Olimpiai játékok

A kajak-kenu az egyik legsikeresebb olimpiai sportágunk, melyben se szeri, se száma a példaképeknek. Kolonics György, vagy Wichmann Tamás megkerülhetetlen figurái a kenu szakágnak, talán nem véletlen, hogy utóbbi volt a hetvenedik születésnapját ünneplő Buday Tamásnak is a legnagyobb ikonja, holott kettőjük között alig több mint négy év volt csak a korkülönbség.

Szombaton az egykori olimpiai faluban folytatódott a müncheni olimpia 50 éves jubileumi emléktúrája. A résztvevők a kajak-kenu versenyek helyszínére is ellátogattak.

Közel 40 fős magyar delegáció vesz részt a müncheni olimpia 50. évfordulója alkalmából rendezett emléktúrán a bajor fővárosban. A küldöttség tagjai a '72-es játékok érmesei, vezetőjük az olimpiai bajnok vízilabdázó dr. Bodnár András, aki Münchenben ezüstöt nyert a magyar válogatottal. 

Legsikeresebb olimpiai sportágunk a vívás, melyen belül a kardvívás 1908-tól 1964-ig tartó időszakában az egyéni küzdelmekben csak akkor nem magyar állt a dobogó legfelső fokán, amikor az I. világháború egyik vesztes országaként nem indulhattunk. Pézsa Tibor tokiói aranyérme után huszonnyolc évet kellett várni arra, hogy ismét magyar himnusz szóljon az olimpián a férfi kardvívók egyéni küzdelmeinek végén. Akiért pedig szólt: Szabó Bence.

A magyar súlyemelésnek is van mire büszkének lennie a múltban, gondoljunk csak olyan legendákra, mint Földi Imre. A ’80-as években az utolsó (?) nagy generációt a Szanyi Andor, Barsi László, Jacsó József hármas képviselte. Utóbbi pedig egészen az olimpiai ezüstéremig vitte.

Ha van sportág, ami egyszerre nevel kitartásra, fegyelemre és alázatra, akkor az a judo. A sportág Japánban szinte már-már vallás, így nem meglepő, hogy a ’64-es tokiói olimpián debütált és azóta is műsoron van. A hazai judosport is bővelkedik nem kevés szép eredményben, de mindmáig az egyetlen magyar olimpiai bajnoka a tataminak: Kovács Antal.

Mióta világ a világ, mindig voltak, vannak és lesznek olyan emberek, kiknek neve már életükben fogalommá válik. Akik meghatároznak egy korszakot, egy intézményt. A magyar olimpiai mozgalomban is van jó néhány ilyen személyiség. Ám ha az elmúlt negyven évből kellene egyet kiemelni, ő nem is lehetne más, mint Schmitt Pál.

Randevú Párizsban – avagy ismerkedés, eszmecsere a 2024-es olimpia szervezőivel, a soron következő nyári játékok helyszínén. Röviden így lehetne összefoglalni az ikonikus Accor Arénában (Bercy) megtartott Global Sports Week rendezvényt, amelyen a Francia Olimpiai Bizottság meghívását elfogadva magyar oldalról részt vett Gyulay Zsolt MOB-elnök, Fábián László főtitkár, és Dósa Viktória, az olimpiai részvételek szervezéséért felelős munkatárs.

Nem mindennapi életút áll Nemzetünk Sportolója, Rejtő Ildikó mögött. Se szeri se száma éreminek, de ez nem is csoda, hiszen még veterán kategóriában is felállhatott az Eb és vb dobogó legfelső fokára.

Életének 89. évében elhunyt kétszeres olimpiai bajnok tornászunk, Korondi Margit – tájékoztatta a Magyar Olimpiai Bizottságot a családdal egyeztetve Kertész Alice, korábbi csapattársa. A bajnoknő sikerei közt 8 olimpiai érmet számlál.