Előbb borult, aztán örült

Amelyik olimpián megfordult, onnan éremmel távozott az augusztus 31-én 75. születésnapját ünneplő Pfeffer Anna kajakos, aki igencsak kalandos körülmények között szerezte meg első ötkarikás érmét, amelyet aztán még két másik követett. Őt köszöntjük.

Az 1945-ben Kaposváron világra jött Pfeffer Anna 18 évesen sorra járta a csónakházakat, evezős akart lenni, azonban rendre elutasító választ kapott, mondván túlkoros. Végül egy gimnáziumi osztálytársa meghívásának eleget téve kajakozni kezdett a Ganz-Mávag együttesében.

Pályafutásának kezdetén gyakran hiába várták az angyalföldi klubnál Pfeffer Annát, ő hol az edzés felénél esett be, hol nemes egyszerűséggel egyáltalán nem érkezett meg a napi gyakorlásra. Aztán ez a hozzáállás egy szemvillanás alatt semmivé lett, amikor nevelőedzője, Kemény László letette elé a hiányzásairól szóló elrettentően terjedelmes listát. Tudta, céljai elérése érdekében változtatnia kell, hát változtatott.

Nem sokkal később kialakult a kevésbé erőre, sokkal inkább lendületességre alapozó kissé szokatlan kajakos stílusa, amit példaképétől, Hesz Mihálytól igyekezett ellesni. Az edzéseken, amelyeket elmondása szerint sokkal jobban szeretett a versenyeknél, végig ezt a speciális technikát próbálta tökéletesíteni, éremgyűjteménye alapján sikeresen.

Az 1963-ban kajakozni kezdő Pfeffer Anna pályafutása során három olimpián járt, mindannyiszor éremmel tért haza.

Először 1968-ban, Mexikóvárosban szállt vízre, ahol 500 méteren versenyezve egyéniben és párosban is éremesélyes volt. Aztán még éppen saját egyes előfutama előtt látta, hogy Hesz Mihály valósággal állva hagyja futamában riválisait, ezért elhatározta, ő is valami hasonlóval rukkol elő. A túlzott lelkesedés azonban balul sült el, Pfeffernek fel kellett adnia a versenyt, miután hajójával beborult a Xochimilco-tó langymeleg vízébe. Persze kesergésre nem volt idő, hiszen hamarosan következett a párosverseny döntője, ahol hatalmas lelkierőről tanúbizonyságot téve a későbbi sikeredző Rozsnyói Katalinnal a nyugat-német Zimmermann-Esser duó mögött a második helyre lapátolták be magukat. Megnyert ezüstérem volt ez „Rozogával” párban, már csak azért is, mert a harmadik helyezett szovjeteket mindössze egy századdal utasították maguk mögé.

Négy évvel később, a kis híján vérbe fulladt müncheni nyári játékokon ugyanezekben a versenyszámokban indult, igaz párosban immáron barátnőjével, a VM Egyetértés kajakosával, Hollósy Katalinnal az oldalán. Ezúttal azonban nem a kettesek mezőnyében, hanem egyéniben jött ki a lépés Pfeffernek, hiszen míg Hollósyval a dobogóról éppenhogy lemaradva negyedikként zártak, addig egyéniben bronzérmet akasztottak a nyakába.

1976-ban aztán következett Pfeffer Anna utolsó olimpiája, azután, hogy 1975-ben majdnem felhagyott a versenyzéssel. Egy akkori betegségéből viszont éppen az edzés hozta helyre, így a folytatás mellett döntött – és milyen jól tette. Ekkor már csak a párosversenyre kellett fókuszálnia, hiszen egyesben éppen új csapattársa, a nála nyolc esztendővel fiatalabb, ferencvárosi Rajnai Klára versenyzett 500 méteren – és szerzett bronzérmet. Kanadában a Notre-Dame-sziget partjainál rendezték a kajak-kenu versenyeket, ahol az 500 méteres távon a Pfeffer-Rajnai páros nyerte a magyar csapat három ezüstjének egyikét, miután a szovjet duó mögött másodikként értek célba.

Bár olimpiai eredményei megsüvegelendők, és ne legyenek kétségeink, ezek az érmek igenis aranyosan csillognak, mégsem egy ötkarikás verseny maradt a legemlékezetesebb a számára. 1971-ben, a belgrádi világbajnokságon ugyanis minden klappolt. Hollósy Katalinnal teljesen egymásra hangolódtak, kitéve-betéve ismerték a másik gondolatait és mozdulatait, így a siker sem maradhatott el, világbajnokok lettek. A döntős rajt előtti pillanatokat Pfeffer az 1979-ben véget érő pályafutása legtökéletesebb momentumainak tartja.

Visszavonulása után pedig egyértelmű volt, merre visz az útja, hiszen még aktív sportolói karrierje alatt előbb a Testnevelési Főiskolán testnevelő tanári, majd kajak-kenu szakedzői végzettséget szerzett. Nemsokára kajakedzőként állt munkába Budafokon, azonban rövidesen elhagyta az edzői pályát, hogy aztán szeretett sportágától szinte teljesen eltávolodva, a Menyecske utcai általános iskolában találja meg a számítását.

Az 1990-es évek elején aztán Ausztriába költözött, miután férje, a kézilabda-válogatott egykori tagja, dr. Tarjányi József egy osztrák cégnél kezdett dolgozni. A házaspár a mai napig az ausztriai Burgerlandban él.

Pfeffer Anna augusztus 31-én ünnepli 75. születésnapját. Isten éltesse! 

(MOB-összeállítás; Képek: MTI)