1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

Elhunyt Csapó Gábor olimpiai bajnok pólós

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail


Elment a Dudi, azaz Csapó Gábor olimpiai bajnok vízilabdázónk — erősítette meg szomorú hírt vasárnap reggel a Magyar Vízilabda Szövetség. Intézmény volt a sportágon belül és azon kívül is. Aki látta, sose feledte, és nemcsak kivételes termete és játéktudása, hanem személyisége miatt sem. A pólólegenda 72 éves volt.

Csapó Gábor 1950. szeptember 20-án született Budapesten. Pasaréten nőtt fel, a Bölöni György utcában. A sport szeretetét édesapjától örökölte. Kezdetben a tenisz és a foci bűvölte el - a szerelem egész életében megmaradt. Ám csakhamar kikötött az uszodában, ahol előbb az úszok, nem sokkal később pedig már a vízilabdázók táborát színesítette. Első csapata az Újpesti Dózsa volt, 1959-től 1972-ig erősítette a lila-fehéreket korosztályos és felnőtt szinten egyaránt.

Még ifista volt, amikor bal szemének folyamatos bevérzése miatt az orvosok azt tanácsolták számára, hagyjon fel a játékkal; több hónapnyi kálvária után, csak saját felelősségre engedték vissza a medencébe. Talán ez az eset is bizonyítja, hogy szerencsés csillagzat alatt született, mert bár sose tudjuk meg, mi lett volna, ha… Viszont így tevékeny részese lehetett a magyar póló ’70-es évekbeli aranycsapatának.

A nemzeti keretbe 1970-ben került be, ám a müncheni olimpiára még nem utazhatott. 1972-ben a Dózsából Szegedre szerződött, mivel ott kezdte meg jogi tanulmányait az egyetemen, így Gyarmati Dezső kérésére a válogatottság miatt hetente többször ingázott Budapest és a Tisza-parti város között. Egy évvel később rendezték meg Belgrádban az első vizes világbajnokságot, ahol a magyar válogatott kilenc év után nyert ismét világversenyt. A helyszínen szurkolt neki édesapja is, aki mindig aktívan támogatta fia karrierjét. Peterdi Pál Ó, póló…! című könyvében Csapó Gábor, így emlékezett vissza arra az estére: „1973 augusztusának egy balzsamos éjszakáján hatalmas termetű, feldúlt arcú úr rohant le a belgrádi Tasmaljdan uszoda partjára. Nyakkendője félrecsúszott, gyapjas ősz haja izzadtan tapadt a fejére. Vastag, érzelmektől szinte túlfűtött hangon mennydörögte az illatos sötétségbe:

- Fiam, te vagy minden idők legnagyobb játékosa!
Engem az ügy meglehetősen közelről érintett. Több okból is.
1. Az ősz úr az apám volt.
2. Egy perccel ezelőtt fejeződött be a vízilabdatorna döntő jellegű mérkőzése.
3. Ezen a mérkőzésen 5:4-re vertük a szovjet válogatottat, és megnyertük a világbajnokságot.
4. Az öt gól közül hármat én lőttem.

Azt hiszem, legfőbb ideje, hogy most visszadobjam a labdát, és érzelmektől legalább annyira túlfűtött hangon kiáltsam világgá, apám viszont minden idők legnagyobb szurkolója”  – azt mi tesszük hozzá, hogy az utolsó, mindent el döntő gólt is ő jegyezte, ráadásul 10 méterről vágta a kapuba úgy, hogy azzal egy csapásra ott találta magát újoncként a legnagyobbak között. 1974-ben a bécsi Eb-n szintén a dobogó legfelső fokára állhatott fel társaival, a ’75-ös vb-n pedig ezüstérmet akasztottak a nyakába. A montreali olimpián – 1964 után – ismét a magyar himnusz szólt a férfi vízilabda küzdelmek végén, a dobogó legfelső fokán pedig ott állt Csapó Gábor is. A sikerszéria 1977-ben Jönköpingben is folytatódott, ahol ismét elhódították a kontinens viadal első helyét, amit ’78-ban egy vb ezüst követett. Az 1979-es világkupa-arannyal tették fel a válogatott a pontot az i-re, mellyel Csapó Gábornak meglett a pólós „Grand Slam”. A ’80-es években válogatott szinten egy olimpiai bronz-, illetve egy Eb- és egy vb-ezüstérem a mérleg, a nemzeti csapattól 1986-ban köszönt el végleg.

