Az olimpiai kongresszus, amely alapjaiban változtatta meg az olimpiai mozgalmat

Ötven évvel ezelőtt, 1981. szeptember 28-án tartották a 11. olimpiai kongresszust, mely több, ma is fontos újítást hozott a nemzetközi olimpiai mozgalomnak. 

A legfontosabbak… Először szólalhattak fel sportolók is az eseményen, kinyilvánítva érdekeiket. Elsőként határoztak arról, hogy a nők nagyobb szerephez juthassanak a sportvezetésben, illetve magában a sportban. Először került hivatalossá a hivatásos sportoló, mint fogalom, ebből eredően pedig megalkották a kiválasztási szabályokat.

Az egy évvel korábban megválasztott NOB elnök, Juan Antonio Samaranch 1981. szeptember 23-án nyitotta meg a kongresszust, soha addig nem látott részvételi aránnyal.

A kongresszus három fő témája az olimpiai játékok jövője, a sportban lévő nemzetközi együttműködés és az olimpiai mozgalom jövője voltak. A fő mottó: „sportért, sport által”, rekordmagas, összesen 469 delegált jelenlétével. A hivatalos, olimpiai és sportszervezetek mellett sportolók és edzők is a meghívottak között szerepeltek. 

Az egyik legfontosabb eredmény a sportolói bizottság létrejötte volt. Korábban már sokszor felmerült a sportolók érdekvédelme, a sportolói szemszög figyelembevétele az olimpiai rendezés során. Ez ettől a naptól kezdve vált intézményesültté. Az egyik fontos személyisége ennek a bizottságnak éppen Thomas Bach volt. A testület szerepe rendkívül fontos a mai napig, hogy az olimpiai mozgalom magas szinten működőképes maradjon. Egy bojkott utáni évben pedig még fontosabb volt a sportolók véleménye, javaslatai a sportszervezetekben, ráadásul akkor még nem is tudták, hogy mi következik majd 1984-ben. 

A NOB Sportolói Bizottsága rá egy évre tartotta első ülését Rómában, és az akkor tárgyalt témák a mai napig rengeteg kérdést vetnek fel, folyamatos monitoringot, valamint fejlesztést igényelnek. Ilyen témák például a dopping elleni küzdelem, az esélyegyenlőség, a politikai befolyás és nyomás kérdésköre.

Az olimpiai játékok jövőjével kapcsolatban dr. Csanádi Árpád (akkor a hazai OTSH elnökhelyettese és a NOB Programbizottságának vezetője) is felszólalt. Arról beszélt, hogy az elmúlt időszak és nemzetközi trendek megfigyelése alapján a fő cél a megfelelő arányok kialakítása a sportágak, illetve a versenyszámok között. Ez szintén a mai napig fontos kérdés, állandó napirendi téma. 

A másik fontos kérdéskör a nők a sportban, az olimpiai mozgalomban betöltött szerepe volt. Egyértelmű támogatást nyert a nők részvétele, mind a sportban, mind pedig a sportirányításban. Ennek eredményeként a 20. században növekedett a női részvétel, de ami ennél is fontosabb, hogy határozatba foglalták: minden egyes újonnan bevezetett sportág kötelezően kell, hogy női és férfi versenyeket is indítson az olimpiákon. A mai napon a NOB-tagok női aránya 33%. 

Az amatőrizmus vége… Az Olimpiai Charta 26-os paragrafusát kivették, mely szerint hivatalos, profi sportoló nem vehet részt olimpiai játékokon. (Ez az ókori játékok miatt maradt ez idáig fenn.)

A cél az volt, hogy ez ne legyen kizáró ok, viszont ne is legyenek különbségek a sportolók között, fontos maradt az egyenlőség. Így kerülhetett fel a tenisz, valamint a kosárlabda a programra, amikor is első alkalommal láthattuk az olimpiai játékokon az amerikai Dream Team-et is játszani. A többi pedig már történelem.

(MOB, olympics.com; fotó: olympics.com/DPA, IOC)