Londoni kvótások: Joó Abigél szerint jobb esélyesnek lenni!

„Az igazsághoz tartozik, hogy nem vagyok túl könnyű eset!”

Kár lenne tagadni: ha valaki kétszeres Európa-bajnok, az nem statisztálni utazik az olimpiára. Márpedig a KSI cselgáncsozója, Joó Abigél két alkalommal is az öreg kontinens legjobbja lett a 78 kilósok súlycsoportjában. A még a huszonkettedik születésnapján is innen járó, 183 centiméter magasra nőtt Abigél csendben, de annál nagyobb elszántsággal készül az ötkarikás megméretésre.

„Úgy gondolom, jobb úgy kimenni, hogy az ember az esélyesek közé tartozik, mintha eleve a vert mezőnyben tartanának számon” - vélekedik az izgalmas kérdésről Abigél. „Az is igaz, hogy az esélyesebbekkel szemben óhatatlanul meglévő elvárás nyomasztó hatása is adott, ezt is meg kell tanulni elviselni.”

- Ami azt illeti, az évek során, a létra fokainak megmászása közben volt ideje ezt is elsajátítani.

„Már hatévesen elkezdtem kísérgetni a bátyámat a cselgáncs edzéseire, s mivel a dolog megtetszett és idővel egyre jobban érdekelt, így más sportág szóba sem kerülhetett. A heti három gyakorlástól - miközben teltek az évek a Városligeti Általános Iskolában, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban, majd a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építóipari Karán - szép lassan eljutottam az öt, nyolc, az utóbbi években pedig már a tíz edzésig. Megvallom, ennél többet én már sem nem tudok, sem nem akarok elvállalni.”

 - Amint az ábra mutatja, egyre jobb hatásfokkal végzi az edzéseket, hiszen előbb Bécsben (2010), majd idén Cseljabinszkban is Európa-bajnok tudott lenni.   

 „A nemzetközi mezőnyben már 2007-tól ott vagyok, kétszeres junior- és háromszoros U23-as Európa-bajoknak is mondhatom magamat, a számos, érmes helyezésem mellett. Ám nem jutottam volna el idáig, ha bátyám, István nem foglalkozik velem oly sokat, nevelőedzőm, Szombat Attilával együtt. Később kerültem Pánczél Gábor kezei alá, akivel - Preisler Gábor asszisztálása mellett - mind a mai napig közösen készülünk.”

- Milyen minősítéssel lehetne illetni ezt az edző-versenyző kapcsolatot?  

„Hát, azt nem mondhatnám, hogy nincsenek közöttünk nézetkülönbségek, meg az is az igazsághoz tartozik, hogy nem vagyok egy túl könnyű eset, de eddig még mindig sikerült megegyezésre jutnunk.”

- Ez a téma túl van beszélve. Inkább jöjjön egy kis szakma. Melyek a leghatásosabb fegyverei a bizony kemény csatákban?

„A belső combdobás, a csípődobás balra és a nagy belső horog azok, amelyeket legszívesebben bevetek, ha van rá lehetőségem. A mezőnyben sok jobbos van, ezeket a fogásokat a balosok nem szeretik. Az is előnyös rám nézve, hogy magasabb vagyok az átlagnál. A 78 kilóban a legtöbb rivális ugyanis általában 175 centiméter körüli.”

- Kétszeres Európa-bajnok. Mit jelenthet ez a száraz tény az esélyek latolgatásánál?

„Az aktuális világranglistán az ötödik hely az enyém. Előttem japán, brazil, francia és kínai versenyzők találhatók. Mindegyikükkel meccseltem már és senkivel szemben sincsenek különös várakozásaim, netán félelmeim. A huszonegyes mezőnyben bármelyikükkel összefuthatok, az addigi eredmények függvényében a nyolcból a négy közé jutásért majdan sorra kerülő összecsapások egyikében. Ott már bármi előfordulhat, addig viszont kötelező eljutnom.

- A magyar cselgáncssportot erős csapat, nyolc versenyző képviseli majd Londonban. Milyen eredményekre számít?

„Kétségtelenül erős együttesünk van, de senkit nem akarok név szerint kiemelni. Mivel én a hatodik napon lépek tatamira, már előttem jönnie kell valamilyen éremnek. Legjobban annak örülnék, ha a Himnusz is felhangzana valamelyikünknél, már előttem, mert ez roppant jót tenne a közérzetemnek.”

- Amikor vége lesz a 78 kilósok csatájának, mi következik Joó Abigél számára?

„Ha érmes lennék, maradhatnék az olimpiai faluban. Én azonban minden eshetőségre készen, számos sportversenyre már előre megvásároltam a belépőimet. Tehát mindenképpen maradok és szurkolni fogok a magyaroknak. Elsősorban a birkózóknak, illetve a KSI-ben velem együtt nevelkedett klubtársaimnak, az öttusázó Kasza Róbertnek és a tornász Hídvégi Vidnek.”

- És amikor hazajön?

„Kicsit készülök az októberben sorra kerülő U23-as Eb-re, majd némi szabadságot is szeretnék kapni. Utána egy félévig a tanulmányaimat szeretném előnyben részesíteni, mert a féléves halasztások gyakorlatilag egy-egy esztendőt jelentenek, mivel nincsenek keresztfélévek. Egyébként kimondottan érdekelnek a tanulmányaim, így előbb, vagy utóbb infrastruktúra mérnökként szeretnék majd dolgozni.

(Forrás, fotó: JochaPress)