Ifjúsági olimpia a klímavédelem jegyében

Az olimpiai mozgalom számára a fenntarthatóság az egyik legfontosabb szempont a játékok rendezése során. A lausanne-i ötkarikás ifjúsági játékok ebben a tekintetben is kiemelt jelentőséggel bír.

A fenntarthatóság egyike a 2020-as olimpiai reformprogram 3 alappillérének. Ezeket még 2014-ben fektették le, a cél pedig „egy jobb világ építése a sport által”. A sport területe ugyanis kiemelten érintett a globális felmelegedésben: a hőmérsékletingadozás és a hó korlátozott mennyisége a téli sportokat fenyegető legnagyobb veszély, a nyári hőhullámok pedig a sportolók, a szervezők és a szurkolók számára is komoly megterhelést jelenthetnek. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) teljes elköteleződést vállalt a klímaváltozás elleni harcban. Ez a küzdelem hívott életre olyan intézkedéseket, amelyek a NOB teljes szén-dioxid-mentességét célozzák meg.

Az idei téli YOG-ra nem építettek új helyszíneket a szervezők: minden létesítmény már készen állt a játékok előtt. A sportolók, az edzők, a személyzet és a média is a tömegközlekedést használja, ezáltal is csökkentve a károsanyag-kibocsájtást. Mindezek mellett az olimpiai láng is a lehető legkörnyezetbarátabb tüzelőanyaggal működik; a gyorskorcsolya, a bob, a szkeleton és a szánkó versenyeit pedig most először rendezik természetes jégen.

A napokban a Lausanne-i Egyetemen egy másik jelentős klímavédelmi eseményre is sor került: három helyi diák (Loukina Tille, Hamza Palma és Elias Jordan) egy, a témával kapcsolatos panelbeszélgetésre invitálta az érdeklőket, melyen a fiatal sportolók mellett olyan nevek is jelen voltak, mint a brit olimpiai bajnok vitorlázó, Saskia Clark, vagy a játékok szervezőbizottságának elnöke, Virginie Faivre.  A találkozóra órákkal Greta Thunberg svájci tüntetését követően került sor.

A későbbi játékokat tekintve a tokiói olimpián már komoly célként fogalmazódik meg a karbonsemlegesség, ehhez pedig a játékok szponzora, a Toyota elektromos és hidrogénmeghajtású autókkal járul hozzá.  Peking minden ötkarikás helyszínét megújuló energia látná el 2022-re,  Los Angelesben pedig már az összes létesítmény készen áll 2028-ra.

Emellett fontos kiemelni a Sport a Klímáért Akciótervet, amelyet 2018-ban indított útjára az ENSZ és a NOB, és amelyhez csaknem 100 sportszövetség csatlakozott már. Hasonló léptékű mozgalom lehet a a tengeri műanyagszennyezés csökkentését célul kitűző Big Plastic Pledge, amelyet az olimpiai bajnok Hannah Mills támogat.

(olympic.org, fotó: IOC/Adam Mork)