Negyedszázados ünnepi megemlékezésre készülnek Szöul olimpiai bajnokai

Az 1988-as aranyérmesek közül négyen a MOB mai vezérkarában.

Huszonöt éve annak, hogy a magyar küldöttség 23 éremmel tért haza Szöulból a XXIV. Nyári Olimpiai Játékokról, amelyen 159 nemzet képviseletében 8391 olimpikon mutatta be a tudását. A magyar sport jelesre vizsgázott Dél-Koreában, az ott megszerzett 11 „ötkarikás” első hellyel sikerült megközelíteni a továbbra is megdönthetetlennek tűnő 1952-es abszolút csúcsot, a Helsinkiben elért 16 aranyérmes teljesítményt.

Az 1988-as arany-kollekciót hat sportág, az eredményesség sorrendjében az úszás, a kajak-kenu, az öttusa, a birkózás, a torna és a vívás reprezentánsai gyűjtötték össze. A jeles produkciók sorából ki kell emelni, hogy Darnyi Tamás úszó (200 és 400 vegyes), Gyulay Zsolt kajakozó (K-1 500 m és K-4 1000 m), valamint Martinek János öttusázó ( egyéni és csapatverseny) két-két győzelemmel brillírozott.

A 25 évvel ezelőtti olimpia magyar bajnokainak többsége azóta sem szakadt el a sporttól, és ami mindenképpen említésre méltó, az előkelő társaságból négyen napjainkban a Magyar Olimpiai Bizottság vezérkarának tagjai: Borkai Zsolt a szervezet elnökeként, Szabó Bence főtitkárként, Fábián László sportigazgatóként, Gyulay Zsolt pedig az elnökség tagjaként. Statisztikai érdekességnek számíthat, hogy az 1988-as sikeremberek sorában a 62 esztendős Dr. Gedővári Imre a rangidős, Egerszegi Krisztina pedig a maga 39 életévével a legfiatalabb.

A Telekom Sporthír Szolgálat összeállításából az is kiderül, hogy az 1988-as győztesek klubjának tagjai ma mivel foglalkoznak, a kenyerüket itthon, vagy külföldön keresik-e.

Borkai Zsolt (48 éves lesz augusztus 31-én):

A  „kápás ló” szöuli bajnoka 2006 óta Győr Megyei Jogú Város polgármestere, 2010-től kezdve pedig a térség országgyűlési képviselője. A MOB elnökének 2010 novemberében választották meg, ezt megelőzően a civil sportszervezet egyik alelnökeként tevékenykedett. Olimpiai és világbajnok volt ló lengésben, Európa-bajnoki aranyérmes pedig  nyújtón.

Versenyzői pályafutásának lezárása után előbb a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán diplomázott, majd a Janus Pannonius Egyetemen post graduális képzésben vett részt, és a Budapesti Műszaki Egyetem közoktatás-vezetői szakára is beiratkozott. Tanított, igazgatói megbízatást kapott, immár hetedik éve az ország hatodik legnépesebb városának az első embere. Nagylánya Petra (20) az olimpiai bajnok és háromszoros világbajnok Gyurta Dániel kedvese, nem mellesleg több szépségkirálynő választás első helyezettje.

Darnyi Tamás (46):

Négyszeres olimpiai bajnok,  néhai Széchy Tamás legeredményesebb férfiúszó tanítványa, aki Szöul után négy évvel Barcelonában is duplázni tudott, mind a két olimpián a 200 és a 400 méteres vegyes úszás aranyérmeseként. Neki sikerült a világon elsőként 2 percnél rövidebb idő alatt leúszni a 200 vegyest, ötször választották meg idehaza az Év Sportolójának, 1991-ben pedig egy amerikai szervezésű voksolás őt hozta ki Európa Sportolójának! Több mint 50 magyar bajnoki aranyérmet gyűjtött össze, visszavonulása után megalapította a nevével fémjelzett országos hírű budapesti úszóiskolát, ahol segítőtársaival együtt ezer és ezer gyereket tanított meg úszni. Két kislány édesapja, Csenge 11, Piroska 9 esztendős, mind a ketten az édesanyjukkal Floridában élnek, és ott is tanulnak. Így hát Darnyi Tamás folyamatosan „ingázik” a két ország között.

