1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

Elhunyt Korondi Margit, aki Helsinkiben az első magyar aranyat szerezte

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

Életének 89. évében elhunyt kétszeres olimpiai bajnok tornászunk, Korondi Margit – tájékoztatta a Magyar Olimpiai Bizottságot a családdal egyeztetve Kertész Alice, korábbi csapattársa. A bajnoknő sikerei közt 8 olimpiai érmet számlál.

Ismét egy legendával lett szegényebb olimpiai családunk. Hosszú betegség után, Las Vegas-i otthonában hunyt el az 1952-es helsinki olimpia első magyar aranyérmét nyerő tornászunk, Korondi Margit. Pindurkának – ahogy egyik edzője, Aradi Gyula hívta – már a pólyában eldőlt a sorsa. Az 1932. június 24-én, Celjében született olimpiai bajnokunk édesapja, Korondi Ferenc maga is kiváló tornász volt. Ám testnevelő tanárként az 1932-es olimpián nem indulhatott, mert professzionistának számított a kor akkori szabályrendszere szerint. Talán ezért is, vitte magával egészen kiskorától kezdve lányát a tornaterembe. Aki így emlékezett vissza egy pár évvel ezelőtti interjúban: „Mindig kérdezik tőlem, hogy elveszítettem-e a gyerekkoromat, mert tornásztam. Hogyan veszíthettem volna el, amikor imádtam? Édesapám már a pólyában a lábamnál fogva himbált, hogy mutassa, mennyire erős vagyok, és ő már akkor tudta, olimpiai bajnok lesz belőlem, annak fog nevelni. Azt hiszem, bennem akarta saját magát látni, mert neki nem sikerült kijutni az olimpiára, pedig igazán közel állt hozzá. Nagyon hálás vagyok a tornának, mert önfegyelmet, tartást adott. Én ugyan pici vagyok, de a sportnak köszönhetően be tudtam lépni úgy egy társaságba, hogy elegáns legyek, és figyeljenek rám. Emellett minden testrészem mozgott, az alakmegőrzéséhez ez elengedhetetlen volt. Az agyamat is megtornásztattam, hiszen egy gyakorlatot nem lehet anélkül tökéletesen végrehajtani, hogy előtte ne gondoljam végig, mit és miként fogok tenni, amikor engem szólítanak a szerhez.”

Kis túlzással előbb tanult meg kézen járni, mint lábon. Korondi Margit már egészen fiatalon kitűnt tehetségével, az 1947-es ifjúsági országos bajnokságon valamennyi szeren ő gyűjtötte be az első helyet. Akkoriban még csak álmodozott róla, hogy majd egyszer példaképeivel, Keleti Ágnessel és Tass Olgával tornázhasson együtt, és nemes versenyzésben, túl is szárnyalja őket. Talán maga sem hitte el, hogy alig húsz évesen, már tagja is lett a Helsinkibe utazó olimpiai csapatnak.

Az közismert, hogy kis hazánknak, aranyak szempontjából, mindmáig az 1952-es játékok a legsikeresebb, ám arról már kevesebb szó esik, hogy az első öt napon még nem született magyar siker. Majd eljött július 23., így kevesebb, mint egy hónappal huszadik születésnapja után, a felemáskorlát versenyében, a dobogó legfelső fokára állhatott fel Korondi Margit, megelőzve ezzel nemcsak a szovjet riválist, hanem az egykori példaképet, Keleti Ágnest is. Egy máig nem cáfolt anekdota szerint Rákosi elvtárs aznap reggel egy táviratot küldött a faluba, melyben az állt, semmiképpen se nyerhet. Majd pár óra elteltével ismét egy sürgöny érkezett a válogatott edzőjéhez, Herpich Rezsőné Vali nénihez, melyben már arra kérték tegyen meg mindent, hogy nyerjenek. Hogy ezen múlt-e, már soha nem fogjuk megtudni, viszont az almanachok azóta is őrzik, hogy Helsinki első magyar aranyát a küldöttség legfiatalabbjaként, Korondi szerezte.

Ám egy másik, inkább megmosolyogtató epizód is lezajlott aznap. Történt ugyanis, hogy a legendás Szepesi György, még verseny közben kérte Korondit, mondja el győzelmi beszédét, és hiába kérlelte őt szép szavakkal tornászunk, a végén csak el kellett mondania előre.

 

Az olimpia után egy sérülés miatt Korondi Margit visszavonult. Civilként kötödét nyitott az Oktogonon. Ide tért be pár évvel később Sárkány István, hogy visszacsábítsa a szőnyegre, mondván a csapatnak szüksége van rá a melbourne-i olimpián. Bár nem volt könnyű visszarázódnia, mégis sikerült visszatornáznia magát a válogatottba.

Bár az ’56-os események senkit nem kíméltek, sokaknak ez a kinti teljesítményükre is rányomta a bélyeget. Korondi Margit már akkor tudta, hogy nem tér haza, amikor leszállt a gép Ausztrália földjén. A kinti napok is bizonytalanságban és feszültségben teltek. A női torna-válogatott a szőnyegen szeretett volna visszavágni a levert forradalomért, és bár az összetett csapatversenyt nem sikerült megnyerniük, a kéziszercsapat döntőjében ők diadalmaskodtak. Így emlékezett vissza az akkori eseményekre: „Már nem nagyon koncentráltunk a versenyre. Mégis bennünk volt a versenyzés, hiszen évek óta ebben éltünk, s mindig arra törekedtünk, hogy érmeket nyerjünk az országnak. (…) Bár egész éjjel nem aludtunk, a versenyre összeszedtük magunkat. El kell ismerni, ennek ellenére csak félig voltunk ott fejben, mert már a jövőn járt az eszünk. A szívünk persze a helyén volt. Amikor kint álltunk együtt, s meghallottuk a felcsendülő zenét, eluralkodott bennünk a csapatérzés. Minden más háttérbe szorult.”

Korondi Margit is azon olimpikonok egyike volt, aki elfogadta a Sport Illustrated ajánlatát, és részt vett a három hónapos amerikai körúton. Annak végeztével Kaliforniában telepedett le, hiszen egész életében a napsütésre vágyott. Itt kezdetben úszást oktatott, majd idővel ismét tornával, azon belül is az alakformálással és az egészséges életmóddal kezdett el foglalkozni, amelyben legalább olyan sikeres volt, és olyan hírnévre tett szert, mint Magyarországon élsportolóként. „Amíg versenyeztem, mindig olyan természetesnek tűnt, hogy nyerek, akkor nem értékeltem, mit értem el, hogy olimpiai bajnok lettem. Most, idősebb koromra kezdem megérteni, mit értem el…”

Korondi Margit kétszeres olimpiai bajnok (1952, felemáskorlát és 1956, kéziszercsapat), kétszeres ezüstérmes (1952, 1956) és négyszeres bronzérmes (1952). A Melbourne-ben bajnok kéziszercsapatnak tagja volt Bodó Andrea, Keleti Ágnes, Kertész Alíz, Köteles Erzsébet és Tass Olga is. 

Korondi Margit mindig egy életvidám, igényes és társaságkedvelő ember volt, aki nem rettent meg attól sem, hogy a saját kezébe vegye sorsa alakítását, bátran dacolt mindig a kihívásokkal. Elvesztése űrt hagy maga után.

A Magyar Olimpiai Bizottság és az olimpiai család osztozik hátrahagyott szeretteinek fájdalmában.

Az Isten nyugosztalja Korondi Margitot!

(MOB-összeállítás; fotó: MTI)

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


190 165 189
Facebook
Instagram
Rss
YouTube