Ötven éve történt: München 1972 – aranyérmes a párbajtőrcsapat

Az olimpia 14. napján, szeptember 9-én a párbajtőrcsapat megszerezte a 4. magyar aranyérmet Münchenben, amely az olimpiák történetének 99. magyar elsősége. Emellett a kajak-kenusok további 2-2 ezüst és bronzérmet lapátoltak össze.

Vívás. Szombat reggel a magyar párbajtőrcsapat a lengyelek ellen lépett pástra, akiket két évvel korábban, az ankarai világbajnokságon fantasztikus küzdelemben, csak jobb találatarányával tudott leszorítani a dobogó legmagasabb fokáról. Annál meglepőbb volt aztán a találkozó alakulása az olimpián. A magyar válogatott könnyedén, 9:1-re győzte le ellenfelét. Kulcsár Győző és Osztrics István 3-3, Schmitt Pál 2, Fenyvesi Csaba 1 győzelemmel járult hozzá a sikerhez. Az elődöntőben a szovjetek következtek. Volt mit törleszteni a magyar vívásnak, hiszen a szovjetek a korábbi napokon női tőrben és férfi kardban is győzedelmeskedtek itt, az olimpián. A magyar szakvezetőség nem látott okot arra, hogy megbontsa a lengyelek elleni négyest, így a sorsdöntő találkozón az újonc Osztrics kapott bizalmat Erdős Sándorral szemben.
Nos, az elődöntő nem kezdődött túlságosan biztatóan: 4:3-as szovjet vezetésnél Osztrics megsérült. A csörtét — erre a szabályok lehetőséget adnak — Erdős folytatta, de ő is vesztesként hagyta el a pástot – 5:3.


A Schmitt–Valetov találkozó

Ezután Schmitt, Fenyvesi, Erdős S. és Kulcsár is győzött, a magyaroknak sikerült tehát fordítani, már 7:5 volt az állás a javunkra. A hajrában Fenyvesi 5:0-ra lelépte a szovjet Valetovot, ezzel a magyar válogatott 8:5-e győzött. Következhetett a finálé a svájciak ellen. Az első negyedben két magyar és egy svájci győzelem, valamint egy kettős vereség után 2:1 volt az állás a javunkra. A folytatásban Schmitt és Fenyvesi győzött, de Kulcsár és Erdős is vesztesként hagyta el a pástot, így maradt a minimális 1 asszónyi előny – 4:3. A harmadik negyedben Kulcsár kettős veresége, illetve Fenyvesi veresége után Erdős Sándor győzött, majd Schmitt megszerezte a nagyon fontos hatodik győzelmünket. Immáron 6:4-re alakult az állás a javunkra. Következett az utolsó négy összecsapás: Erdős Sándor Evequezzel mérkőzött. A magyar vívó egy lerohanó támadásban felszúrta Evequezt, akit a lendület továbbvitt és leesett a pástról. Megsérült, ápolásra szorult és a tízperces szünet után sem tudta folytatni a csörtét. Suchanecki, a tartalék lépett a helyébe, aki 5:4-es vereséget szenvedett.
Következett Kulcsár. A kérdés az volt, van-e még annyi erő a sérült magyar vívóban, hogy feltegye az i-re a pontot. Nem kellett sokáig várni a válaszra: Kulcsár 5:3-ra verte a svájci Loetschert. A magyar csapat nagyszerű bravúrt hajtott végre: sorrendben harmadszor hódította el az olimpiai bajnoki címet.
Az olimpiai bajnok párbajtőr csapat tagjai: Erdős Sándor, Fenyvesi Csaba, Kulcsár Győző, Osztrics István, Schmitt Pál.

A kajak-kenu versenyek ezen a napon a finálékhoz érkeztek. Napsütés, ragyogó égbolt és tükörsima vízfelület várta az oberschleissheimi pályán az éremcsaták résztvevőit.



K1 1000 m-en Csapó Géza a nyolcadik helyre került a rajt után és csak 400 méternél sikerült felzárkóznia a harmadik-negyedik pozícióba. Kilencszáz méternél Csapó a szovjet Saporenko mögött már biztos harmadik volt, ám ekkor Saporenko ugyanolyan szédületes, hoszszú hajrát nyitott, mint négy évvel korábban, Mexikóban. Kevéssel a cél előtt befogta az élen álló svéd riválisát, Petersont, aki ereje végső tartalékait felhasználva másodikként ért a célba Csapó előtt.