Egerszegi Krisztina (39):

Az ötszörös olimpiai bajnok sportolónő, akit sokan ma is csak „Egérként” emlegetnek, Szöulban a magyar küldöttség legfiatalabb tagjaként képviselte a nemzeti színeket, és néhány megtermett vetélytársa mellett állva tényleg egy kislány benyomását keltette a medence partján, de csak addig, amíg el nem kezdődött a versengés a 200 méteres hátúszásban. Három olimpián is az ő tiszteletére játszották el a Himnuszt, teljesítményével kiérdemelte az egész világ figyelmét és elismerését. Hétszer választották meg Magyarországon az Év Sportolójának. Minden díjat és kitüntetést, amit csak lehetett, kiérdemelt. Visszavonulása után úgy határozott, hogy nincs szüksége egy második karrier felépítésére, annak bizonyítására, hogy nem csak az úszásban képes kiváló eredmények elérésére. „Új” életében a boldogságot családanyaként találta meg, Bálint fia 13, Barnabás 11, Zille lánya pedig 9 éves. Nemrégiben újabb ünneplésben részesült, amikor Áder János köztársasági elnöktől a legmagasabb állami elismerésnek számító Magyar Szent István Rend kitűntetést vehette át.

Szabó József (44):

A mellúszás tiszteletre méltó specialistája tulajdonképpen egyenes utat járt be, amíg 1988-ban eljutott pályafutása csúcsára, az olimpiai dobogó legfelső fokáig, hiszen kedvenc versenyszámában, a 200 méteren 1986-ban világbajnoki, 1987-ben pedig Európa-bajnoki aranyérmet nyert. Visszavonulása után sportszerüzletet és önálló úszóiskolát is nyitott, majd a Csik Ferenc Diáksport Egyesület, később pedig a Széchy Tamás SE vezetőjeként tevékenykedett. Hét éven át a Magyar Úszó Szövetség vezérkarában alelnöki tisztet töltött be. Ma is saját úszóiskola üzemeltetésével keresi a pénzét.

Martinek János (48):


Olimpiai, világ- és Európa-bajnok öttusázó, Darnyi Tamással és Gyulay Zsolttal együtt a szöuli duplázók egyike. Pályafutásának érdekessége, hogy a sportág csúcseseményein egyéni indulóként csak egyszer sikerült az első helyet megszereznie – éppen az olimpián! – négy világbajnoki és egy Európa-bajnoki aranyérmét vagy csapattagként, vagy váltóversenyzőként vehette át…

Jelenleg a Magyar Öttusa Szövetség egyik alelnöke, a Magyar Diáksport Szövetség nemzetközi csoportjának vezetője, egyben a Nemzetközi Diáksport Szövetség tagja, emellett Zuglóban sportszervezőként dolgozik, a hazai öttusa versenyeken pedig versenybíróként vesz részt. Felesége az egykori sokszoros tornászválogatott Storczer Beáta, lánya Patrícia idén töltötte be a 21. életévét.

Fábián László (50):

Nem csak öttusázóként, hanem úszóként és párbajtőrvívóként is szép sikereket ért el, a legtöbbre azonban öttusázóként vitte. Szöulban az aranyérmes triót erősítette, egy évvel később pedig az emlékezetes budapesti világbajnokságon már nem csak csapat-, hanem egyéni győzelemnek is örvendezhetett. Sportági tapasztalatát a Honvéd öttusa szakosztályának elnökeként és a nemzetközi szövetség marketing bizottságának tagjaként gyarapította, miközben két nagyvállalatnál is menedzserként dolgozott. Sportvezetőként a Magyar Speciális Olimpiai Szövetség társelnökeként és egy ideig a Magyar Öttusa Szövetség alelnökeként is érdemeket szerzett, majd 2012 decemberében a Magyar Olimpiai Bizottság sportigazgatójának nevezték ki. Ebben a székben a főtitkárrá előrelépett Szabó Bencét váltotta, úgy is lehet mondani, hogy a szintén szöuli olimpiai aranyérmes csapattársát. Fábián László négygyermekes családapa.

