Konferencia - fókuszban a doppingszabályozás, három év alatt 27 "ügy"

Új Büntető törvénykönyvszabályok, új WADA Törvénykönyv, büntethetőség, egészségügyi és jogi konzekvenciák, a sportoló és a sportszakember felelőssége, hazai statisztikák - ezek a területek szerepeltek a doppingellenes szabályozás vonatkozásában a keddi, "A doppingellenes szabályozás aktuális kérdései avagy büntethető-e a dopping?" című szakmai konferencián. A MOB által is támogatott eseményen dr. Nagy Zsigmond és dr. Vaska Ottília is felszólalt.

A Világjátékok után egy évvel, az ifjúsági olimpia előtt alig 80 nappal, egy esztendővel az első Európa Játékok előtt, Rio felé "félúton" igazán aktuális területeket elemeztek a szakemberek.

A rendezvény a MOB, a Magyar Antidopping Csoport, a Magyar Sporttudományi Társaság és a SPORTJUS Magyar Sportjogász Társaság együttműködésében valósult meg, a helyszínt a TF biztosította.

"Láthatjuk, hogy egyre szigorodnak a szabályok, egyre szabályozottabb a doppingellenes tevékenység. A jogalkotók a joghézagokat egyre-másra tömik be. A nemzetközi közösség nagyon egységes, látszik, nem érdemes a tiltott utat járni. Amellett, hogy a tiltott teljesítményfokozás egészségügyi károsodással járhat, nemzetközi kizáráshoz is vezethet, ami egy sportolói karrier derékba törését is jelentheti. A sport autonóm szabályozással rendelkezik a doppingellenes terület vonatkozásában" - foglalta össze a konferenciát dr. Nagy Zsigmond, a SPORTJUS, Magyar Sportjogász Társaság és egyben a konferencia elnöke, a MOB nemzetközi igazgatója. 

Dr. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport ügyvezető igazgatója arra próbált választ adni, orvosi vagy jogi feladat-e a dopping tiltása. A doktornő definiálta a doppingot, majd annak negatív "példaértékű" egészségügyi vonatkozásairól beszélt, felhozva az NDK-ban, 1972. és 88. között tudatosan folytatott programot. A nemzetközi kitekintések között kiemelte a profi kerékpárosokat érintő "Armstrong-ügyet". Felvetette annak kérdését, legalizálható-e, liberalizálható-e a tiltott teljesítményfokozás. "Nem deklarálhatunk olyat, aminek egészségkárosító hatása van" - válaszolta.

Dr. Szabados György Dávid, a Budapesti Orvosszakértői Intézet igazgatója az igazságügyi orvosszakértők szemszögéből mutatta be a tiltott teljesítményfokozás büntetőjogi relevanciáját. Mint elmondta, ilyen jellegű sportos, egyben sportjogi plénum előtt először tart előadást, és örül annak, hogy ezt a speciális témát erre a fórumra is elhozhatja. A szakember hangsúlyozta a dopping az élsportolók mellett a szabadidősportolók és a kiskorúak számára is egyre nagyobb  veszélyt jelent. Kifejtette, hogy a dopping-szabályozás az Európai Unióban igen eltérő rendszerű. Előadásában a dopping mellett a kábítószerekkel kapcsolatos törvényi tényállás szabályozására is kitért.

Dr. Neszmélyi Emil ügyvéd, a MOB Etikai és Jogi Bizottságának tagja, a SPORTJUS főtitkára a hatályos Büntető Törvénykönyv doppingra vonatkozó szabályairól beszélt. Előadásában azt elemezte, mikor számít bűncselekménynek a dopping. Elmondta, 2013. július elsején lépett hatályba az új Büntető Törvénykönyv, a 2012. évi C. törvény, bár korábban már volt e témában kezdeményezés a jogi háttér megalkotására. Előadásában a törvény 185. paragrafusát ismertette, melyből kiderült, mely, sportteljesítmény fokozása céljából tiltott teljesítményfokozó szerrel kapcsolatos tevékenység, milyen tétellel büntethető. A prezentációból kiderült: maga a felhasználó, azaz a sportoló Magyarországon nem követ el bűncselekményt. A sportolót érintő szankció a versenyzéstől való eltiltás lehet. Az előadó hangsúlyozta, a 18 éven aluli sportolókat a törvény kiemelten védi.

A WADA 2009. évi Törvénykönyv változásait és a 2015. évi WADA Törvénykönyv új rendelkezéseit dr. Vaska Ottilia ismertette. A Magyar Olimpiai Bizottság jogi főmunkatársa hangsúlyozta, a 2015. január elsején hatályba lépő szabályozás célja a sport értékeinek megőrzése. A törvénykönyv kiemelt jelentőségét mutatja, véglegesítése előtt 4000 módosítási javaslat érkezett. Elhangzott, a korábbiakhoz képest azért volt szükség a változtatásra, mert a 2009-es szabályok nem voltak elég elrettentőek, az újak már hosszabb eltiltást eredményeznek. Vaska Ottília a különböző esetek eltiltási tételeinek ismertetése mellett hangsúlyozta, az elévülési idő 10 évre nőtt. A riói olimpián már az új törvénykönyv lesz a mérvadó, az ott levett mintákat 2026-ig megőrzik.

Dr. Szabó Gergely a Magyar Antidopping Csoport (MACS, angolul HUNADO) Doppingbizottságának tagja a bizottsági döntések tükrében a sportoló és a sportszakember felelősségét elemezte. Az ügyvéd a felelősség jogi értelmezése mellett látványos statisztikával tekintett vissza a hazai "doppingügyekre" 2011-től napjainkig. 2011. és 2014. között összesen 27 doppinggal kapcsolatba hozhatő "ügyet" tárgyalt a HUNADO. Ebből 22 volt analitikai eset, 5 pedig nem (2 mintamegtagadás, 2 téves holléti információ-szolgáltatás és 1 pedig sportszakemberre vonatkozott). Az előadásból kiderült, még mindíg az anabolikus szteroidok vezetik a listát, de nagy veszélyt jelentenek a partidrogok és a szennyezett táplálék-kiegészítők is. Az érintett sportágak: atlétika, súlyemelés, erőemelés, sumo, testépítés/fitness, ökölvívás, kajak-kenu, triatlon, jégkorong, vízilabda, evezés és kerékpár.

(MOB/Vasvári Ferenc, fotó: MOB/Kovács Anikó)