1904 St. Louis
1904 St. Louis
1900 Párizs
1900 Párizs
1908 London
1908 London
1912 Stockholm
1912 Stockholm
1920 Antwerpen
1920 Antwerpen
1924 Párizs
1924 Párizs
1932 Lake Placid
1932 Lake Placid
1928 Amszterdam
1928 Amszterdam
1928 St. Moritz
1928 St. Moritz
1932 Los Angeles
1932 Los Angeles
1936 Berlin
1936 Berlin
1936 Garmisch-Partenkirchen
1936 Garmisch-Partenkirchen
1948 London
1948 London
1948 St. Moritz
1948 St. Moritz
1952 Helsinki
1952 Helsinki
1952 Oslo
1952 Oslo
1956 Melbourne
1956 Melbourne
1956 Cortina d'Ampezzo
1956 Cortina d'Ampezzo
1960 Róma
1960 Róma
1960 Squaw Valley
1960 Squaw Valley
1964 Tokió
1964 Tokió
1964 Innsbruck
1964 Innsbruck
1968 Mexikó
1968 Mexikó
1968 Grenoble
1968 Grenoble
1972 Szapporo
1972 Szapporo
1972 München
1972 München
1976 Montreal
1976 Montreal
1976 Innsbruck
1976 Innsbruck
1988 Szöul
1988 Szöul
1984 Szarajevó
1984 Szarajevó
1980 Moszkva
1980 Moszkva
1980 Lake Placid
1980 Lake Placid
1984 Los Angeles
1984 Los Angeles
1988 Calgary
1988 Calgary
1992 Barcelona
1992 Barcelona
1992 Albertville
1992 Albertville
1994 Lillehammer
1994 Lillehammer
1996 Atlanta
1996 Atlanta
1998 Nagano
1998 Nagano
2000 Sydney
2000 Sydney
2006 Torino
2006 Torino
2008 Peking
2008 Peking
2010 Vancouver
2010 Vancouver
2012 London
2012 London
1904-es Olimpiai küldöttség
1904-es Olimpiai küldöttség
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő
1912-es Olimpiai Kardcsapat
1912-es Olimpiai Kardcsapat
Németh Imre
Németh Imre
Papp László
Papp László
Takács Károly
Takács Károly
1896 Athén
1896 Athén
1924 Chamonix
1924 Chamonix
2002 Salt Lake City
2002 Salt Lake City
2004 Athén
2004 Athén
Hajós Alfréd
Hajós Alfréd
1956-os Női kéziszer csapat
1956-os Női kéziszer csapat
Puskás Ferenc
Puskás Ferenc
Balczó András
Balczó András
Magyar Zoltán
Magyar Zoltán
Borkai Zsolt
Borkai Zsolt
Tordasi Ildikó
Tordasi Ildikó
Weisz Richárd
Weisz Richárd
2014 Szochy
2014 Szochy
Bauer Rudolf
Bauer Rudolf
Posta Sándor
Posta Sándor
Tersztyánszky Ödön
Tersztyánszky Ödön
Parti János
Parti János
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1964-es Olimpiai labdarúgó válogatott
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
1968-as Olimpiai párbajtőr csapat
Hegedűs Csaba
Hegedűs Csaba
Zsivótzky Gyula
Zsivótzky Gyula
Foltán László
Foltán László
Vaskuti István
Vaskuti István
Varga Károly
Varga Károly
Kovács Ágnes
Kovács Ágnes
Csollány Szilveszter
Csollány Szilveszter
Nagy Tímea
Nagy Tímea
Gyurta Dániel
Gyurta Dániel
Pars Krisztián
Pars Krisztián
Risztov Éva
Risztov Éva
Keleti Ágnes
Keleti Ágnes
Fábián László
Fábián László
Mizsér Attila
Mizsér Attila
Martinek János
Martinek János
Darnyi Tamás
Darnyi Tamás
Szabó Bence
Szabó Bence
Egerszegi Krisztina
Egerszegi Krisztina
Ónodi Henrietta
Ónodi Henrietta
Czene Attila
Czene Attila
Kőbán Rita
Kőbán Rita
Igaly Diána
Igaly Diána
Kammerer Zoltán
Kammerer Zoltán
Storcz Botond
Storcz Botond
Vereckei Ákos
Vereckei Ákos
Dr. Mező Ferenc
Dr. Mező Ferenc
Pelle István
Pelle István
Kabos Endre
Kabos Endre
Csák Ibolya
Csák Ibolya
Horváth Gábor
Horváth Gábor
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
2008-as Olimpiai bajnok vízilabda csapat
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Vajda Attila
Vajda Attila
Janics Natasa
Janics Natasa
Fazekas Krisztina
Fazekas Krisztina
Kozák Danuta
Kozák Danuta
Szabó Gabriella
Szabó Gabriella
Kovács Katalin
Kovács Katalin
Berki Krisztián
Berki Krisztián
Szilágyi Áron
Szilágyi Áron
Berczelly Tibor
Berczelly Tibor
Kovács Pál
Kovács Pál
Gerevich Aladár
Gerevich Aladár

135 éves a Magyar Torna Szövetség

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail


A magyar torna 1885. június 28-án mutatkozott be a nagy nyilvánosság előtt. A főváros utcáin háromszázötven felnőtt és százharminc iskolai tanuló rendgyakorlatokat mutatott be, majd az összes résztvevő közös szabadgyakorlatokkal tette különlegessé az első tornaünnepélyt. Másnap, 1885. június 29-én az alakuló közgyűlésén, 15 egyesület képviselőjének részvételével megalapították a Magyarországi Torna Egyletek Szövetségét (MOTESZ).