Mizsér Attila (52)

A szöuli olimpiai bajnok trió rangidőse, aki négy évvel később, a barcelonai nyári játékokon az egyéni versenyben a lengyel Arkadiusz Skrzypaszek mögött 113 ponttal lemaradva ezüstérmet nyert, miközben a megváltozott összetételű válogatott tagjaként az ötödik hellyel kellett megelégednie.

Attila az egyike azoknak az élsportolóknak, akik a visszavonulásuk után nem a sport világában igyekezték megtalálni a számításaikat, pontosabban az őket megillető helyre kerülni. Banktisztviselő lett, ma is ez a szakmája, az UniCredit Bank megbecsült középvezetőjeként keresi a kenyerét. Öt gyermek édesapja, Fruzsina 25, Alexa 21, Melissa 19, Márk 10, a kis Norina pedig még csak három esztendős. Négy évvel ezelőtt a Magyar Öttusa Szövetség alelnökének választották meg, a jelenlegi vezérkarnak már nem tagja. Folyamatosságot jelent az életében a gitározás szeretete, olyannyira, hogy dalokat komponál és alapító tagja a Melody Bank elnevezésű amatőr együttesnek.

Sike András (48):

 Az Egerben született sportember szöuli győzelme a kötöttfogású birkózás 57 kilogrammos kategóriájában hatalmas meglepetésnek számított, mert az olimpia felé vezető úton az igazán nagy győzelmekkel adós maradt. Pályafutásának legsikeresebb esztendejében viszont Világkupa győztes is lett, az Európa-bajnokságon pedig a dobogó harmadik fokára állhatott fel. Két világbajnokságon sikerült a harmadik helyet megszereznie.

Az edzői oklevél megszerzés után előbb az FTC ifjúsági csapatának, majd a zöld-fehérek felnőtt gárdájának a mestere lett, ma is ez a tiszte, de emellett a magyar kötöttfogású junior válogatott vezetőjeként is elismerésre méltó munkát végez.

 A győztes kajak-négyes tagjai:

Gyulay Zsolt (48):

Szöul kétszeres bajnoka, ahogy Darnyi Tamás és Martinek János is. Egyik aranyát egyéni indulóként (K-1 500 m), a másikat a négyes tagjaként (K-4 1000 m) vehette át. Érdekesség, hogy ugyanebben a két számban négy évvel később Barcelonában ezüstérmes lett. Hét világbajnoki aranyérem került a gyűjteményébe.

„Civil” pályafutása rendkívül színesnek és eredményesnek mondható. A Testnevelési Főiskolán és a Külkereskedelmi Főiskolán szerzett diplomát, aztán az Aréna Sportszergyártó cég marketing igazgatója lett, majd az Újpest FC labdarúgó klubot működtető kft. ügyvezetője és egyik tulajdonosa, 2007-ben pedig az OLLÉ Sportrendszer Kht. ügyvezetője lett. 2010 augusztusában a Hungaroring Sport Zrt elnök-vezérigazgatójának nevezték ki, egy évvel később pedig a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség élére került. Volt a MOB egyik alelnöke, és a Magyar Kajak-kenu Szövetség marketing alelnöke is. Tavaly októberben kapta a megbízatást, hogy vezetőként irányítsa a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zártkörű Részvénytársaságot, azóta a Hungaroring Sport Zrt-ben elnöki tisztet tölt be.

Dr. Ábrahám Attila (46):

A négyes tagjaként kiérdemelt aranyérme mellett öt világbajnoki első hely fémjelezte még a pályafutását. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola elvégzése után a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán is diplomát szerzett. Sportvezetőként akkor ért a csúcsra, amikor 2004 októberében a Nemzeti Sporthivatal elnökének nevezték ki, két évvel később pedig sportügyekért felelős címzetes államtitkárként a magyar sport első számú vezetőjének mondhatta magát.

Jelenleg a Magyar Kajak-kenu szövetség főtitkára, tavalyi kinevezése tette lehetővé, hogy visszatérhessen a sportágának kötelékébe.