A kenu egyesek következtek. Mindenki tudta, hogy az aranyérem két legnagyobb esélyese a hazai pályán versenyző Lewe (aki utolsó olimpiáján indult), és Wichmann Tamás, aki a korábbi években jó néhány ragyogó győzelmével bizonyította klasszisát. Lewe erősen kezdett, de ötszáz méternél Wichmann beérte, és a „nagyok” árnyékában meghúzódó román Patzaichin is feltűnt mögöttük. Utóbb sem Lewe, sem Wichmann nem tudott lépést tartani vele, s a román fiú olimpiai döntőben ritkán látható hatalmas előnnyel szerezte meg  az aranyérmet. Wichmann második helye egy pillanatig sem forgott veszélyben, s ugyanilyen biztosan jutott Lewe is a bronzéremhez.



Női K-1 500 m-en Pfeffer Anna nagyon rossz rajtja után remekül hajrázott, s végül öldöklő küzdelemben biztos harmadik lett.



A férfi kajak kettesek csak másodszorra tudtak elrajtolni: Deme József és Rátkai János rajtja közepesen sikerült, a negyedik-ötödik helyen haladt az első háromszáz méteren. Hatszáz méternél befogta a román párost, leszakadt viszont az osztrák egység és Deméék egyre jobban elhúztak a románoktól is. Hétszázötven méternél már fél hajóhossznyira megközelítették az élen haladó szovjeteket, ám Gorbacsovék még egyszer tudtak újítani, így célfotó döntött a győzelemről – a szovjetek javára. Kenu kettesben a Povázsay Péter, Darvas Miklós duó a hetedik helyről a hajrában zárkózott fel az ötödikre. Az utolsó előtti számban a Pfeffer Anna, Hollósy Katalin duó nagyon rosszul rajtolt, csak a táv felénél zárkózott fel a negyedik helyre, amit viszont sikerült is megtartania. Kajak négyesünk csalódást okozott: miután a középdöntőben az éremesélyes NDK-legénységet elütötte a döntőbe jutástól, a hatodiknál mindenképpen jobb helyre vártuk.

Birkózás. Doncsecz József (52kg) mérkőzésén a görög Gangusz ellen végre nem volt vita: birkózónk a negyedik fordulóban végig támadott, s 4:1-re vezetett, amikor 7 perc 31 másodpercnél leléptették ellenfelét. A magyar birkózó már a legjobb hat között járt, s a japán Hirajama következett. Doncsecz ezen a mérkőzésen 5 hibapontjával voltaképpen csak a jó helyezésért lépett szőnyegre, Hirajama ellen ugyanis csak a csodával határos módon nyerhetett volna tussal, vagy tíz pont különbséggel. A 4. helyhez viszont a vetélytársak „jóvoltából” már pontozásos vereség is elég volt. Elég is lett, a kitűnő formában lévő japán 8:2-re győzött, Doncsecz pedig az idei Európa-bajnok lengyel Michalikkal holtversenyben a 4. helyen végzett. Varga János (57kg) nagyszerűen, nyíltszíni tapsot aratva akciózott, a portugált Grilo ellen. Ezen a napon azonban Grilo sehogyan sem akart két vállra fordulni – 13:0-ra nyert olimpiai bajnokunk, s 0.5 hibapontjával készült következő mérkőzésére, a 0.5 pontos NSZK-beli Veil ellen. A 68 kg-ban Steer Antal nem törte meg a délelőtt magyar veretlenségi sorozatát – két kettős intés után hátraeséssel szerzett pontot az nyugatnémet Schöndorfer ellen, válaszul azonban csípődobás jött – 3:3. Steer nagy iramot diktált, akciókat indított (igaz, sikertelenül). Schöndorfer többszöri menekülése alapul szolgálhatott volna a leléptetésre, ám aligha várható ilyen döntés, amikor már nagy a tét. Steer a 6-7. helyen fejezte be a versenyt. Ekkor lépett a szőnyegre Hegedűs Csaba (82kg). A bolgár Dimitrov volt az ellenfele, aki korábban már kétszer legyőzte, ezúttal azonban sikerült visszavágni, nem is akárhogyan! Pedig Dimitrov kezdett jobban: levitellel és hátraeséssel 3:0-ra elhúzott. Ezután már csak két intéssel tudott pontot szerezni, Hegedűs levitelekkel, pörgetésekkel ...és két intéssel nyert 8:5-re. Ráadásul az utolsó pillanatokban már a leléptetéshez is nagyon közel volt a bolgár versenyző. Hegedűsnek így három pontja lett, s erőnyerőként várta az ötödik fordulót. A szombat este úgy kezdődött az olimpiai birkózócsarnokban, hogy azt hittük, sok örömünk lesz a döntők előtti fordulóban. Pércsi József nyította a sort. Ellenfele, a norvég Overbye az első menetben nem győzte számolni a terhére esett pontokat – kirobbanó formában lévő, 90 kg-os versenyzőnk levitellel, pörgetéssel és egy intéssel 4:0-ra elhúzott. A második menet kettős intéssel kezdődött, s Pércsi egy levitellel 6:1-re növelte előnyét. Még egy-egy pontot szereztek, s a magyar birkózó pontozásos győzelme azt jelentette, hogy kellemes meglepetésre dobogóközelbe jutott. Teljesítménye így is bravúrszámba ment, hiszen egy bírói tévedés 4 pontot akasztott rá a rajtnál. A remek formában és egyre erőteljesebben birkózó román Dolipschi ellen Csatári József (+100kg) nagy elszántsággal készülődött. Az első és egyetlen akciókísérleténél azonban bebizonyosodott, hogy vajmi kevés eséllyel indul nagytestű ellenfelével szemben. 6 perc 54 másodpercet mutatott az óra, amikor 6:0-ás Dolipschi-vezetésnél Csatárit leléptették. A Csatáriét követő mérkőzésen a nyugatnémet Dietrich nem jelent meg a szőnyegen a szőnyegen, mert megsértődött egy korábbi leléptetése miatt, és se szó, se beszéd, egyszerűen távolmaradt. Ha a versenybíróság követi a szabályokat, Dietrichet kizárták volna, így azonban a szovjet Anatolij Roscsin mérkőzés nélkül szerezte meg a nehézsúly aranyérmét, ő lett a kötöttfogás első olimpiai bajnoka. Az is eldőlt, hogy Csatári holtversenyben a 4. helyen végzett.

