Olimpia és forradalom - beszélgetés az 1956-os melbourne-i olimpia résztvevőivel

„Olimpia és forradalom” - címmel szervezett beszélgetést 1956-os olimpikonokkal a budakalászi Kós Károly Művelődési Ház és Könyvtár a Magyar Olimpiai Akadémia támogatásával. Reviczkyné Köteles Erzsébet olimpiai bajnok tornász, Hámori Jenő  olimpiai bajnok vívó és Mohácsi Ferenc olimpiai bronzérmes kenus emlékezett arra, miként élték meg október 23-át, a forradalom kitörésének napját, milyen kalandosan utaztak el Melbourn-be, ott miként fogadták őket az ottani magyarok. 

Az előadásból kiderült, Mohácsi Ferenc nagy szívfájdalma a mai napig, hogy egy szervezési hiba folytán a kajakosok és kenusok más ruhában érkeztek az olimpia megnyitójára, mint csapattársaik, így ők csak a nézőtérről csodálhatták a színpompás bevonulást.

Köteles Erzsébet - aki a kéziszercsapat tagjaként szerzett olimpiai bajnoki címet - mesélte, milyen izgalmakat okozott a hat tornász számára, amikor kiderült, hogy egyikük piros-fehér-zöld színű szalagja elveszett, és így veszélybe került az olimpiai szereplésük is, de edzőjük, Vali néni közbenjárásával egy hatodik, szivárványszínű szalaggal végül bemutathatták gyakorlatukat, amely osztatlan sikert hozott, s többször is meg kellett, hogy ismételjék az edinburghi herceg, majd a királynő tiszteletére is.

Hámori Jenő két fiatal társával, Keresztes Attilával és Magay Dániellel csatlakozott a nagy hármashoz, Gerevich Aladárhoz, Kovács Pálhoz és Kárpáti Rudolfhoz, s a nagy rivális szovjeteket és lengyeleket is legyőzve állhattak fel a dobogó legmagasabb fokára. Így nem szakadt meg a sorozat, és 1928 óta már hatodik alkalommal lett a kardcsapat olimpiai bajnok.

Szóba került a magyar-szovjet vízilabdarangadó is, amely hatvan év távlatában sem ért véget, hiszen Zádor Ervin sérülése után a felháborodott nézőtéri hangulatban jobbnak látták a csatát nem folytatni. A média persze ezt a pillanatot kissé eltúlozva tálalta a közvélemény felé.

A beszélgetés során sok érdekes, soha nem hallott részlet is elhangzott a három olimpikontól a forradalomról és az olimpiáról.

A magyarok végül 9 arany-, 10 ezüst- és 7 bronzéremmel a negyedik helyen végeztek az éremtáblázatban. 

A magyar csapatból 48-an - köztük sportolók és edzők - döntöttek úgy, hogy nem térnek haza Magyarországra, s részt vesznek a Sports Illustrated „Freedom Tour” sorozatán. Ezután a túrán résztvevők többsége az Egyesült Államokban telepedett le.

Az angol Times című napilap oldalán a következők voltak olvashatóak: „Az ismert előzmények, felszerelések, edzéshiány és idegállapot ellenére a magyarok sportszerű viselkedése bámulatba ejtett mindenkit. A magyarok többet tettek az olimpiai eszméért, mint bárki más.”

A közel két órás budakalászi esemény a résztvevők és a hallgatóság közötti egyéni beszélgetésekkel zárult.

(MOB)