Storcz Botond a férfi szakág tokiói eredményességére nagyobb hangsúlyt fektetne

Storcz Botond, a magyar kajak-kenu válogatott vezetőedzője szerint a következő években elsősorban arra kell fektetni a hangsúlyt, hogy a tokiói olimpián a férfi szakágak is eredményesebben szerepeljenek. Mint ismeretes, a korábbi olimpiákon rendre hozták az érmes helyezéseket a magyar férfi kajak-kenusok, Rióban azonban a legjobb helyezés a pontszerző negyedik lett.

„Az a legfontosabb, hogy a férfi szakágban is meglegyen az érem" - jelentette ki csütörtökön az M4 Sport Sportreggeli című műsorában, hozzátéve, hogy mindezt nem azért mondja, mintha a nőkkel nem kellene foglalkozni. - A nőknél, úgy gondolom, az elkövetkezendő négy évben biztosított még az az eredményesség, ami Rióban is volt" - utalt arra, hogy az idei nyári játékokon a női kajakosok három aranyérmet nyertek.    

A vezetőedző megemlítette, hogy lesz változás a válogatási rendszerben. „A férfiaknál is az egyes teljesítménynek sokkal jobban meg kell jelennie a válogatás folyamatában, ugyanúgy, mint a lányoknál, a négyes számra vonatkozóan is" - folytatta, emlékeztetve rá, hogy férfi kajakban eddig „teljesen tiszta négyes válogató" volt. Storcz jelezte: a válogatási szisztémába bele fogja tenni, hogy egyesben is legyen kötelezően megmérettetés, és az is számítson be a négyesek összeállításába.    

Az olimpiai program módosításáról úgy vélekedett, „összességében egy picit pozitív a változtatás", mert az új női kenus számokban van már világbajnoki érme Magyarországnak, ugyanakkor azt nem tartja szerencsésnek, hogy a férfi K-2 200 méter kikerült a programból, mert abban tavaly világbajnok, idén pedig olimpiai negyedik volt a Tótka Sándor, Molnár Péter páros.   

„Az a szépséghibája a változtatásnak, és én személy szerint sajnálom, hogy az 500 méter (a férfiaknál) egyáltalán nem került a programba" - mondta, hozzátéve, hogy az a táv adott esetben a 200-asoknak, de az 1000-eseknek is megfelelő lehetett volna a versenyzésre. - "Szerintem ezzel sokszínűbb lett volna a program".    

Storcz Botond ugyanakkor emlékeztetett rá, „nagyon fontos elvárás volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól, hogy a nemek közötti versenyszámarány egyenlő legyen", és ez most "abszolút megvalósul".            

A hétvégén dőlt el, hogy négy év múlva, a tokiói olimpián már két női kenus számban is bajnokot hirdetnek. A női- és a férfi versenyzők mostantól egyaránt hat-hat számban állhatnak rajthoz az olimpián. A férfi kenusok a következő olimpián már nem versenyezhetnek 200 méteren, mostantól csak a két 1000 méteres számot, az egyest és a párost rendezik meg nekik. A férfi kajakosoknál marad mindhárom 1000 méteres szám, viszont 200 méteren már csak K-1-ben hirdetnek majd bajnokot. A női kajakosok programja nem változik, egyesben, párosban és négyesben 500, illetve egyesben 200 méteren rendeznek versenyt, míg újként a női kenusok egyesben 200, párosban pedig 500 méteren küzdenek meg egymással.

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség arról számol be, a férfiversenyzők örülnek, hogy marad a tradicionális táv.

„Mert így maradhat a szívügyem, a négyes – magyarázta Kammerer Zoltán. – Örülök, hogy végre döntés született, sokan vártuk már, hogy pont kerüljön erre a kérdésre. Nekem szimpatikus lett volna az ötszáz méter is, hiszen az elmúlt tizenhat évben ezen a távon is értem el sikereket, de azért az ezer méterhez talán jobban értek, mint az ötszázhoz. És talán a négyesünk is megmarad így, a szegedi Világkupán mindenképpen jó lenne az olimpiai ezüstérmes csapathajóval rajthoz állni.”

„Én is örülök ennek a hírnek, bár attól sem lettem volna megijedve, ha az ötszáz négyes mellett döntenek – folytatta Kammerer Zoltán társa, Tóth Dávid. – Így, hogy a már megszokott versenytávon kell jól teljesíteni, a felkészülés sem fog nagyban eltérni az elmúlt évektől.”

Pauman Dániel az 1000 méter hagyományaira hívta fel a figyelmet. „Fontos, hogy az ICF a tradicionális szám megtartása mellett döntött, bár a kétszázas és az ezres versenyzők miatt pikáns lett volna az ötszáz négyes is, azt hiszem, a klasszikus, állóképességi szám kiiktatása az olimpiai programból ingoványos útra terelte volna a sportág férfi szakágát. Számunkra jó döntés született, én azonban nem mennék el szó nélkül amellett, hogy a férfi kenu újabb megkurtításával nagyon nehéz helyzetbe kerül a kenu szakág. Mondom ezt úgyis, hogy két női kenus szám került fel a programra. Minden elismerésem a hölgyeké, de ez nagy érvágás a férfi kenunak, s ez hosszú távon a szakág végét jelentheti. Szerintem ezt a kajak-kenus társadalom nagy százaléka így gondolja.”

A riói olimpián járt Hufnágel Tibor és Ceiner Benjámin is örül, hogy megmaradt a klasszikus távú négyes. „Az elmúlt szezonban sikerült egy kis ízelítőt kapnunk ebből a versenyszámból, és szívem szerint jövőre is megpróbálnám – mondta Ceiner Benjámin. – Ami a következő szezont illeti, a prioritást a párosunk fogja élvezni Hufival, de ez nem zárja ki a többi számot.”

„Örülök, hogy maradt az ezer négyes ugyanis ez egy klasszikus szám, nagy múltja van, mind az olimpiákon, mind a magyar nemzet számára – folytatta Hufnágel Tibor.

A döntés egyik vesztese Tótka Sándor, aki Molnár Péterrel a világbajnoki címvédője az olimpiai programról lekerülő K-2 200 méternek. „Nem erre számítottunk, ezt a helyzetet még át kell beszélni az edzőmmel, Hüvös Viktorral – mondta a fiatal kajakos. – Megnézzük, hogy mik a lehetőségeink, megpróbáljuk-e kétszáz egyest vagy nekifussunk-e az ezer méteres számoknak. Egy biztos, nehéz időszak elé nézünk.

A tokiói kajak-kenu programról bővebben itt olvashat.

(MTI-MKKSZ-MOB, fotó: MOB/Szalmás Péter)