Torna, ökölvívás és súlyemelés volt napirenden

A MOB és a sportági szakszövetségek tokiói konzultációs sorozata a torna-, az ökölvívó- és a súlyemelő-szövetség vezetőinek részvételével folytatódott június 12-én.

A konzultáció-sorozaton - melyben több mint negyven sportág szerepel - az eredményesség és az utánpótlás mellett a létesítményhelyzet, az egészségügyi háttér, a szakmai stáb, a financiális lehetőségek, az edzőképzés, a sportdiplomácia és a szakmai tervek is napirendre kerülnek. Az értekezleten részt vesznek Fábián László vezetésével a MOB Sportigazgatóságának munkatársai, az EMMI Sportért Felelős Államtitkárságának, a Magyar Edzők Társaságának és a MOB Sportszakmai, Tudományos és Utánpótlás Bizottságának képviselői is.

A Nemzet Sportolója, dr. Magyar Zoltán elnök és Altorjai Sándor főtitkár a tornasportág helyzetét ismertette. Kiemelték, hogy 2019-ben, magyar kezdeményezésre a junior (ifjúsági) korosztálynak világbajnokságot rendeznek Győrben, az EYOF helyszínén, ami elmondásuk szerint Európa egyik legmodernebb tornacsarnoka, mely kiváló helyszíne lehet nemzetközi versenyeknek; 70-80 nemzet sportolóit várják. Ez a javaslat és a versenyrendezés elnyerése mindenképp hatalmas sportdiplomáciai sikernek számít – mondták.

Beszámoltak a baba-, az ovi-, a gyermektornáról, a kiválasztás folyamatáról, az utánpótlás-nevelési programok sikerességéről, a válogatottakról; a tornacsarnokok építésének, azok felújításának lehetőségeiről, állami támogatásáról. Többek közt Budapesten, Tatán, Békéscsabán és Győrben jó körülmények fogadják a sportolókat, egyre több iskolához tudnak szereket eljuttatni, egyre töbhb településen épül új csarnok.

Elmondták, hogy igény van a jó edzőkre, ehhez sokat segít a Testnevelési Egyetemen újra elindított szakedző-képzés. Sajnos még mindig sok szakember vállal külföldön munkát.

Az ifjúsági olimpiára várhatóan egy leány és egy fiúversenyző is ki tud majd utazni, lehet magyar résztvevője az Európa Játékoknak is, és hosszú időszak után reális esély van arra, hogy férfitornász mellett női csapat is képviselje Magyarországot az olimpián, Tokióban.

Az ökölvívókkal folytatott megbeszélésen részt vett Nagy Anett főtitkár, ifj. Balzsay Károly, a magyar férfiválogatott szövetségi kapitánya, dr. Kovács László stratégiai menedzser, a nemzetközi ügyek felelőse, Szabados Ádám valamint Dobrádi Zsolt, a szövetség sportszakmai menedzsere is, akinek a nevéhez fűződik egy vadonatúj versenyzői pontrendszer kialakítása. Ennek az online és visszakövethető rendszernek a bemutatásán túl a szövetség vezetői részletesen beszámoltak a bokszvilág hazai helyzetéről.

„Több, mint 180 egyesületben folyik edzésmunka ma Magyarországon és ebből közel 100 esetben profi körülmények között, szorítóval és védőfelszereléssel ellátott ökölvívóteremben készülhetnek versenyzőink” – mondta dr. Kovács László.

Azon túl, hogy a sportág gőzerővel készül az olimpiai kvalifikációval kecsegtető, jövő évi minszki ökölvívó Eb-re, kiemelt figyelmet fordítanak az augusztusi hazai rendezésű ifjúsági világbajnokságra. Annak ellenére, hogy az esemény rendezési jogát csak májusban kaptuk meg hivatalosan, az előkészületi munkák a megfelelő ütemben haladnak. Az interkontinentális verseny helyszínéül szolgáló Duna Aréna más nemzeti, valamint a nemzetközi szövetség elismerését is kivívta. A sikeres munkát az is szavatolja, hogy Balogh Sándor, a FINA-világbajnokságot szervező BP2017 Nonprofit Kft. gazdasági igazgatója tavaly óta a Magyar Ökölvívó Szövetség elnökségi tagja is egyben.

A súlyemelők vonatkozásairól Dobos Imre elnök, Takács Mária igazgató, Gyurkovics Ferenc felnőtt szövetségi kapitány és dr. Krivanek László keretorvos, az Európai Súlyemelő Szövetség (EWF) orvosi bizottságának tagja beszélt.

Beszámoltak arról, hogy Tokióra új kvalifikációs szabályt dolgozott ki a nemzetközi szövetség, melynek dopping-ellenes küzdelmét a NOB elnöke, Thomas Bach is példaértékűnek nevezte. Jelentős változás, hogy a sportoló nem a nemzetének, hanem saját magának szerzi az olimpiai indulási jogot. Emlékeztettek, hogy a közelmúltban egy igen sikeres Európa-bajnokságot zártak, melyen 1 arany mellett 2-2 ezüst- és bronzérmet nyertek a magyarok; több mint másfél évtizede nem volt ilyen sikeres Eb-szereplésünk. A tokiói kvalifikációs időszak 2018 novemberében kezdődik; Nagy Péternek és Magát Krisztinának lehet esélye a kijutásra. Bizakodóak abban is, hogy lesz magyar sportoló az ifjúsági olimpiai csapatban is.

Elmondták, hogy a dopping-ellenes küzdelemben fontos szerepet szánnak a prevenciónak, megelőzésnek, a szakmai konzultációknak, tanácsadásnak. A versenyszervezéssel kapcsolatban kiemelték az idei, hazai rendezésű masters Európa-bajnokságot.

„A súlyemelés kiváló szolgáltató alapsportág, tág gyakorlatanyaggal, amit jól lehet adaptálni szakember segítségével más sportágak javára. Az erőfejlesztés mindennek az alapja, de az életkornak megfelelően kell tudni alkalmazni” – hangsúlyozta Gyurkovics Ferenc.

Regionális központok létrehozásán dolgoznak, a nemzetközi szövetség eszközzel segíti a sportágat, a klubok jobb feltételekhez jutnak a korábbi időszakhoz képest. A tatai edzőtábor jó lehetőséget biztosít a súlyemelők felkészüléséhez.

Beszámoltak az utánpótlásról, példaként kiemelve, hogy súlyemelő-edzőtermet avattak a baranyai Vajszlón, a helyi iskolában, így lehetőség nyílik a sportági utánpótlásképzésre az Ormánságban is. Azt mondták, egyre több a fiatal, de a felnőttek sajnos idejekorán abbahagyják a versenysportot egzisztenciális problémák miatt. A szakemberképzésben Pécsen találtak partnerre.

A műugrók június elsején, a birkózók és a kosárlabdázók június 5-én, az evezősök és a vízilabdázók június 6-án, a tollaslabdázók és az íjászok 8-án, a vívók 11-én vettek részt konzultáción. 

A nyári konzultációk után ősz végén, tél elején várható az újabb forduló, majd azok azt követően is rendszeresek maradnak.

(MOB, fotó: MOB)