Londoni kvótások: Bácsi Péter sokat tanult a pekingi kudarcból
Bár egy pillanatig sem csak az Európa-bajnokságokra szakosodott Bácsi Péter, ám eddigi pályafutása eredményei alapján kétségkívül a kontinentális vetélkedőkön szerepelt legjobban a Ferencváros 29 esztendős, kötöttfogású birkózója. 2008-ban, Tamperében győzött, 2010-ben, Bakuban harmadik lett, míg 2011-ben, Dortmundban a harmadik színű érmet is begyűjtötte: ezüstérmet szerzett.
Eddig egy olimpián indult, ott viszont csak félsikerrel szerepelt. Legalábbis, ha azt vesszük alapul, hogy a szakemberek őt is dobogóra várták.
„Bár Pekingbe már Európa-bajnokként utazhattam, az olimpia az egészen más valami” - hangsúlyozta Bácsi Péter. „A sorsdöntő meccsemen ugyanis elemista hibát vétettem. Hiába álltam nyerésre francia riválisommal szemben még néhány másodperccel a befejezés előtt is, mégis elindítottam egy támadási kísérletet, amire semmi szükségem nem volt. Szinte rárontottam a franciára, aki megkontrázott és máris ugrott a dobogós helyezés - végül ötödik lettem.”
- Pedig - túl az Eb-elsőségen is - elég komoly versenyzői múlttal a háta mögött léphetett szőnyegre a kínai fővárosban.
„Nyolc éves voltam, amikor 1991-ben, Gyálon, egy nyári iskolai táborban belekóstoltam a birkózásba. Hat évvel később nyertem az első, számomra már komolyabbnak tűnő, serdülő versenyen, Karcag városában. Azt viszont ne kérdezze, hány kiló is voltam akkoriban. Csak arra emlékszem, hogy negyvenvalahány. Ezekben az években Széles József és Petrezselyem Antal foglalkozott velem, amikor pedig átléptem a juniorok közé, az olimpiai bajnok Sike András csoportjába kerültem. Ez idő tájt már 69 kilóval mérlegeltem, később egy ideig ingadoztam a 66 és a 74 kiló között. Ez a kérdés ma már régen nem kérdés. Legfeljebb az jelenti a témát, hogy miként sikerül lefogynom végleges súlycsoportom felső határára, a 74 kilóra.”
- És hogy szokott sikerülni?
„Hát ezek a napok birkózó pályafutásom legkellemetlenebb időszakai. Edzésidőszakban, ha kicsit vigyázok, akkor is 82 kiló körül van a testsúlyom. A fogyasztás sikere döntően befolyásolhatja az adott versenyen az eredményességemet.
- Mi mindentől függ még, hogy jól vagy kevésbé jól szerepel valahol?
„A felkészüléstől, majd a sorsolástól, s attól is, hogy hány meccset kell néhány órán belül megvívnom. No és természetesen a bíráskodáson is, mivel a szubjektivitás kiküszöbölhetetlen. Ha több bírónk működhetne közre az egy Bacsa Péter mellett, az mindenképpen javítaná az esélyeinket a vitás szituációk elbírálásánál.”
- És az nem számít, hogy edzőként ki ül a szőnyeg szélén?
„Ez is jelenthet olykor valamit, elvégre Sike András nem tizenkettő egy tucat birkózó volt, hiszen ő Szöul bajnoka 57 kilóban. Előttem különösen nagy tekintélynek örvend, mert az ő tapasztalatainak és eredményeinek birtokában mindenképpen hitelesen hangzik, amit mond, amit tanácsol. Egyébként a válogatottbeli mestereinkkel, Sztruhács György kapitánnyal és segítőjével, Takács Ferenccel is igen jó a kapcsolatom. A kapitány ráadásul emberileg is sokat tesz azért, hogy optimális hangulatban, küzdőképességgel álljak majd fel a szőnyegre.”
- És vajon Londonban hogy fog onnan lejönni?
„Nagyon bízom a jó szereplésben, mivel rengeteget tanultam a hibáimból és nagyon vigyázni fogok a fogyasztás fokozatosságára. Az utolsó héten már csak 6-7 kiló lehet rajtam, a mérlegelés napján pedig legfeljebb ötven deka. Most úgy érzem, mind a négy kötöttfogású magyar részvevő esélyes lehet az éremszerzésre. Természetesen a két szabadfogásúnak, Hatos Gábornak és Ligeti Dánielnek, meg Sastin Mariannának drukkolok elsősorban, de az ökölvívók és a cselgáncsozók is a szívem csücskében vannak.”
- Londonban a második olimpiája következik, de vajon lesz-e harmadik ötkarikás fellépése is?
„Birkózásban a 25 és 30 év közötti időszakot tartják optimálisnak, ebben én pillanatnyilag még benne vagyok. Mivel szeretek birkózni, így addig maradok a sportágban, amíg képes leszek a helyemet tartani a nemzetközi élmezőnyben.”
(Forrás, fotó: JochaPress)
Keresés