1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

Lóháton Hitlerék ellen – magyar pólósok a berlini olimpián

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

A miniszterelnök fia, a nyíregyházi hadnagy, a mérnök, valamint Horthy parancsőrtisztje találkozik a Führerrel – akár egy vicc kezdősora is lehetne az iménti felsorolás, 1936-ban azonban 50 ezren lehettek szemtanúi az eseménynek. A berlini olimpián 4. helyet szerző lovaspóló-válogatottunk elfeledett története következik.

Az 1900-as évek elejének olimpiái programjukat tekintve is jelentősen eltértek napjaink ötkarikás versenyeitől. Ekkortájt olyan versenyszámokban is érmeket gyűjthettek a sportolók, mint a motorcsónak-verseny, a kötélhúzás, a pelota, vagy akár a lovaspóló, melyet bár még mindig a „sportok királyaként, a királyok sportjaként” szokás említeni, népszerűsége (Argentínán kívül) jelentősen csökkent.

Pedig nem volt ez mindig így. A sportág az egyik legősibb az összes közül – már időszámításunk előtt 700 évvel is játszották Közép-Ázsia lovas népei. A póló az 1800-as években brit közvetítéssel jutott el Amerikába és Európába – így hozzánk is. Az ütős sportágat 4 fős csapatok játszák úgynevezett „póló pónikon”, a cél pedig a labda kapuba juttatása. Egy mérkőzés „chukkerekből” (vagy „chuckákból”) áll – ezek az adott hosszúságú játékrészeket jelölik. Fontos megemlíteni, hogy a sportban minden játékos rendelkezik egy hendikeppel, amelyet addigi teljesítménye alapján szerez – a legnagyobb érték a tízes, melyet csak a legszűkebb elit érdemelhet ki. Ezeknek azért van jelentőségük, mert a lényegesen gyengébb csapat akár többgólos előnyből is kezdheti a meccset.

A lovaspóló az 1880-as években ért el hazánkba, de igazán népszerűvé csak a két világháború között vált. Ekkortájt a Margitszigeten játszotta meccseit a magyar válogatott – az itteni pályát sokan Európa legszebbjének tartották. 1936-ban felkészülési mérkőzésen Olaszországot és Franciaországot is legyőztük – valószínűleg ez járult hozzá ahhoz, hogy a két nemzet végül nem indított csapatatot az olimpián. ’36-ban ötödször szerepelt a póló az ötkarikás programban, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy 1900-ban még vegyes csapatok küzdöttek egymással, 1908-ban csak brit négyesek álltak rajthoz, de 1920-ban és 1924-ben is csupán négy, illetve öt nemzet érezte magában az erőt ahhoz, hogy válogatottat indítson.

A Nemzeti Sport így írt „a királyok sportjáról” 1936-ban: „A magyar válogatott indul Berlinben. Nem akar olimpiai bajnokságot nyerni, hiszen USA-t, Argentínát és Angliát nem lehet megverni, de a kontinentális elsőség is sokat jelent.” Valóban: a sportág nagyhatalmai, különösen Argentína és Nagy-Britannia kiemelkedtek a mezőnyből. 1920-ban a szigetország versenyzői, 1924-ben pedig a „gauchók” diadalmaskodtak, ám ennél is sokatmondóbb volt a sorsolás: a két korábbi bajnok (a szintén komoly tradíciókkal rendelkező Mexikóval egyetemben) az A csoportba került, míg Magyarország és Németország egymással küzdhetett azért, hogy a bronzéremért játszhassanak a másik ág utolsó helyezettjével.

A magyar csapat összeállítása sem volt hétköznapi.  A rangidős a 47 éves Bartalis Kálmán volt – nemcsak a magyar válogatottban, de a teljes pólótornán is. Ifjabb Bethlen István neve ismerősen csenghet a történelem iránt érdeklődőknek – ő volt a korábbi magyar miniszterelnök középső fia. Saját magát mindig is fekete báránynak tartotta – bevallása szerint ő volt „az első magyar playboy”. Egy biztos: hatfős keretünkből ő volt az egyetlen, aki nem rendelkezett katonai ranggal. Vitéz Dienes-Oehm Tivadar Nyíregyháza sportéletében komolyan letette a névjegyét: ő alapította a helyi pólóklubot, amely aztán országos bajnoki címet is szerzett. Kovács Dezső gépészmérnökként végzett, a seregben pedig századosként szolgált, csakúgy, mint Hámory Gaszton, aki 8-as hendikepjével az ország történetének legmagasabban jegyzett játékosa volt Bethlen mellett. A hatost Szentpály Imre tette teljessé, aki egyébként Horthy Miklós parancsőrtisztje volt. A magyarok csak hazai lovakon szálltak nyeregbe.

