1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

Bauer Rudolfra emlékeztek a Fiumei úti Sírkertben

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail


Az olimpiai bajnok diszkoszvető Bauer Rudolfra emlékeztek halálának 90. évfordulója és sírjának felújítása alkalmából a Fiumei úti sírkertben november 9-én. 

Az emlékezőket Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézet főigazgatója köszöntette, megemlékező beszédet mondott Győr Béla, a MOB Hagyományőrző Bizottságának tagja, a Magyar Olimpiai Akadémia főtitkára.

Bauer Rudolfra emlékezünk

Budapesten született 1879. január 2-án. 1932. november 9-én, 53 éves korában távozott az élők sorából a Bács-Kiskun megyei Sósér-pusztán, amely Dunatetétlen községhez tartozik.

1895-től 1898-ig a BTC (Budapesti Torna Club) sportolójaként több sportágban – atlétikában, birkózásban, evezésben és labdarúgásban – versenyzett. Első diszkoszvető versenyén 26 méter 30 centimétert ért el 1896-ban, Siófokon, majd megnyerte az első nem hivatalos diszkoszvető magyar bajnokságot 1897-ben 30 méter 50 centiméterrel. 1899-ben győzött Pozsonyban 31 méter 20 centivel, illetve nem hivatalos országos csúcsot állított fel 1900-ban, 33 méter 21 centivel.1898-tól a budapesti tudományegyetemen jogot hallgatott, majd 1899-től a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémiára került, és a helyi atlétikai klub színeiben készült a párizsi olimpiára. Technikai újítást vezetett be a diszkoszvetésben, ő a ma is alkalmazott modern, fordulásos diszkoszvető mozgás kialakítója. A hazai válogatóversenyen aratott győzelme után az olimpiát is megnyerte, a párizsi Bois de Boulogne bokros-fás parkjában rendezett versenyen 36,04 méteres eredményt ért el, 1900. július 15-én, és lett a legjobb a 20 induló között. Ő lett a magyar atlétika első olimpiai bajnoka. Erről később így írt maga: „A párisi győzelem után a jelenlévő sportszakértők a legalaposabb vizsgálat alá vettek, pontos méreteket csináltak a testalkatomról és győzelmemet karom és derekam abnormis hosszúságával igyekeztek magyarázni, mert nem tudták elképzelni, hogy akadjon egy magyar, aki legyőzi az atlétika nagymestereit, az angolokat és amerikaiakat…”

„Párizsban, az edzéseken nagyszerűen ment a dobás - emlékezett vissza. Egy ízben 38 méter 10 centit dobtam, amellyel túlszárnyaltam az akkori világcsúcsot. A versenyen azonban, mint a legtöbb sportolót, engem is elfogott az idegesség, és bár az első dobásaim a selejtezőben jól sikerültek, és 36 méter 4 centire repült a diszkoszom, a délutáni döntőben javítani már nem tudtam. Ám ezzel is elnyertem az olimpiai bajnokságot. " 

Az olimpiai bajnokságért aranyérmet nem adtak, mindenki más-más ajándékot kapott a szervezőktől, Bauer Rudolf egy míves, ezüst cukortartót. Ő volt az, aki a kor mára már teljesen elfeledett sporteszközével, a füleslabdával gyakorolva kialakította a modern, fordulásos diszkoszvető mozgást. 

Olimpiai győzelme idején még csak 21 éves volt, de ezt követően már csak néhány atlétikai versenyen indult. Hajós Alfréd után második magyar sportemberként nyert olimpiai bajnokságot és a sors furcsaságaként bajnokaink közül másodikként, a vívó Tersztyánszky Ödön után hunyt el. Így az ő neve szerepel második helyen az elhunyt olimpiai bajnokaink emlékhelyén, a Farkasréti temetőben.

Az olimpia és a hazatérése után, 1901-től 1903-ig a Pannónia Evezős Klub evezőseként sportolt, elvégezte a magyaróvári Gazdasági Akadémiát, majd vidéken gazdálkodni kezdett.

1905-ben megnősült, Budapesten és Sóséren élt, ahol saját birtokán gazdálkodott. Két lánya és egy fia született. 1914 és 1916 között a szerbiai harctéren volt egy népfelkelő század parancsnoka. A Dunatetétlen melletti Sósér-pusztán gazdálkodott, ahol nem diszkoszt, hanem búzát, kukoricát vetett, és boldogan élt. Itt hunyt el, szívelégtelenség következtében, 1932-ben, 90 éve.

A 20. század elején Bauer Rudolf sem erkölcsi, sem pedig anyagi elismerést nem kapott olimpiai győzelméért. A kiváló sportember 21 évesen, a csúcson abbahagyta a nemzetközi szereplést. Az olimpia után már csak vidéki gazdászversenyeken indult, és saját örömére dobálta a diszkoszt, amellyel 43 méterig jutott.

Ez is jelzi, hogy megfelelő támogatással és edzői segítséggel még sok kiemelkedő eredményt érhetett volna el. Emiatt azonban sohasem bánkódott, mert nem a sikert, hanem a sportot szerette: úszott, tornázott, evezett, vívott, sőt válogatott labdarúgó is volt. A magyar atlétika első olimpiai bajnoka még idősebb korában is büszke volt arra, hogy a görög diszkoszvetést megreformálta, és a fordulással való dobást az egész világon átvették, és ez lett a versenyszám új stílusa.

Mosonmagyaróváron, egy utca viseli a nevét. 2009-től a Bauer Rudolf utca 2. szám alatt domborműves emléktáblája van. Az emléktáblát több utca és út kereszteződésében az említett Bauer Rudolf utca utolsó kerítésénél, melynek hegyét levágták, és az enyhén félköríves téglafelrakást az így keletkezett felületen helyezték el.

2000 óta Budapesten, a IX. kerületi Kinizsi u. 31. ház falán is, amely Bauer Rudolf háza volt dombormű őrzi emlékét. Mindkét domborművet Dinyés László szobrász készítette.

Sósér-pusztán kastély őrzi nevét. A Bauer kastély, mely egykor tulajdona volt, ismét magántulajdonban van, néhány éve szépen felújították.

Neve megtalálható a már említett Farkasréti temetőben lévő központi emlékművön, a Testnevelési Egyetem főépületének folyosóján és a Parlament, valamint a képviselői székház között található Olimpiai parkban elhelyezett, magyar olimpiai bajnokok nevére emlékező emléktáblákon.

Megállapíthatjuk, hogy a diszkoszvető Bauer Rudolf teljesítménye megismételhetetlen, mert ugyan az elmúlt 122 évben magyar szempontból sok kellemes meglepetés is született az olimpiákon, de 1900-ban, párizsi győzelme különlegességnek számít. A Magyaróvári Gazdasági Akadémia hallgatójának ugyanis első nemzetközi versenye az olimpia volt, amelyen úgy győzött 36 méter 4 centis világcsúccsal - amelyről később kiderült, hogy csak Európa-rekord lett - hogy sem előtte, sem pedig utána még magyar bajnok sem volt. Ugyan 1897-ben 31 méter 15 centivel megnyerte az országos diszkoszvető-bajnokságot, de mivel azt a tornaszövetség rendezte, a Magyar Atlétika Szövetség nem ismerte el.

Ettől függetlenül Bauer Rudolf a magyar sport egyik soha el nem halványuló csillaga.

(MOB; fotó: NÖRI)

 

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


190 165 189
Facebook
Instagram
Rss
YouTube