Két olimpiai bajnokunk augusztus 4-én ünnepli kerek születésnapját

Bodó Andrea olimpiai bajnok tornász, sportvezető 80. és Tatai Tibor, olimpiai bajnok kenus, edző 70. születésnapját ünnepli augusztus 4-én. Mindkét bajnokunknak jó egészséget és boldog születésnapot kívánunk !

Bodó Andrea, Molnár Miklósné (Budapest, 1934. augusztus 4. –) olimpiai bajnok tornász, sportvezető.

A Budapesti Honvéd, illetve a Budapesti Vörös Meteor tornászaként 1952-től 1956-ig szerepelt a magyar válogatottban.
Két olimpián vett részt, a magyar női tornászcsapattal összesen négy olimpiai érmet nyert.

                           Bodó Andrea, Tass Olga, Keleti Ágnes, Köteles Erzsébet

Az 1956. évi melbourne-i olimpián a Bodó Andrea, Keleti Ágnes, Kertész Aliz, Korondi Margit, Köteles Erzsébet, Tass Olga összeállítású kéziszercsapat tagjaként olimpiai bajnoki címet szerzett.

Az olimpia után részt vett a Sport Illustrated magazin által szervezett túrán, majd San Franciscóban telepedett le és azóta is ott él.

Részt vett az olimpiai bajnokok jubileumi utazásán Helsinkiben és Melbourne-ben. Harmadik férje ismert fizikus, különösen büszke két unokájára.

Sportvezetői pályafutása

1960-ban a Berkeley Egyetemen testnevelőtanári és pszichológusi oklevelet szerzett. Tagja lett az Amerikai Torna Szövetség végrehajtó bizottságának, majd 1984-től a Nemzetközi Torna Szövetség (FIG) Ritmikus Sportgimnasztika Bizottságának.
1988-tól a FIG titkárává, 1992-től négy évre alelnökévé választották. Az 1984. évi Los Angeles-i és az 1992. évi barcelonai olimpián technikai vezetőként részt vett a ritmikus sportgimnasztika versenyek lebonyolításában.

 Sporteredményei

olimpiai bajnok (kéziszercsapat: 1956 Melbourne)
kétszeres olimpiai 2. helyezett (összetett csapat: 1952, 1956)
olimpiai 3. helyezett (kéziszercsapat: 1952 Helsinki)
mesterfokú bajnok (lóugrás: 1955)
magyar csapatbajnok (1956)


Legszívesebben gombászik a hétfőn 70 éves Tatai Tibor



Ha vannak magányos farkasok, úgy az 1968-as, mexikóvárosi olimpia kenu egyes számának bajnoka, Tatai Tibor mindenképpen ebbe a kategóriába tartozik. Soha nem volt könnyű újságírói lecke róla bármit is írni, s ez a külvilágtól való elzárkózás az évek múlásával egyre jobban érzékelhető nála. Amikor a 70. születésnapja ürügyén beszélgetésbe próbáltam elegyedni vele, ez csak többszöri nekifutásra, és nagy döcögve sikerült.   

- Megvallom, az újságírókért végképp nem lelkesedem. Csak egy példa a miértre. Már olimpiai bajnokként nyertem egy hazai válogatót 1970-ben, ám másnap a Népsport azt közölte, hogy Wichmann Tamás győzött. Az újság sportági felelőse a reklamációra azt válaszolta: neki azt kell írnia, amit az OTSH utasításba ad neki. Hát erről ennyit…

- A kenuzást elég későn, 16 éves korában kezdte, s amint állítja, nem elsősorban rajta múlt, hogy egyáltalán kijutott Mexikóba.

- Jómagam a természetet, a kellemes lapátolás lehetőségét, a víz közelségét kerestem, amikor kenuba térdeltem. Amikor két és fél év katonaság után, 1966-ban visszatértem az Előre pünkösdfürdői csónakházába, egyetlen edzőm, Molnár Lajos bácsi tudatta, hogy el akarják venni a telepünket és jó lenne, ha összehoznánk valami jobb eredményt. Rákapcsoltam, néhány hónap múlva pedig már Budapest-válogatottként utaztattak az NDK-ba. Ettől kezdve engem is elragadott az a bizonyos mókuskerék.

- Tatai mindig elmondja, Wichmannal soha nem volt semmilyen ütközése, miként azt sem felejti ki, hogy a Granek István, akkori kapitány által kiírt mexikói szétlövést is leginkább elhallgatták volna, akkora előnnyel nyert Wichmann előtt.

