1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

A helsinki sikertől a „berni csodáig” – az Aranycsapat rövid története

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail


Az 1952-ben olimpiai bajnoki címet szerző magyar labdarúgó-válogatott, az Aranycsapat gyökerestül alakította át a futballról addig kialakult közgondolkodást. A játékosok folyamatos pozícióváltásaival, az új formációjukkal és játékfelfogásukkal a ma „totális futballként" ismert stílus alapjait tették le. Elképesztő szárnyalásuknak végül egy váratlan berni vereség vetett véget...

Grosics, Buzánszky, Lóránt, Lantos, Bozsik, Zakariás, Budai, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor – a névsor, amelyet minden magyar kívülről fújt akkoriban, és amely láttán összeszorult az ellenfelek gyomra. Az „Aranyfejű” Kocsis Sándor, az „Öreg” Hidegkuti Nándor, a „Fekete Párduc” Grosics Gyula, vagy a „Száguldó Őrnagy”, Puskás Ferenc az ’50-es években a világ legjobb csapatát alkották, és úgy formálták át teljesen a kor labdarúgását, hogy összeállításukat külföldön is csak „Magical Magyars”-ként emlegették. A csapat első igazán nagy dobására Magyarország történetének legsikeresebb olimpiáján, 1952-ben Helsinkiben került sor.

A csapatot szövetségi kapitányként az a Sebes Gusztáv vezette, aki képes volt meggyőzni az ország politikai vezetését arról, hogy érdemes elindulniuk az 1952-es játékokon. „Több remek csapat is volt rajtunk kívül – a szovjetek, az osztrákok, a svédek, a jugoszlávok, az olaszok –, de úgy éreztem, megvannak a játékosaink és a taktikánk, hogy bárkivel versenyre kelhessünk” – mondta Sebes a FIFA-nak.

Ebben az időszakban a „WM” formáció volt a leggyakoribb taktikai felállás, melyben az „M”-et három védő és két fedezet, a „W”-t pedig két visszavont összekötő és három támadó alkotta. Sebes formációja azonban inkább 2-3-3-2-re emlékeztetett, melyben a középső támadó, Hidegkuti mélyen visszalépett a középpálya irányába, ezáltal a két összekötőt, Puskást és Kocsist segítve a támadásoknál. Válogatottunk ezen formációja aztán az idő előre haladtával 4-2-4-re alakult, ami már nagyban hasonlít a ma elterjedt, klasszikus 4-4-2 alakzatához. Sebes magyar válogatottja 1950 és 1956 között 42 győzelmet, 7 döntetlent és mindössze 1 vereséget jegyzett – utóbbira a későbbiekben még visszatérünk.

„Már addig is jó csapat voltunk, de az olimpia alatt kezdett el igazán felélénkülni a játékunk. Ez volt a ’totális futball’ prototípusa, amelyet később a hollandok játszottak. A támadásoknál szabadon helyezkedhettünk, a hátvédektől a csatárokig mindenki támadott” – mondta Puskás Ferenc a válogatott olimpiai szerepléséről.

1952. július 15-én a Turku stadionban mutatkozott be az Aranycsapat az olimpián. A románok ellen egy nehézkes kezdés után 2-1-re győztünk, innentől azonban csak egyre jobban játszott a válogatott: a legjobb 16 között 3-0-ra vertük az olaszokat, Törökország ellen 7-1-el jutottunk tovább, majd a svédek ellen egy 6-0-s sikerrel biztosítottuk be helyünket a döntőben.

Augusztus 2-án 59 ezer néző tekintette meg a helyszínen a meggypiros mezek pályára lépését Jugoszlávia ellen. Bár déli szomszédaink jobban kezdték a mérkőzést, a 70. percig egy gól sem szerepelt az eredményjelzőn. Ekkor Puskás ballábas lövése előnyhöz juttatta a magyarokat, majd a 88. percben Czibor végleg eldöntötte a találkozót. „Ellenállhatatlan megnyugvást érzek” – nyilatkozta a mérkőzés után Sebes. „Megtettük, amit tennünk kellett, és mindezt stílusosan tettük. Hirtelen a nemzetközi sajtó dicsfényében fürödtünk. Az olimpiával felkerültünk a térképre.”

„Miután elhagytuk Prágát, a vonatunk hazafelé minden megállónál megállt, hogy a tömegek köszönteni tudjanak minket. Mikor megérkeztünk Budapestre, a látvány a Keleti Pályaudvaron elképesztő volt. Nagyjából 100 ezer ember zsúfolódott össze a környező utcákban ünnepelni! Extázisban voltunk. Ez volt az első nagy sikerünk, és még fiatal volt a szívünk” – emlékezett vissza Puskás.

Az Aranycsapat másik kultikus sikere a következő évben született: 1953. november 25-én, a londoni Wembley gyepén 6-3-ra ütöttük ki a házigazda Angliát. A nézőtéren 110 ezer szurkoló sokkolva nézte a magyarok játékát, az angoloknak pedig szembesülniük kellett azzal a ténnyel, ami már régóta a levegőben lógott: a szigetország elveszítette vezető szerepét a világ futballjában.

Az 1954-es világbajnokságon Svájcban már toronymagas esélyesként léphetett pályára a magyar csapat. Az elődöntőig szinte semmilyen ellenállásba nem ütköztek Puskásék: Dél-Korea ellen 9-0, az NSZK ellen 8-3, a brazilok ellen 4-2 szerepelt az eredményjelzőn. A címvédő Uruguay ellen már szoros mérkőzés következett, a 2-2-es rendes játékidőt követően Kocsis két hosszabbításban szerzett góljával jutottunk tovább. A döntőben aztán jött az emlékezetes NSZK elleni visszavágó: Bernben 8 perc után már 2-0-ra vezettünk, végül mégis a nyugat-németek örülhettek: a 3-2-es vereség a világbajnokságok történetének egyik legmeglepőbb eredménye lett. A mérkőzés „a berni csodaként” vonult be a labdarúgás emlékezetébe, számunkra ugyanakkor az Aranycsapat végét jelentette…

(olympic.org, fotók: NOB)

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


190 165 189
Facebook
Instagram
Rss
YouTube