Csipes Ferenc (48):

Az „aranynégyes” tagjai közül edzőként ő vitte a legtöbbre, hiszen egészen a tavalyi esztendő végéig a sportág olyan nagyságainak az útját egyengethette a Honvéd szakosztályában, mint amilyen a női kajakozás legnagyobbjai közé tartozó Kovács Katalin, a londoni olimpián duplázó Kozák Danuta, és a velük együtt szintén aranyérmes Szabó Gabriella. Említést érdemel, hogy Tamara lánya négy világbajnoki aranyérem birtokosa lett. A tavalyi olimpiai sikerek után robbant a bomba, Kozák egyesületet váltott, Tamara pedig a férjével Ausztráliába költözött…

Csipes Ferenc versenyzőként három olimpián négy érmet vehetett át, egy aranyat, két ezüstöt és egy bronzot.

1996 októberében a Honvéd Kajak-kenu szakosztályának igazgatója lett, 2004-től pedig a női szakág vezetője. A sportújságíró szakma képviselői 2011-ben az „Év Edzőjének” választották meg, a tavalyi voksolásból – Széles Sándor és Kovács István mögé kerülve- a harmadik helyen került ki.

Hódosi Sándor (47):

A 25 évvel ezelőtti nyertes négyes tagjai közül róla tudni a legkevesebbet, mert 18 esztendővel ezelőtt elköltözött Magyarországról és az óta is Floridában él. Egykori csapattársa, Ábrahám Attila tájékoztatása szerint étterem menedzsereként dolgozott, jelenleg pedig autó szélvédők és épület ablakok fóliázásával foglalkozik. A szöuli olimpia utáni első világbajnokságon, 1989-ben Plovdivban két világbajnoki aranyérmet nyert, az egyiket a négyes tagjaként, a másikat pedig a 10.000 méteres párosban, ahol Ábrahám volt a társa. Nevelőedzője a későbbi szövetségi kapitány Angyal Zoltán volt. Sportpályafutását 24 évesen zárta le. Tizenhét évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy tengerentúli letelepedése után először látogasson haza Magyarországra. Nemrégiben újra feltűnt, méghozzá nagyobbik lányának a társaságában, aki a hírek szerint Magyarországon szeretné folytatni a tanulmányait. Sportágát nem felejtette el, amit az is bizonyít, hogy az duisburgi világbajnokságra – saját költségén – turistaként utazott el.

Az aranyérmes kardcsapat pengeforgatói:

Dr. Gedővári Imre (62):


Csongrádi László és Dr. Gedővári Imre

Gépész üzemmérnöki és jogi diplomát érdemelt ki a 13. éve Gárdonyban élő olimpiai bajnok, aki a szöuli kardcsapat döntőben megmutatta, hogy mi is az a magyar virtus. A szovjetek az első helyért vívott csatában 8-7 –re vezettek, amikor az utolsó párban Alsan és Gedővári lépett a pástra. A késhegyre menő küzdelemben 4-4 után ellenfele volt a kedvezményezett, az utolsó találatot mégis Imre vitte be: 8.8 lett, de a jobb tusaránnyal a magyarok szerezték meg az olimpiai bajnoki címet. Gedővári 37 esztendősen ünnepelhetett.

Az aktív sportolást ezzel Gedővári Imre (kétszer választották meg az Év Vívójának) be is fejezte, majd a Magyar Vívó Szövetség titkára, később pedig főtitkára lett. Ezt követően öt évig az Újpesti Torna Egylet elnökeként dolgozott, annak a klubnak az élén, ahol 22 évet töltött el. Később jogászként is tevékenykedett. Egy ideje visszavonultan él vidéken, de így is tagja a szövetség kard-bizottságának és az olimpiai bajnokok klubjának.

Dr. Nébald György (57):

A legendás hírű – tokiói egyéni olimpiai bajnok – Pézsa Tibor tanítványaként jutott a csúcsra, és lépett mestere nyomdokába. Három olimpián szerepelhetett, Moszkvában bronzérmet nyert, Szöulban aranyat, Barcelonában pedig ezüstöt, mind a három alkalommal a dobogós csapat tagjaként.