A MOTESZ 1898-ban kért és kapott felvételt a Nemzetközi Torna Szövetségbe, a FIG-be. Nevét 1929-ben változtatta meg a ma is érvényben lévő Magyar Országos Torna Szövetsége-re (MATSZ), amiben jelenleg hét szakágban, 149 szakosztály, illetve klub működik, 4123 igazolt versenyzővel.

A magyar tornasport első komoly nemzetközi bemutatkozása az athéni olimpián, 1896-ban volt, amikor két szertornász, Kakas Gyula és Wein Dezső lépett a szerekhez. Az első éremre az 1912. évi játékokig kellett várna, ekkor a férfi csapat ezüstérmet szerzett. Húsz évvel később 1932-ben, Los Angeles-ben dr. Pelle István megszerezte a sportág első magyar olimpiai aranyérmét műszabadgyakorlatával. Ugyanitt lólengésben elért sikerével megduplázta aranyérmeinek számát.

A sportág szertorna szakága az olimpiákon eddig 15 arany, 11 ezüst, 14 bronzéremmel járult hozzá a magyar sport dicsőségtáblájához.

Az aranyérmesek közül kiemelkedik az ötszörös bajnok Keleti Ágnes (fent a képen), aki rövidesen ünnepli 100. születésnapját. Ő egyébként a világ még élő legidősebb női bajnoka, illetve legidősebb ötkarikás győztese is. 



A férfiaknál a már említett Pelle István mellett dr. Magyar Zoltán, a szövetség jelenlegi elnöke, a MOB elnökségének a tagja rendelkezik két egyéni aranyéremmel, amit lólengésben ért el.


A magyar olimpiai bajnokok a torna sportban:

  Sportoló neve Év versenyszám
1 Berki Krisztián 2012 lólengés
2 Bodó Andrea 1956 kéziszer csapat
3 Borkai Zsolt 1988 lólengés
4 Csollány Szilveszter 2000 gyűrű
5 Keleti Ágnes 1952 műszabadgyakorlat
  Keleti Ágnes 1956 felmás korlát
  Keleti Ágnes 1956 gerenda
  Keleti Ágnes 1956 műszabadgyakorlat
  Keleti Ágnes 1956 kéziszer csapat
6 Kertész Alíz 1956 kéziszer csapat
7 Korondi Margit 1952 felemás korlát
  Korondi Margit 1956 kéziszer csapat
8 Köteles Erzsébet 1956 kéziszer csapat
9 Magyar Zoltán 1976 lólengés
  Magyar Zoltán 1980 lólengés
10 Ónodi Henrietta 1992 ugrás
11 Pataki Ferenc 1948 műszabadgyakorlat
12 Pelle István dr. 1932 műszabadgyakorlat
  Pelle István dr. 1932 lólengés
13 Tass Olga (Lemhényiné) 1956 kéziszer csapat

Az olimpiákon szerepelt tornászok névsorát itt megtalálja.

Az idők folyamán már nyolc szakágat ölel fel a szervezet: férfi torna, női torna, ritmikus gimnasztika, aerobik, akrobatikus torna, gumiasztal, mindenki tornája és tavaly óta a parkour. Ezek közül a férfi és női torna mellett az RG és a gumiasztal szerepel az olimpiák műsorán. 


Az RG legsikeresebb hazai olimpikonja Sinkó Andrea, MOB tag, aki 1988-ban a pontszerző 6. helyen végzett. A további olimpiai résztvevők itt megtalálhatók. 

Magyarország - MOTESZ, MATSZ – három szertorna – 1934, 1983, 2002, 2019 (Junior VB) – valamint három RG világbajnokságot rendezett – (nem hivatalos első) 1963, 1996, 2003. Emellett számtalan ún. tornász világeseménynek adott otthont, mint FIG kongresszus (1934), FIG szimpózium (1983, 2005) ill. FIG edzői szimpózium (1999) és Edzői Akadémia (2005).

Az előbbieken kívül meghatározó szerepet töltött be az 1982-ben alakult Európai Torna Szövetség (UEG) életében is. Rendeztek sikeres szertorna 1992, 2005; RG 1999, 2017; Aerobik 2003, 2009 Európa-bajnokságot.

A sportdiplomácia az egyik legerősebb, nagyon eredményes nemzetközi tevékenysége a szövetségnek. Már 1934-ben, a Budapesti FIG Kongresszuson választottak magyar tisztségviselőt a nemzetközi szervezetbe. A továbbiakban is volt és van ma is magyar torna szakember a különböző nemzetközi szövetségben, akik jól szolgálják a sportág képviseletét és érdekeit. 

A jelenlegi tisztségviselők:

Altorjai Sándor (FIG Council tag)
Sinkó Andrea (UEG Aerobic technikai bizottság tagja)
dr. Lissákné dr, Körmendí Ékes Judit (UEG végrehajtó bizottság tagja)

A 2021. évre elhalasztott tokiói olimpiára a női torna sport kvalifikált egy női versenysenyzőt a mezőnybe.
Kovács Zsófia a tavalyi stuttgarti világbajnokságon szerzett egyéni összetettben névre szólóan indulási jogot.
A kvalifikációs menetrend értelmében, ha valaki a világbajnokságon jobb helyezést ért el, mint az első számú tartalék, akkor másfajta „tartalékpozícióba” kerül, aminek akkor lesz szerepe, ha az azonos országból származó kvótás megsérül, mert akkor ő lép elő indulóvá. Ennek a kritériumnak felel meg egy másik női tornász Schermann Bianka, aki 2019-ben a minszki Európa Játékokon is bemutatkozott.

  

Olimpiai érmeink

A magyar sportolók által eddig nyert

arany, ezüst és bronzérmek száma:


190 165 189

Születésnapok ma

Facebook
Instagram
Rss
YouTube