Masszív lausanne-i örökség már a játékok előtt

A 2020-as téli ifjúsági olimpia rendezői szerint a sportesemény legfőbb szervezőereje egy olyan pozitív hagyaték létrehozása a jövő generációk számára, melynek szívét a fenntarthatóság alkotja. Az ötkarikás világverseny jelentős örökséget hagy majd hátra – bizonyos területekre pedig már eddig is komoly hatással volt.

A játékok oktatásügyi szerepe számtalan olyan projektben tükröződik vissza, melyben a szervezők általános- és középiskolás gyermekeket, valamint egyetemistákat is bevontak az ifjúsági olimpia alapjainak lefektetésébe. A rendezők például a kabalák, a piktogramok és a vizuális elemek tervezésénél is támaszkodhattak fiatal gyakornokok munkájára, valamint több logisztikai feladatot is az új generáció képviselőire bíztak, így például a szállások vagy az étkezések szervezését. Emellett a házigazda Vaud kanton diákjai számára olyan lehetőségeket is biztosítottak, mint a Radiobus program, melyben az iskolások saját rádiót üzemeltethetnek, riportokat, cikkeket és beszámolókat írhatnak, legjobbjaik pedig az ifjúsági olimpia médiamunkáiban is közreműködhetnek majd.

A szociális örökség már az előkészítési fázisban is fellelhető: megszámlálhatatlan támogató fog össze büszkén azért, hogy egy különleges és emlékezetes rendezvényt hozzon tető alá – nyelvtől, társadalmi osztálytól, nemtől vagy bőrszíntől függetlenül. A verseny az egész országot egyesítette: a Svájci Olimpiai Bizottság mellett a helyi sportolók és sportszövetségek egyaránt kiveszik a részüket a szervezésből, valamint a nemzeti sportélet fellendítéséről szóló programokból.

Amikor olimpiai játékokról beszélünk – legyen szó akár ifjúságiról, akár hagyományosról – az infrastruktúra témája elkerülhetetlenül felmerül: az impozáns stadionok és sportközpontok képe mindenki fejébe bevillannak. Ugyanakkor hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy az intelligens létesítményfejlesztésben kiemelten fontos a fenntarthatóság szerepe. Az utóbbi években az ötkarikás házigazdák számára is elkezdett háttérbe szorulni a lélegzetelállító, de kihasználatlan épületekre való eszeveszett költekezés, a pozitív tendenciát pedig a lausanne-i szervezők is igyekeznek követni.

Összesen öt versenyhelyszín épül fel a semmiből, vagy kerül komoly felújításra. A Malley jégkorongcsarnok például 9700 fő befogadására lesz alkalmas. A játékok után a Lausanne Hockey Club otthona lesz, valamint 4 hónappal a záróünnepséget követően a sportág világbajnokságának egyik házigazdájává válik. A Diablerets télisportközpontban az alpesi sízők küzdhetnek meg az érmekért – megújult lesiklópályákon, vadonatúj síliftekkel.  Leysin városában a freestyle-sízők, valamint a snowboardosok lelhetnek új otthonra. Az itteni havas sportparkot a Nemzetközi Síszövetség legmagasabb elvárásai mentén alakították ki, a helyi fiatalok körében pedig kiemelten népszerű lehet a játékok befejezése után. A svájci-francia határátlépési egyezmény eredményeképp Premanon településfejlesztése is felgyorsult – a francia kisvárosban a síugrók, a biatlonosok és az északi összetettesek tartózkodhatnak rendszeresen. Mindezek mellett a rövidpályás gyorskorcsolya sportági háttere is hatalmas fejlődésen ment keresztül a Genfi-tó partján.

A sportolói falu a Lausanne-i Egyetem campusában kerül kialakításra, 712 szobájában 1880 főt lesz képes vendégül látni. Az interkontinentális sportesemény végeztével természetesen az egyetemisták vehetik majd birtokukba.

A III. Téli Ifjúsági Olimpiai Játékok 2020. január 9. és 22. között zajlik majd a Nemzetközi Olimpiai Bizottság székhelyéül is szolgáló településén. A szervezők szeme előtt mindezen intézkedések mellett egyetlen közös cél lebeg: egy olyan rendezvény lebonyolítása, amely a fiatalok számára is testközelbe hozza az olimpizmus értékeit, miközben az ország hosszútávú érdekeit szolgálja.

(Lausanne 2020; fotó: IOC)