Hat világbajnoki győzelemmel büszkélkedhet, és azon kevesek egyike, akik kétszer is elsők tudtak lenni az egyéni versengésben. Diplomáját az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának  elvégzése után vehette át, és a vívó szakedzői minősítést is kiérdemelte. Négy éven át a Nemzetközi Vívó Szövetség fegyelmi bizottságának tagjaként, majd 2006-tól a magyar kardvívó válogatott szövetségi kapitányaként tevékenykedett. Erről a posztjáról a 2010. évi világbajnokság után mondott le. Jelenleg az Emberi Erőforrások Minisztérium sportszakmai főosztályvezetője. Felesége Mincza Ildikó olimpiai bronzérmes párbajtőrvívó, Franciska lányuk 2006-ban, Melinda 2009-ben született.

Csongrádi László (51):


A kardválogatott tartalékaként jutott ki az 1988- évi olimpiára, de a sors, egészen pontosan Nébald György sérülése úgy hozta, hogy éppen a szovjetek elleni döntőben kellett a küzdelembe bekapcsolódnia, így végül ő is aranyérmet vehetett át. Büszke lehet arra, hogy  Gedővári Imre 25 évvel a felejthetetlen siker után is a kardválogatott „motorjaként” emlegeti a nevét, és emlékeztet arra, hogy az ő megszállottsága és hatalmas munkabírása vitte előre a hazai vetélytársait. Az UTE versenyzőjeként kezdődött a pályafutása, amit a Vasasban folytatott, majd a Gödöllő kardozójaként tette le a fegyvert. Edzőként a BSE versenyzőivel foglalkozott, majd úgy döntött, hogy inkább Ausztriában próbál szerencsét, így lett belőle „ingázó vívómester”. Most is ezt az utat járja, a hazai vívósportban nem vállalt szerepet.

Bujdosó Imre (54)

A nagy ötös tagja Berettyóújfalun született (a város díszpolgárának választotta), 14 évesen lett a BSE vívója, ahol 14 évig szolgálta a klubját. Pályafutásának következő szakaszában, 1987-től már a Vasas színeiben versenyzett és így lett olimpiai bajnok Szöulban. A nyári játékok esztendejében a kard világ kupát is ő nyerte. Részt vett a barcelonai ötkarikás versenyeken, ahol a magyar csapat ismét a döntőig jutott, de ott alulmaradt az „Egyesített Csapat” kardozóival szemben. Ő lett 1986-ban az „Év Vívója”.

Két évvel később lezárta a hazai vívó pályafutását és Németországba költözött, azóta is ott él és Koblenzben edzősködik. Tanítványai közé tartozik lánya, Alexandra is, aki részt vett a pekingi olimpián, és a legjobb 32-ig jutott.

Szabó Bence (51):

Fábián László és Szabó Bence

A kétszeres olimpiai bajnok kardozót 2011-ben nevezték ki a MOB sportigazgatójának, egy évvel később pedig előrelépve a legnagyobb hazai civil sportszervezett főtitkára lett. Bőven volt alkalma kitanulni a sportvezetés tudományát és fortélyait, hiszen éveken át ügyvezető elnöki, illetve elnöki tisztet töltött be az Újpesti Torna Egyletben, ahol versenyzőként kemény 22 évet „húzott le”. Volt a magyar válogatott kard fegyvernemi szakág-vezetője, majd 2001-től 2005-ig a válogatott szövetségi kapitánya is. Két évvel később Venezuelában próbált szerencsét, és az ottani kardválogatott versenyzőit igyekezett felhozni a sportág élmezőnyébe.

Versenyzői pályafutásának fénypontját nem csak az olimpiai érmei (két-két arany és ezüst) jelentik, hanem a világ- Európa-bajnoki és Universiadé győzelmei is. Egy érdekesség: 1991-ben a budapesti világbajnokságon úgy lett aranyérmes, hogy az esemény szervezőbizottságát Dr. Gedővári Imre, szöuli bajnoktársa vezette.

(Forrás: Telekom Sporthír Szolgálat – Szalay Péter)