Az út előre

Pozitív, progresszív, előremutató. A sport erejét kiemelő levelében Thomas Bach a koronavírus jelenlegi és jövőbeli globális követmezményeit taglalta.

Olimpizmus és koronavírus

A COVID-19-világjárvány miatt mindannyian nagy bizonytalanságban élünk. Jelen pillanatban még messze nem tartunk ott, hogy eme bizonytalanság eltűnjön. Még csak most kezdünk ráébredni a világkörüli koronavírus-járvány nagy horderejű következményeire. Ami bizonyos, hogy a járvány a társadalom minden rétegét, beleértve minket a sport világában, jelentősen érintett és érinteni fog.

A vírus globális terjedése miatt 2021-re kellett halasztani a 2020-as tokiói olimpiai játékokat – történelmi döntés, amelyet a játékokban érdekelt több százezer ember és a sportolók egészségének megőrzése érdekében hoztak.

Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy mindenkinek kifejezzem őszinte köszönetemet és nagyrabecsülésemet, amiért támogattátok a NOB Végrehajtó Bizottsága döntését a 2020-as tokiói olimpiai játékok elhalasztását illetően, amely döntést együttesen hoztunk meg japán partnereinkkel és barátainkal. Tekintve a mindannyiónkat fenyegető helyzetet, a határozat iránti széleskörű és óriási támogatást nem mertük előre borítékolni. Éppen ezért mind a 206 nemzeti olimpiai bizottság, minden nyári olimpiai nemzetközi szövetség, valamint a NOB Sportolói Bizottság és a kontinentális sportolói bizottság támogatása a történelmi halasztás kapcsán remekül kiemeli az olimpiai mozgalom egységét még ilyen példa nélküli helyzetekben is.

Válságkezelés

Egy másik példa nélküli kihívással is szembe kell néznünk: az elhalasztott olimpia megrendezésével. Első ez a régre visszanyúló olimpiák történetében, óriási feladat a NOB, a japán partnereink és barátaink, valamint az olimpiai közösség minden egyes tagja számára.

Az új helyzetben mindenki szolidaritására, kreativitására, eltökéltségére és rugalmasságára szükség lesz. Áldozatokat kell hoznunk és kompromisszumokat kell kötnünk. Rendkívüli időkben rendkívüli intézkedéseket kell hozni. Mindenkinek ki kell vennie a részét a feladatból, a NOB-ot is beleértve. A mi részünkről egyértelművé tettük, hogy a NOB továbbra is felelősséget vállal az üzemeltetési költségek, valamint az elhalasztott olimpia költségének rá eső részére a japán partnereinkkel és barátainkkal kötött 2020-ra érvényes megállapodás keretén belül. Habár még nem tudunk pontos összeggel szolgálni, azt már tudjuk, hogy az elhalasztásból fakadó költségek több száz millió amerikai dollárra rúgnak. Éppen ezért alaposan át kell vizsgálni a játékokon nyújtott szolgáltatásokat.

A válság által érintett olimpiai közösség támogatását illetően már eredményes megbeszéléseket folytatunk a sportolókkal, nemzeti olimpiai bizottságokkal, nemzetközi szövetségekkel, kereskedelmi partnereinkkel és szponzorainkkal. Azonnali intézkedésként meghosszabbítottuk az olimpiai támogatást a nemzeti olimpiai bizottságok számára, hogy állni tudják a játékokra való felkészülés költségeit. A döntés az 1600 olimpiai ösztöndíjas sportolóra és a NOB menekültekből álló csapatára is érvényes.

A szimbolikus „Here we Go”, azaz „Vágjunk bele” névre keresztelt feladatcsoport már teljes gőzerővel, professzionális módon dolgozik a kialakult probléma kezelésén: felállította a fontossági sorrendet és menedzsment-stratégiákat, hogy az elhalasztott ötkarikás játékok kivitelezhető és sikeres legyen. Prioritások alatt elsősorban minden résztvevő számára való biztonságos környezet kialakítását kell érteni. Továbbra is az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tanácsadására támaszkodunk a nagy tömegeket vonzó események megrendezésével kapcsolatos lehetséges adaptációt illetően. Ami a kivitelezhetőséget illeti, a NOB széleskörű, költségkímélő intézkedéseket tartalmazó javaslatcsomagot nyújtott be a közös feladatcsoportnak.