 

Csapó Gábor klubszinten sem tétlenkedett. 1973-ban visszaszerződött Budapestre, a Vasasba, ahová Rusorán Péter hívta. 1975-től zsinórban kilenc bajnoki aranyat szerzett a piros-kékekkel, akikkel kétszeres (1979, 1984) BEK-győztes, és kétszeres (1981, 1983) Magyar Kupa-győztes is volt. A ’80-as évek közepén Olaszországba szerződött, ahol előbb játékosként, majd edzőként tevékenykedett a Syracusa Palermo csapatánál. A ’90-es években tért vissza Magyarországra, ahol volt a Vasas, az UTE és a Fradi edzője is. Bár a nemzeti csapattól 1986-ben köszönt el, hivatalos búcsúztatása egy 1993-as világválogatott elleni meccsen volt.

 

A jogi egyetemet 1977-ben fejezte be az ELTE-n, amit aktív pályafutása után céges jogészként kamatoztatott. Egykori csapattársával, Faragó Tamással a ’90-es években pólósulit alapított, olyan későbbi bajnokok kapták meg itt az alapokat, mint a testvérpár Varga Dániel és Dénes. Kétszer nősült, első házasságából született lánya, Zsófia, aki profi teniszező volt.

Ahogy a bevezetőben írtuk, Csapó Gábor intézmény volt a medencén kívül is, olyan ember, aki otthonosan mozgott bármely társaságban. Rendszeres látogatója volt a Fészek Klubnak, ahol egyik kártyapartnere volt Benedek Miklós, így abban is Csapó keze volt, hogy színészlegendánk fia, Tibor is pólózni kezdett, akivel most már az égi válogatott tagjai. Dudi – ahogy mindenki hívta  igazi nagydumás, bohém figura volt, anekdotái több könyvre elegendőek lettek volna. Sokszor hívták TV-műsorokba is, hiszen nem csak a sporthoz, a közélet témáihoz is hozzá tudott szólni. Még színészként is kipróbálhatta magát, Bacsó Péter 1979-es Ki beszél itt szerelemről? című filmjének egyik főszerepét rá osztotta.

Önéletrajza 2006-ben jelent meg Szerelmeim címmel, melyben így írt önmagáról: „Tizenegy halálos és huszonkét látens betegségem van. A katonaságtól kiszuperáltak, a sportorvosok csakis saját felelősségemre engedtek vízilabdázni. Háromszor időlegesen megvakultam a bal szememre, vérnyomásom 250 alá sose megy. Ezzel szemben: világbajnok csapat tagja voltam 1973-ban, Bécsben 1974-ben Európa-bajnokságot nyertem, 1975-ben Caliban vb-ezüst jutott a válogatottnak, Montreálban 1976-ban olimpiai aranyérmet szereztem, egy évvel később Jönköpingben az Eb-dobogó legmagasabb fokára állhattam. 1978-ban Nyugat-Berlinben vb-ezüstérem következett, 1979-ban világkupa-győzelem Splitben, 1980-ban olimpiai bronzérmet szereztünk Moszkvában. 1982-ben BEK-győzelmet arattunk a Vasassal. Tízszer nyertem velük magyar bajnokságot. Kétszer gólkirály voltam Olaszországban, és 313-szor szerepeltem a magyar válogatottban. Több mint ezer klubmérkőzést játszottam, tízezer pofont és rúgást kaptam, és legalább annyit adtam. Belegondolni is rossz, mire lettem volna képes egészségesen...” – most pedig belegondolni is rossz, hogy nincs többé, hiszen az a bikaerős szervezet, mely ennyire rácáfolt az orvostudomány törvényeire, most feladta a szolgálatot.

A Magyar Olimpiai Bizottság részvétét fejezi ki a családnak, a vízilabdázók közösségének. Dr. Csapó Gábort a MOB saját halottjának tekinti, nyugodjék békében!

(MOB-összeállítás; képek: MTI)

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


190 165 189
Facebook
Instagram
Rss
YouTube