebb szereplést várt el és tervezett a szövetség.

 -          Mohamed Aida, női tőr egyéni, 13. hely

-          Szász Emese, női párbajtőr egyéni, 25. hely

-          Imre Géza, férfi párbajtőr egyéni, 14. hely

-          Szilágyi Áron, férfi kard egyéni, 1. hely

 Az ötödik olimpiáján résztvevő Mohamed Aida viszonylag jól vívott Londonban és bejutott a 16 közé. Szász Emesének nem sikerült a világranglistáról kiharcolnia az olimpiai indulást, tíz lehetőségből három bronzérmet szerzett, a többi világkupán nem került döntőbe, így a pozsonyi kvalifikációs versenyen jutott ki az olimpiára, ahonnan csalódottan távozott, csakúgy, mint Imre Géza. A férfi párbajtőröző sokkal nehezebb helyzetből kezdte a kvalifikációs versenysorozatot, a világranglista 30. helyéről jutott ki az olimpiára. A cataniai vb döntőjével megalapozta a kvalifikációs helyét, amit a tallini VK 6. helyével biztossá is tett. A szövetség mindenesetre levonta a konzekvenciákat.

 Szilágyi Áron felkészülése tökéletesen sikerült, ez meg is mutatkozott a londoni páston: hihetetlen magabiztosság, energia áradt belőle. Edzőjének, Somlai Bélának egyébként volt egy háttércsapata is, amely különböző méréseket végzett a sportolón (edzéskörülmények között vizsgálták Áron pihenését, étkezést, mindennapi életét).

 A számos nehézség ellenére Szilágyi Áron kard egyéniben szerzett olimpiai bajnoki címe hatalmas siker. A vívósport 2004 (Nagy Tímea elsősége) után ismét aranyéremmel járult hozzá a Magyar Olimpiai Csapat kiemelkedő teljesítményéhez. Kard fegyvernemben 1992-ben, Szabó Bence MOB főtitkár személyében volt utoljára egyéni olimpiai bajnoka a magyar vívásnak. A sportág által megszerzett 7 olimpiai azonban pont messze elmarad a várakozásoktól. A magyar vívósport 2004-ben, Athénban 28, négy évvel ezelőtt, Pekingben 14, Londonban mindössze 7 olimpiai pontot szerzett.