E stratégia mentén egyedi lehetőség előtt állunk, hogy az elhalasztott 2020-as tokiói olimpiai játékok az emberiség egységének, az emberi ellenállás, valamint a koronavírus feletti győzelemről szóló ünneplésről szóljon. Képzeljétek el, micsoda erőteljes üzenetet fog hordozni az olimpia a világ számára ezekben a példa nélküli időkben. Az olimpiai láng lehet a fény ennek a sötét alagútnak a végén, amelyen most haladunk át.

A koronavírus utáni világ

Jelenleg senki nem tudja, hogyan is fog kinézni a koronavírus utáni világ. Azt viszont már most tudjuk, hogy valószínűleg egyikőnk sem fogja tudni fenntartani az összes kezdeményezést vagy eseményt, amelyeket még a járvány kitörése előtt terveztünk el. Jó alaposan meg kell vizsgálni néhány tevékenységi körünket, végre kell hajtani az új valósághoz igazodó szükséges módosításokat. Ennek fényében a NOB vezetősége áttekinti a NOB költségvetését és prioritásait. A felülvizsgálat eredményeit rövidesen a NOB Végrehajtó Bizottsága elé fogjuk tárni megvitatásra és jóváhagyásra.

Az Olympic Agenda 2020 reformprogram indításakor kitalált mottó, amely az olimpiai székhely falán is olvasható, a „Változz, vagy megváltozol” („Change or be changed”), most idevágóbb mint valaha. Akármennyire is kihívásokkal telinek és nehéznek is tűnik most a helyzet, a megfelelő konzekvencia levonásával még erősebbé tudjuk tenni az olimpiai mozgalom világban betöltött szerepét a jövőben. Éppen ezért még jobban ki kell állni az Olympic Agenda 2020 reformjai mellett, kiváltképp a fenntarthatóság területén, hogy kezelni tudjuk a válságot.

Hogy ez megvalósuljon, mint felelős szervezetnek, a krízis utáni jövőbe kell tekintenünk. A történelemből kiderül, hogy a jelentős válságoknak, az egész rendszert átható kataklizmáknak, mint a koronavírus-járvány, mélyreható és messzemenő következményei vannak társadalmunk egészére. El kell hát képzelnünk, hogy mi vár a sportra, az olimpiai értékekre és az olimpiai játékokra a koronavírus után.

Jelenleg senki nem tudja igazán megmondani, mi is vár ránk. Azonban ha felkészültek akarunk lenni, előre kell tekinteni, ehhez szeretnék megosztani egy magvas gondolatot: lényegében háromféleképpen alakul majd a világ, azonban figyelembe kell venni, hogy a forgatókönyvek nem teljeskörűek, valamint nem valószínű, hogy teljesességében megvalósulnak, azok a nemzeti, regionális és kulturális háttér függvényében különböznek.

Az első helyzetben a társadalom megpróbál visszatérni a válság előtti állapothoz. A világjárvány valószínűleg felerősíti a már meglévő társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket. A vírus számtalan egyenlőtlenségről és hibáról rántotta le a leplet. Nem tudunk majd felülkerekedni eme egyenlőtlenségeken a múltból származó adatokon alapuló algoritmusokat vakon követve, mint a 2008-as pénzügyi világválság esetében. Most merőben más krízisről van szó, amely legyőzéséhez emberi kiválóságra, tapasztalatra és kreativitásra van szükség.

A második szcenáriót leginkább a még több egoizmus és önös érdekek által vezérelt társadalmak és nemzetek jellemzik. Egyre erősebben megosztott társadalmak, egyenlőtlenség, valamint az ezekből fakadó, politikai rendszereket veszélyeztető társadalmi kockázatok. A nemzetközi kapcsolatok drámai hanyatlása, protekcionizmus, politikai összetűzés az emberi élet minden területén: gazdaság, sport, kultúra, humanitárius segély, minden politikai eszközzé válna.