A berlini olimpia első magyar meccsére 1936. augusztus 4-én került sor a Maifield Arénában. A hét chuckeres mérkőzésen a Dienes-Oehm, Szentpály, Bartalis, Bethlen összeállításban léptünk pályára. A válogatott a 6. játékrészig végig vezette a mérkőzést (5-2-re, majd 6-3-ra is), az utolsóban azonban kiegyenlítettek a házigazdák (8-8). Mivel a hosszabbítás nem hozott gólt, a mérkőzés újrajátszását augusztus 6-ra írták ki.

A németek jobban játszottak az „odavágó” végén, így a második meccset Adolf Hitler a helyszínen tekintette meg. Az érdeklődés minden képzeletet felülmúlt: a találkozóra 50 ezren látogattak ki (összehasonlításképp: napjaink legnagyobb pólópályája, az argentin Buenos Aires Palermo Cathedral of Polo 15 ezres). Honfitársaink azonban gyorsan lerántották a földre az extázisban tomboló németeket: már az első chukkerben Szentpály duplájával és Bethlen góljával 3-0-ra vezettünk. A Bartalis Kálmánt váltó Kovács Dezső frissességet hozott a csapatba, amely végül megsemmisítő vereséget mért Németországra. A 4. chukkerben 10-1-es állásnál Adolf Hitler dühében elhagyta a stadiont, a végeredmény 16-6 lett.

A bronzmérkőzés sajnos pont ezen találkozó inverzeként alakult: a nálunk jóval tapasztaltabb és erősebb mexikói válogatott könnyed, 16-2-es győzelemmel szerezte meg a bronzérmet. A döntő is emlékezetes maradt: Argentína 11-0-val semmisítette meg Nagy-Britanniát, ezzel bizonyítva, hogy egyeduralkodóvá vált a sportágban – főlénye pedig azóta csak tovább nőtt. Valószínűleg ez is közrejátszhatott abban, hogy a lovaspóló soha többet nem szerepelt olimpián…

A magyar pólósport fénykora ezzel azonban nem ért véget: 1939-ben Hamburgban (még hendikepkorlátozás nélkül) a Dienes-Oehm, Szentpály, Kovács, Hámory összeállítású csapat Európa-bajnok lett. A sportág tündöklését végül elvágta a világháború. A póló a szocializmus alatt itthon gyakorlatilag megszűnt létezni, és csak a rendszerváltás után éledt újjá.

A magyar csapat tagjai katonaként nem kerülhették el a 2. világháborút: Dienes-Oehm Tivadar például 1944. október 28-án Kiskunfélegyházán halt hősi halált, Hámory Gaszton egy Duna alatti alagutat mentett meg a teljes megsemmisüléstől, Kovács Dezső pedig a vagyonmentésben vállalt szerepet, és százakat mentett meg a deportálástól. Napjainkra már egyikük sincs az élők sorában – utolsóként épp utóbbi hunyt el, 1992. július 22-én. Bár történetükre talán csak az igazi fanatikusok emlékeznek, a sportág újbóli hazai fellendülése biztosan örömükre szolgálna.

 

[MOB; Források: Telegraph, Nemzetközi Lovaspóló Szövetség, Dr. Ivanics György: Polo történelem (Professio, 2018), Dr. Ivanics György: Magyar póló 1917-1945 (Professio, 2017.), Magyarok az olimpiai játékokon 1896-2016 (MOB, 2017.), Győr Béla – Klész László: Katonaolimpikonok (Zrínyi, 2012.); Fotó: lovasok.hu]

 

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


190 165 189
Facebook
Instagram
Rss
YouTube