Létszámbővítés a golfozók célja, a sportmászók Tokióban debütálnak

Hétfőn a golfozókkal és a falmászókkal folytatódott a MOB olimpiai konzultációs sorozata. A szövetségi egyeztetésen a már megszokott olimpiai kvalifikáció, létesítményfejlesztés, utánpótlás-nevelés, egészségügyi helyzet szerepelt a napirenden.

A Magyar Golf Szövetséget (MGSZ) Makszin Áron főtitkár és Acél Andrea szakmai asszisztens képviselte.

Az olimpiai bizottság szempontjából az első és legfontosabb témakör a tokiói kvótaszerzés volt. A szövetség elöljárói négy személyben látnak némi esélyt, ami a nemeket érinti három férfi és egy női versenyzőben. Közülük jelenleg a ranglista 634. helyén álló, 22 éves Rózsa Csillához fűződik a legnagyobb remény, azonban neki sem lesz egyszerű feladat a valószínűsíthetően olimpiai kvótát jelentő 500. hely alá kerülni.

Miután Rióban az olimpiára 112 év után visszatért a sportág, a szövetség egyértelműen legnagyobb céljának számít az utánpótlásbázis és a felnőtt versenyzői szám növelése. Ennek érdekében az MGSZ kidolgozta az országos Junior Programot, melynek részeként a golfozni vágyó gyerekeknek egész nyáron lehetőségük van részt venni egyhetes táborokban, és ha folytatni kívánják, a klubok szívesen fogadják őket.

A Junior Program sikerességét az is mutatja, hogy 2017-ről 2018-ra közel a duplájára nőtt a juniorkorú versenyzők száma és a korosztály legrangosabb hazai versenyeként fémjelzett Junior Tour is szép számú indulóval rendelkezik. A szövetség ezenfelül igyekszik az iskolákban is megjelenni és minél több fiatalt a sportág családjába csábítani.
Azonban a toborzásból beáramló gyerekeknek edzők is kellenek, bennük pedig jelenleg nem bővelkedik a sportág. Ennek orvoslásaként a Testnevelési Egyetemen lehetőség van hároméves szakedzői kurzus elvégzésére, valamint egy kétféléves OKJ-képesítés megszerzésére is.

Ami a hazai golf infrastrukturális helyzetét illeti, a 11 klub kielégíti az aktuális igényeket, ugyanakkor tervben van több kisebb méretű rangepálya kialakítása, ahová a kezdő golfozók is szívesebben járnának.

A Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetséget Nagy Ervin, a sportmászó szakág vezetője, valamint elődje, Radics Máté képviselte.

A sportmászás Tokióban debütál az olimpián, ahol egy 3 számból álló összetett verseny végén osztanak majd érmeket. A 3 speciális versenyformátum a nehézségi mászás (a klasszikus műfaj, kötéllel és magas falakkal, a megtett távolság számít), a gyorsmászás (szabványos 15 méteres, úgynevezett rekordfalon, a gyorsaság számít), illetve a boulder mászás (5-6 méteres rövid falon, biztosítás nélkül). Tokióban 20-20 férfi és nő küzdhet majd a dobogós helyekért, Párizsban viszont már kétszer ekkora mezőnyben, és nemenként 2 versenyszámban indulhatnak mászók – itt a gyorsmászás külön válik majd az összetettől. Tokióra kontinensenként már csak egy kvóta kiadó, ezek megszerzéséhez pedig az augusztusi japán, illetve a jövő áprilisi moszkvai kvalifikációs versenyek lehetnek kulcsfontosságúak. A magyar versenyzők számára matematikai esély még van, de a 2020-as ötkarikás részvétel azonban nem realitás.

Mivel a sportmászás nagyon fiatal sportág (a magyar sportági szakszövetség csak 2000-ben alakult), a szervezettség hazánkban még gyerekcipőben jár, a fejlődés jelei ugyanakkor már most láthatók, különösen az utánpótlásban. Már az olimpiai programba kerülést megelőzően is az edzőképzés és a fiatalok támogatása került a szövetség fókuszába. Az ifjúsági B korcsoportban (14-15 év) a testület egy olyan 30-40 fős bázissal számol, akik közül a legjobbak Párizsban már ott lehetnek a játékokon. A gyerekek körében kiemelkedően népszerű a sportág, a nemek aránya pedig rendkívül kiegyenlített. Az edzőképzés országszerte egyetlen helyen, a Testnevelési Egyetemen folyik OKJ-s keretek között. Jelenleg 70-80 edző dolgozik országszerte.

Fontos megemlíteni, hogy a válogatottnak bár van saját edzője, az emberi erőforrások igencsak végesek: a sportág szakmai hátterét biztosító személyek szinte mindegyike önkéntes. A létesítmények tekintetében bár sok nehézségi és boulder mászófallal rendelkezünk, ezek többsége jelenleg nem alkalmas komoly versenyek lebonyolítására. Gyorsmászásra sportolóink számára legközelebb Pozsonyban vagy Bécsben van lehetőség. Jelenleg 12 falon rendeznek Magyar Kupa-küzdelmeket.

A sportágban összességében tudatos építkezés zajlik: az edzőképzésbe és az utánpótlás-nevelésbe ölt energiáknak köszönhetően 2024-ig jelentős fejlődésre, és javuló magyar eredményekre számíthatunk.

(MOB)