A harmadik eshetőség legfőbb ismertetőjelei a szorosabb nemzetközi együttműködés és szolidaritás. Felfogtuk, kizárólag technológiára támaszkodva nem tudjuk megjósolni vagy befolyásolni a jövő folyását, továbbá egyetlen személy, kormány vagy nemzet sem elég nagy ahhoz, hogy egymaga oldja meg az emberiség égető problémáit, így hát méltányos módon oszlik meg az emberek és nemzetek közti teher a vírus leküzdésére, megerősödik a fair és kooperatív világrend.

A fenti forgatókönyvek bármelyik aspektusa is terjed el, alapvető változással lesz a sport és a társadalom egészére.

Az olimpiai értékek mint a béke, szolidaritás, tisztelet és a különbözőségeinkben rejlő egység összehoz minket, így szilárd kiindulóhelyzetből, jelentősen hozzá tudunk járulni a koronavírus utáni világhoz. Az Olympic Agenda 2020 reformprogramnak köszönhetően hosszútávú stabilitás elé nézünk, így nemcsak a tokiói olimpia elhalasztásából fakadó költségeket tudjuk fedezni, hanem a sportolókon és az érdekelt feleken is segíteni tudunk. Ugyanakkor nincs okunk önteltnek lenni, hiszen a koronavírus utáni világ még több kihívást állít utunkba, legfőképp társadalmi, gazdasági és politikai téren. Éppen ezért tovább kell menni a reformprogram által kijelölt úton és alkalmazkodni kell, ahol szükséges.

Társadalmi hatás

A koronavírus utáni társadalomban nagy valószínűséggel megnövekedett szerepe lesz a közegészségügynek. A sport és a mozgás remek hatással van az egészségre. A WHO tanulmányai elképesztő eredményekkel kimutatták a nem fertőző betegségek esetében, a válság pedig a fertőző vírusok leküzdésével kapcsolatban is megmutatta, mennyire fontos is az egészség. A sportolás és a mozgás így hát feltehetőleg az egészséges társadalom legalacsonyabb költségű eszközei. Hogy ez nagyobb hangsúlyt kapjon, a NOB új egyetértési megállapodást fog aláírni a WHO-val.

Kiemeljük a sport bevonásban és integrációban betöltött szerepét. Van, amikor csak a sport képes összehozni az embereket, társadalmi, politikai, vallási és kulturális háttértől függetlenül. A sport a társadalmat összetartó kohezív erő, amely még kiemeltebb szerepet kap az amúgy is megosztottabb társadalmakban.

Figyelembe kell vennünk azt is, a távolságtartás milyen hatással van az e-sporttal való viszonyunkra. Természetesen az alapelveink betartása mellett, az olimpiai értékek tiszteletben tartásával úgy, hogy nem lépünk át egy bizonyos vonalat, arra bátorítunk minden érdekelt felet, hogy sürgősen „gondolja át, hogyan is lehetne a sportáguk elektronikus és virtuális formáját irányítani, vegye fontolóra a játékkiadók nyújtotta lehetőségeket” (a VIII. Olimpiai Csúcs nyilatkozata, 2019. december 7.). Néhány nemzetközi szövetség rendkívül kreatív módon már rendezett távoli versenyeket. Ezen a vonalon kell tovább haladni, a közös munkacsoportot pedig támogatni kell abban, hogy kezelje és foglalkozzon eme kihívással és lehetőséggel.

Gazdasági hatás

A jelenlegi egészségügyi válság kétség kívül hosszú, húsba vágó gazdasági válsághoz fog vezetni, amely sportra gyakorolt hatása országonként különbözik majd. Ez döntően annak függvénye, hogy az egyes kormányok mekkora fontosságot tulajdonítanak a sport által képviselt óriási társadalmi tőkének a gazdaság élénkítésére szánt segítség odaítélésekor. Így hát arra kell kérnünk a kormányokat, hogy értékeljék és tartsák tiszteletben a sport közegészség, befogadás, társasági élet, kultúra területeire kifejtett pozitív hatását, valamint a nemzeti gazdaságban betöltött fontos szerepét.

