Súlyemeléstől az atlétikán át az íjászatig – folytatódtak konzultációink

Soron következő sportági konzultációink közös keresztmetszete a hagyományok, hiszen mind a súlyemelésben, mind atlétikában születtek máig emlegetett szép eredmények. De az íjászat maga is egy ősi formából szelídült olimpiai sportággá.

A súlyemelők részéről Dobos Imre elnök számolt be az olimpia felé vezető aktualitásokról, feladatokról. Az olimpiai kvalifikációhoz öt kijelölt versenyből hármon kell részt venni. Az ezeken elért eredmények alapján alakul ki a súlycsoportok rangsora. A vb 10 súlycsoportjából alakítottak ki 5 olimpiai versenyszámot. A játékokon egy nemzet maximum 3 sportolót indíthat. A magyar szövetség 3-5 emelővel számol, akik közül van esély olimpiai résztvevőt delegálni. Tata és a REAC XV. kerületi súlyemelőterme mind az edzések, mind az edzőtáborok  megtartására ideális körülményeket biztosít. A gondjaik fő forrása a pénzhiány. A sportvezető példaként említette: a szövetség működési pénzkerete nagyjából a bérleti díjakra elég, az igen fontos edzőtovábbképzés finanszírozása megoldhatatlan, az olimpiára szóba jöhető versenyzőink anyagi támogatása is igen kevés a felkészülésre.

Gyulai Miklós elnök, Deutsch Péter, a Kiemelt Atléta Program vezetője és Scheidler Géza sportszakmai igazgató számolt be az atléták Párizsig tartó feladatairól. 2021-ben megtörtént a sportágban a generációváltás. Több olyan atléta is számításba jött, akik először a budapesti vb-re, majd onnan jó teljesítményt elérve akár az olimpiára is kijuthat. Mindezt segíti a Zsivotzky-program. 2022 a modellezés éve volt, az értékeket átmentik a következő évre, a hibákat korrigálják. Jelenleg mintegy 41 egyéni és 20, a váltószámokban számításba jöhető atlétával kalkulálnak. Az már most látható, hogy 2023-ban pénzhiány miatt sokat kell módosítani az elképzelésekből, például elmaradnak a melegégövi táborok. Több atlétikai edzéscsarnok bezár a téli időszakban, a BOK-csarnokkal tudnak biztosan számolni. Az olimpiai kvalifikációs szabályok még nem jelentek meg, de az biztos: a maratoni és a gyaloglószámban a kvalifikáció másfél évvel az olimpia előtt megindul. A többi számban az augusztusi, budapesti vb lesz a kvalifikáció rajtja. Az egyes versenyszámok szintideje várhatóan közel lesz a hazai rendezésű vb-re kiírtakkal. Már az idei, Eugeonban rendezett vb-re közel 20 atlétánk szerzett indulási jogot, de szakmai megfontolásból csupán ketten utaztak el Amerikába. Izgalmas időszak elé néz a magyar atlétika, 2023-ban Budapesten vb-t, 2024-ben Rómában Eb-t rendeznek. A magyar szövetség 3 erős hazai nemzetközi versenyt szeretne rendezni, a Gyulai-emlékverseny és két további, a World Athletics Continental Tour Bronze sorozatába tartozó egynapos viadal mind-mind lehetőséget nyújtana atlétáinknak, hogy hazai környezetben szerezhessenek értékes pontokat az olimpiai kvalifikációhoz.

A Magyar Íjász Szövetség elnöke, Vánky Sebastian és főtitkára, egyben sportigazgatója, Windischmann Mercédesz ismertette a sportág párizsi kvalifikációs terveit. Az íjászat sem a legnagyobb anyagi forrással rendelkező szervezetek egyike, amin az elmúlt két év koronavírussal terhelt időszaka sem segített. A szövetség ugyanis a tömegsporttal próbálja kitermelni azt a forrást, melyből az élsportot tudja finanszírozni. Tokió után szeretnék, ha Párizsban is képviseltetné magát a magyar íjászat, a kvótát akár már a jövő évi Európa Játékokon meg is lehet szerezni, ahonnan az első két helyen végző íjász kvalifikálja magát a 2024-es olimpiára.

(Képek: MOB/Szalmás Péter)