1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

Hét kilót az ezüstért — 85 éves Kiss Antal

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

A szőlő és a bor városából, a Mátra kapujától jutott el a cirka 2300 méterrel a tengerszint felett elhelyezkedő mexikóvárosi csúcsokig, oda, ahol azóta se járt magyar gyalogló olimpián. Kiss Antal 85 éves lett, őt köszöntjük.

„Mátra alján, falu szélén”, Gyöngyösön az 1935-ös év utolsó előtti napján megszületett Kiss Antal. Itt töltötte iskolás éveit, és 1951-ben a város híres testnevelő tanárának, Kömlei Károlynak a hatására itt kezdett el atletizálni is, igaz eleinte, mint közép- és hosszútávfutó. Rögtön az első évben, a Normafánál rendezett erdei futóversenyen magyar bajnok lett; közel tíz évig versenyzett ezeken a távokon. 1960-ban a nagykanizsai bányászbajnokságon edzője, a fentebb már említett Kömlei Károly benevezte — pontszerzés miatt — a 10 km-s gyaloglásra, amit nem kis meglepetésre megnyert. Ez volt az a pillanat, amikor atléta és versenyszáma egymásra találtak. Két héttel később az országos bajnokságon bronzérmet szerzett, innentől csak gyaloglásban versenyzett tovább. Az eredményességhez pedig el kellett válnia szülővárostától is, Tatabányára költözött családjával, ahol kedvezőbb feltételek mellett tudott felkészülni.

 

A válogatott színekben 1961-ben versenyzett először, ’74-es visszavonulásáig pedig összesen tizennyolcszor képviselhette a nemzetet világversenyeken. Három olimpián állt rajthoz. Mindközül kiemelkedik az 1968-as mexikóvárosi játékokon elért ezüstérme 50 km-n. A 20 km volt a fő száma, ám azon nem jött ki jól a lépés, és a 14. helyen ért célba. Mivel jó formában érezte magát, elindult a hosszabbik távon, mely elhatározását a szakvezetés és a sporttársak is nemes egyszerűséggel csak öngyilkos akciónak tituláltak, de nem beszélték le róla. A versenyen Szabó Miklós volt a segítője, aki folyamatosan tudatta vele, milyen állapotban vannak a versenytársai. Fokozatosan jött előre: 20 km-nél még csak a 12. volt, de a 35. kilométer után már a 3. helyen állt. Hogy mi játszódott le benne a verseny alatt, arról egy 2018-as interjúban így vallott: „Sok minden bevillant a fejemben, de a megadás nem. Ha már annyit gürcöltem a második helyért, ragaszkodtam hozzá, eszembe sem jutott, hogy kiengedjem a kezemből. Aztán Young ereje is fogyott, ami nem volt csoda, mert folyamatos volt a pályán a szintkülönbség, és a hőség is megpróbált bennünket. Most, amikor láttam a maratoni kaput, minden emlék a felszínre tört. Olyan éles lett a régi kép, mintha tegnap történt volna. Tudtam, hogy második vagyok, tudtam, ahogy beérünk a stadionba, akkor lejtőn kell menni, és nagyon vigyázni kell, amikor a rekortánra rálépek, nehogy elessek. Tudtam, hogy a lábaim már nagyon nehezen és mereven mozognak, ezért inkább azt választottam, nem az egyes, hanem a kettes pályán haladok. Ugyan többet kell mennem, de nem fenyeget a veszély, hogy a szegélyre lépek, és megbotlok. Nem maradt már sok erő bennem, de ennél fontosabb, hogy a fejem mindvégig tiszta volt. Ennek köszönhettem, hogy beestem a célba.”

 

Kiss Antal tehát másodikként „esett” a célba és jól mutatja, mennyire volt embert próbáló a verseny, hogy 73 kilóval állt rajthoz, ám mínusz hét kilóval kevesebbel ért célba; a másik két érmes is a végletekig kihajtotta magát, így az éremátadást csak másnap tudták ünnepélyes keretek között lebonyolítani. Ám így legalább tanúja lehetett Bob Beamon máig élő olimpiai rekordjának távolugrásban. Hetekig tartott, mire visszanyerte a versenysúlyát, és a lába is rendbe jött, de ahogy mondta a már említett interjúban: „Sohasem bocsátottam volna meg magamnak, ha kiállok és mint a riválisaim egy része feladom. De a fejem nem is hagyta, ráparancsolt a testemre, hogy ne szórakozzon. Ott a feladat, ott a cél, haladni kell, nem lófrálni.”

Az aktív sportolást München után hagyta abba, ám a sportágtól nem szakadt el, edzőként szolgálta tovább a gyaloglást. Tanítványai közül kiemelkedik Urbanik Sándor, aki a barcelonai olimpián, 20 km-n a 8. helyet szerezte meg. Civil életében 1989-ben vonult nyugdíjba a Tatabányai Szénbányák Vállalattól. A Gyöngyösi Kálváriaparti Sport- és Általános Iskola tornacsarnoka 2013 óta az ő nevét viseli, és hogy mennyire kötődik még ma is szülővárosához és egykori edzőjéhez, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a város hagyományos Kömlei Károly Emlékfutás támogatói között is felleljük a nevét.

Az Isten éltesse még sokáig Kiss Antalt!

 (MOB-összeállítás; képek: MTI)

 

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


190 165 189

Születésnapok ma

Facebook
Instagram
Rss
YouTube