Egy friss tanulmány rávilágított, hogy Európában a sport a GDP két százalékát teszi ki, ezáltal a sport gazdasági szempontból jelentősebb ágazat számos tradicionális gazdasági szektornál. Ugyanezen tanulmányból kiderül, hogy az európai munkák majdnem három százaléka sporthoz kötődik, nagy munkáltató tehát a sport.

A tanulmány, sok másikhoz hasonlóan, megmutatja, hogy a sport nem csak pozitív társadalmi szerepet játszik, hanem gazdasági szempontból is kiemelkedő a krízisből való kilábalás során. Nem a probléma, hanem a megoldás részesei vagyunk, a kormányoknak azonban bele kell vonniuk a sportot a gazdasági élénkítő programjukba.

Mindazonáltal a legtöbb sportesemény, mint a társadalom legtöbb ágazata esetében, nem a régi rend alapján fog visszaállni. A NOB-nak éppen ezért erősítenie kell az Olympic Agenda 2020 reformprogram fenntarthatósága és kivitelezhetőségre vonatkozó aspektusait egy új fejezet, az „Új norma” („New Norm”) nyitásával, hogy a szervezőbizottságok még többet takaríthassanak meg az olimpiai játékokra. Az új intézkedések még szigorúbb csökkentett szénlábnyomhoz kell, hogy vezessenek az olimpiai játékokban érdekelt minden fél számára.

A NOB azt is tanulmányozni fogja, lehet-e csökkenteni, és ha igen, hogyan, a klímaváltozás mértékét. A NOB mint szervezet már szénmentesen üzemel, ahogy a 2020-as tokiói olimpiai játékok is az lesz. Az új célkitüzésünknek a NOB és az olimpiai játékok környezeti szempontból nem csak semleges, hanem pozitívvá való tétele kell, hogy legyen 2030 előtt, ugyanis a nemzetközi közösség e időpontra tűzte ki a környezetvédelmi célok elérését.

Az olimpiai mozgalom egészére vonatkozóan pedig azt kellene még jobban megvizsgálni, hogyan is lehetne még több sporteseményt szervezni, amint azt már megvitattuk a korábbi Olimpiai Csúcsokon. Az érdekelt feleken, így a nemzeti olimpiai bizottságokon, nemzetközi szövetségeken és szervezőbizottságokon nyugvó pénzügyi teher tekintetében további konszolidáció szükséges.

Pénzügyi hatás

A világ néhány táján felerősödhet a nacionalizmus, a protekcionizmus, és végsősörön a politikai konfrontáció. Nekünk a szolidaritás, a béke, az egymás iránti és a sport globális szabályai iránti tisztelet mint olimpiai értékek mellett kell síkra szállnunk. Azáltal, hogy szolidaritásban élünk, megerősítjük azt, megmutathatjuk, hogy a tiszteletteljes nemzetközi együttműködés jobb és méltányosabb eredményekre vezet mint az elszigeteltség.

Mindent meg kell tenni ahhoz, hogy az olimpiai játékokat mint az emberiség egységét a különbözőségeinkben, a nemzetközi közösség egésze támogatja, hogy az olimpia bármiféle diszkriminációtól mentes hidakat épít mindenki számára, és, hogy az olimpiai játékok mint egyedi sport-, kulturális és társadalmi rendezvény bármelyféle politikai vagy egyéb megosztó érdek felett áll.

Az út előre

Remélem, ötleteimmel egy átfogó diskurzust tudtam szolgálni. A NOB Végrehajtó Bizottság és a NOB-Közgyűlésének útmutatásával széleskörű konzultációra invitálok mindenkit, ahogy azt az Olympic Agenda 2020 alkalmával is tettük. Már az ókori görögök – akiknek az olimpiát köszönhetjük – is tudták, hogy minden válság egyben lehetőség is. Éljünk a lehetőséggel, az egység és a kreativitás mezsgyéjén haladva emelkedjünk fel még erősebben ebből a válságból. A koronavírus utáni világban szükség lesz a sportra, mi pedig készen állunk, hogy olimpiai értékeinkkel formáljuk eme világot.

A 2020. április 29-én íródott levél itt érhető el eredeti nyelven.

(NOB)