- A döntés Granekot igazolta, hiszen Wichmann után a döntőben is nyerni tudtam. Egy Vb-arany (1970, Koppenhága) után az 1971-es, belgrádi Vb ezüstérmét követően lemondtam a válogatottságot, miután letoltak, mondván:  „Tatai elvtárs, ezt bárki meg tudja csinálni!” Egy ideig még csónakáztam, majd 1973 őszén végleg letettem a lapátot.               

- Megnősült, a BKV-nál dolgozott és edzősködött. A későbbi olimpiai bajnok Novák Ferencet 1982 és 1988 között irányította, majd
egy nagy ugrással Kínában folytatta.

- Három hónap után feladtam, annyira más volt az ő gondolkodásmódjuk. Hétközben kitűnő edzéslehetőségek mellett készülhettünk, a hétvégéket viszont szállodában kellett töltenem.   A figyelőemberek egymást érték, a sofőröm pedig nem ülhetett velem egy asztalhoz…szóval ez nekem nem ment.

- Később Rómába is hívták, ahol a sportág helyzetének feltérképezésével bízták meg.

- Egy hónapig csillagtúráztam Olaszországban, majd leadtam az összefoglaló jelentést. Azt ígérték, küldik a négyéves szerződést. Hátulról tudtam meg, a szövetség közölte az olaszokkal, hogy én nem akarok náluk dolgozni. A valóságban az történt, hogy a nekik kellemesebb Tóth Árpádnak átjátszották az én meghívásomat…

- Még egy külföldi, egy spanyol túra után 1993-ban visszatért a BKV-hoz.

- Ott hagytak dolgozni, de pechemre, a kenu párosom egy héttel a barcelonai olimpia döntője előtt megbetegedett, s végül kiestek. Itthon folytattam, Novák Feri már 1993-ban világbajnok lett C-4-ben, miközben Boldizsár Gáspárral párban csak szétlövésben, kis különbséggel maradt alul a Kolonics György, Horváth Csaba kettőssel szemben. Az évek során részsikerekkel vétettük észre magunkat. 1999-ben lettem vezetőedző és a 60. születésnapomon, 2004. augusztus 4-én nyugdíjba mentem.

- Az elmúlt tíz évben - ha lehet - még sokkal kevesebbet hallhattunk Tatai Tiborról.

- Való igaz, egyre kevésbé érdekelnek a világ dolgai. Éppen elég tennivalóm van itthon, Szentendrén, miként a Luppa-szigeti házikónkat is gyakran és szívesen látogatjuk meg a feleségemmel. A legkedvesebb időtöltésem a gombászás, a növényekben eddig még nem csalódtam. A születésnapomon egyébként nem lesz semmi extra program. Örülök, ha az unokatestvéreim is meglátogatnak.
 
(Jocha Károly)

Tatai Tibor (Pöse, 1944. augusztus 4. –) olimpiai bajnok magyar kenus, edző.

16 évesen kezdett kenuzni a Budapesti Előre, illetve a BKV Előre színeiben. 1968-tól 1972-ig négyszer szerepelt a magyar válogatottban.
Mexikó legkellemesebb magyar meglepetését szállította, élete első világversenyén olimpiai bajnok lett C-1. 1000 m futamában.
Indulása csak az utolsó napokban, a helyszínen rendezett próbaversenyen dőlt el. Granek mester a jóformán ismeretlen fiatalembert választotta a már akkor többszörös világbajnok Wichmann Tamás helyett.

A győztes olimpia után ugyanebben a számban az 1970. évi koppenhágai világbajnokságon arany-, az 1971. évi belgrádi világbajnokságon ezüstérmes lett.
1969-ben az Európa-bajnokságon bronzérmes volt. Az aktív sportolást 1972-ben fejezte be.

A Testnevelési Főiskolán 1969-ben edzői, 1986-ban szakedzői oklevelet szerzett. Visszavonulása után a BKV Előre trénere volt. Ezt követően Kínában lett szaktanácsadó, majd 1990-től 1995-ig a spanyol kenuválogatott edzője volt. Hazatérése után ismét a BKV Előre edzője lett. Tanítványa volt Novák Ferenc olimpiai bajnok.

A szerény, halk szavú sportember Időközben kínai versenyzőknek adott tanácsokat, Barcelona előtt a spanyol válogatott edzéseit vezette.

Sporteredményei

olimpiai bajnok (1968)
világbajnok (1970)
világbajnoki 2. helyezett (1971)
Európa-bajnoki 3. helyezett (1969)
háromszoros magyar bajnok

Díjai, elismerései

Az év magyar kenusa (1970)
Pest Megyéért Emlékérem (2008)
A kajak-kenu szövetség arany érdemérme (2011)
A magyar kajak-kenu sport örökös bajnoka

(Fotók: Róth Tamás, Jocha Károly, MOB archivum)