1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

80 éves Grosics utódja, Szentmihályi Antal

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail


Olimpiai aranyérem, nyolc magyar bajnoki cím, válogatott debütálás az utcáról, agyrázkódással végigjátszott vb-meccs, 3 év edzősködés a Maldív-szigeteken. Kalandos pályafutás jutott osztályrészül az aranycsapat utáni generáció egyik legjobb magyar kapusának, Szentmihályi Antalnak, akit 80. születésnapja alkalmából köszöntünk.

Szentmihályi Antal 1939. június 13-án látta meg a napvilágot Győrben. Fiatalkorát is „a vizek városában" töltötte, ahol egy helyi kiscsapatban, a Győri Textiles SE-ben kezdett el futballozni 12 éves korában. Itt aztán hamar felfigyelt rá a Győri ETO, a város első számú csapatában pedig 1958-ra első számú kapus lett. Bár az ETO 1959-ben kiesett az első osztályból, ő maradt az élvonalban: a Vasas igazolta le. Pályafutása itt indult csak be igazán: első két angyalföldi szezonjában rögtön bajnok lett, 1961. december 9-én pedig a válogatottban is bemutatkozhatott Chilében. Bár ő volt az 500. játékos, aki magára ölthette a címeres mezt, debütálása nem sikerült túl fényesen: a házigazdák 5-1-re ütötték ki a magyar csapatot. A meccsel kapcsolatban korábban azt nyilatkozta, hogy az utazás szervezői elfelejtettek szállást foglalni, így az éjszakát Santiago utcáin töltötték...

Miután 1964-ben a Vasas inkább a fiatalabb Varga Lászlót favorizálta, a válogatott elsőszámú hálóőre hirtelen klub nélkül találta magát. Végül innen is visszaverekedte magát a nemzeti csapat kapujába, egy évvel később pedig az Újpest dobott neki mentőövet. Klubkarrierje legsikeresebb időszaka a lila-fehérekhez köti a korabeli klasszist. 1969 és 1974 között zsinórban 6 bajnoki címet nyert a Megyeri úton, illetve kétszeres kupagyőztes is lett. Az újpesti időszak koronájának talán az 1973-74-es Bajnokcsapatok Európa Kupája (a mai Bajnokok Ligája elődje) tekinthető. A Dózsa a kétszeres bajnok, Eusébióval felálló Benfica kiejtését követően Szentmihályi parádéjának köszönhetően büntetőkkel ütötte ki a cseh bajnok Spartak Trnavát, és jutott be Európa 4 legjobb csapata közé. Itt aztán a későbbi győztes, a Gerd Müller és Franz Beckenbauer nevével fémjelzett Bayern München jelentette a végállomást.

A válogatottban még ennél is nagyobb tettet hajtott végre: 1964-ben Tokióban olimpiai aranyérmet szerzett a magyar csapat tagjaként. Bár a torna elején Gelei József védett, a csehszlovákok ellen 2-1-re megnyert döntőben már ő állt a kapuban, mellette pedig olyan klasszisok futballoztak, mint Novák Dezső, vagy klubtársa, Bene Ferenc. Szintén fontos tagja volt az ugyanezen évben Eb-bronzot nyerő tizenegynek (ez a mai napig az ország legjobb Európa-bajnoki eredménye), valamint az 1966-os világbajnokság keretének. Utóbbihoz ugyanakkor keserű emlékei is fűződnek. A portugálok ellen 3-1-re elveszített csoportmérkőzés után 2 gól is az ő hibájából esett. A szurkolók a fejét akarták, azt ugyanakkor nem tudhatták, hogy egy, a bemelegítés során történt szerencsétlen ütközés miatt Szentmihályi agyrázkódással védte végig a találkozót. A csapat végül így is továbbjutott a csoportból, a negyeddöntőben a Szovjetunió állította meg őket.

31 válogatott meccs és többszáz bajnoki találkozó után Szentmihályi 1974-ben visszavonult, és edzőnek állt. Első felnőtt csapata 1977-ben a Székesfehérvár volt, majd Tatabányán, az MTK-nál és a BVSC-nél is megfordult, mielőtt Kuvaitba szerződött volna. Az al-Shabab és az al-Dzsahra irányítását követően visszatért Magyarországra, majd 1991-ben ismét belevágott a külföldi kalandba. A szintén kuvaiti al-Taa'won után még egzotikusabb helyre, a Maldív-szigetekre költözött. Itt 3 évet töltött a Club Valencia kispadján, ezalatt pedig 2 bajnoki címet szerzett. 1997-ben vetett véget rendkívül kalandos pályafutásának, és vonult nyugdíjba.

Szentmihályi Antal saját bevallása szerint fiára a legbüszkébb (aki egyébként elismert dobos lett), a magyar futballt pedig továbbra is lankadatlan figyelemmel követi. Pályafutását és a hazai labdarúgás helyzetét egy későbbi interjújában így értékelte: „érdekes, de valahogy a kudarcokra mindig jobban emlékeztem, mint a sikerekre, pedig szerencsére az utóbbiból akkoriban bőven jutott nekünk. A magyar futball hosszú éveken át tartó eredménytelenségét is nehezen viseltem, éppen ezért örömmel látom, hogy a helyzet javul, és szívből remélem, hogy hamarosan ismét lesz okunk örülni labdarúgóink sikereinek."

Isten éltesse a Vasas, az Újpest, és a magyar válogatott legendáját!

(A képen Baróti Lajos edzővel.)

(MOB-összeállítás, mlsz.hu, nso.hu, ripost.hu, borsonline.hu, youtube; fotó: MTI)

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


190 165 189
Facebook
Instagram
Rss
YouTube