Atlétika. Szombaton délelőtt szurkolhattunk utoljára atlétikai selejtezőben az olimpiai stadionban. És a szurkolás kétharmad részben sikerrel járt: két magasugrónk, Major István és Szepesi Ádám szerencsésen túljutott a 215 centis selejtezőszinten. Tihanyi József a 212 cm-es kísérlete közben megsérült a térdén és kiesett. Annak ellenére, hogy a szintet túl szigorúnak tartották, a két csoportban összesen 19-en sikerrel selejteztek és készülhettek a fináléra.
Varjú Vilmos súlylökésben mindent beleadott az első kísérletbe, 20.10-es dobása után a nyolcadik helyen zárta a sorozatot. Varjúnak még két 19.60-on felüli eredménye volt, nem lehetett esélye, hogy előrébb kerüljön, de ebben a mezőnyben elért nyolcadik helyével feledtette mexikói kudarcát.

Cselgáncs. Az abszolút kategória sorsolása után a sportolók közül sokan gondolhattak arra: „Ha a Fortuna a kegyébe fogadott volna...” Ilyesmi járhatott Petrovszki Mihály fejében is, mivel azonos csoportba került valamennyi éremesélyes ellenfelével. Az első találkozón még nem volt baj a mexikói Exigána ellen. Egy vetődéses külső kardobásnál többet nem kellett bemutatnia a magyar judósnak a győzelemhez. A második fordulóban az NSZK kitünősége, Glahn ellen azonban már sajnos egyetlen akciót sem tudott indítani a 122 kg-os magyar óriás. Ellenfele jó néhány akció után végül 3 perc 43 másodperc után egy támasztott gánccsal, ippont érő dobással „vetett véget” a küzdelemnek. Petrovszki nem jutott tovább a csoportból.

Szombaton, az íjászat harmadik napján a hosszabb távú versenyeket bonyolították le. A müncheni angolkertben a nők 70, a férfiak 90, délután pedig a 60, illetve a 70 m-es távon álltak rajthoz. A magyarok közül 216 lövés után Hamvas Ágnesnak a hosszú távokon ezúttal sem ment a versenyzés, délelőtt a 21., délután pedig a 22. helyre esett vissza. Nagy Béla változatlanul a 39 helyen állt.

(MOB; fotók: MTI-archivum)